Novemberben az OTP-vel, a neten keresztül az OTP Direct-el utaltam át devizát külföldre. Végigolvastam az összes útmutatót az oldalon, kitöltöttem az összes mezőt. 7.10 fontot utaltam át, és ki is írta a rendszer, hogy ez összesen (kb.) 2600 Ft. Rendben, elindítom a tranzakciót.
Örülök, hogy sikerült, erre pár óra múlva telefonálnak, hogy nincsen elég fedezet a számlámon, utaljak még át pénzt, mert a "külföldi bank költségei" kb. 6500 ft-ba kerülnek, és ha ezt nem fizetem ki, az a 2600 Ft. is elvész, amit át akartam utalni.
Ezt elfelejtették megírni az online súgójukban. Erre azt mondták, hogy hol találhatóak a weblapon az ilyen információk. (nagy nehezen meg is találtam)
- előre ki kellett volna írniuk, hogy nem csak annyit kell fizetni, amennyit kiír a rendszer
- a (kb.) 2600 Ft átutalása (kb.) 6500 Ft: ez teljesen irreális! miért fizessem ki majdnem a háromszorosát az átutalandó péznek csak az átutalásra?! Ha ezt leírták volna úgy, hogy én is megtaláljam félórás keresés nélkül - ami szerintem része az elvárt tájékoztatásnak -, nem vettem volna igénybe a "szolgáltatásukat".

Röviden ennyi.

Ilyen esetben mit tehet az ügyfél (pl. visszakövetelheti a pénzét?)

Előre köszönöm a segítségüket.

Ha jól tudom, akkor a külföldi utalás költségei nem a magyar banktól függenek. Elképzelhető, hogy több külföldi bankon keresztül jut el az összeg a címzettig, és mindegyik bank felszámol x összeget, mindegyik másmennyit, tehát előre nem is tudják általában megmondani, hogy pontosan mennyi lesz az összeg. Elképzelhető, hogy egyes bankok felszámolnak egy "maximumot", de erről, vagy arról, hogy az utalás költsége a külföldi bankoktól függ, természetesen megfelelő tájékoztatást kell adni... A többit majd a hozzáértők

Persze, gondoltam, hogy valamennyit kell fizetni, de csak 1-2%-ot, nem ennyit! És az a baj, hogy ezt nem közölték velem előre, és ha megszakítom az átutalást, nem kapom vissza az átutalni kívánt pénzt. Mint írtam, a weben, amikor megerősítést kértek, azt írta, hogy 7.10 GBP-t akarok átutalni, ami (kb.) 2600 Ft. Semmi "ezen kívül majd még fizess...".

Hát igen, amilyen külföldi webáruházakat néztem eddig, ott legtöbbször kiírták pl. hogy ha ilyen szállítással rendeled, kell még ÁFÁt és vámot fizetned utána, kérdezd meg a vámhatóságaidat vagy a futárszolgálatot a továbbiakról - ez korrekt tájékoztatás egy változó összegű költségről, banktól akkor ennél jóval többet várna az ember.

Azt lehet tudni, miből adódott össze ez az összeg? Jó lenne megtudni tőlük, mit is takar pontosan a "külföldi bank költsége"? Mert szvsz a saját költségük lehet elég sok - benne van a tájékoztatójukban is feketén-fehéren, hogy bankon kívül devizában és külföldre forintban történő utalás költsége 0,1%, min. 2000 max. 35.000 Ft. Ehhez jöhet még "idegen bankköltség", ami "megegyezik a bankfiókban megadott eseti átutalások megfelelő díjtételével", ahol viszont többféle kategóriában elrettentő módon "nem EUR-ban" való utalásnál egyszerűen "ténylegesen felmerült bankköltség" rejtélyes szöveg szerepel... Ha még az átváltásért is kértek valamenyi pénzt, amit el tudok képzelni, könnyen kijön ekkora összeg sajnos. A gáz az, hogy a konkrét összegről nem tájékoztatnak előre, a Hirdetményben sem, de még az adott átutaláskor sem...

Az OTP direktről meg csak annyit, hogy múlt héten szerettem volna megcsinálni, hogy telefonosan utalhassak más banknál lévő számlára, kis hazánkon belül, forintban. A fiókban a hölgy egyszerűen közölte velem, hogy "kódos" utalást nem lehet más banknál vezetett számlára, egyébként meg nem kell hozzá semmit regisztrálni vagy ilyenek, csak utaljak... Ha vette volna a fáradságot és belenéz a gépbe, tudhatta volna amit akkor én nem tudtam, hogy még nem is engedélyeztem a telefonos utalást eddig... Nem mondtam meg neki, hogy nemsokára megszüntetem náluk a számlámat, és milyen örömel tölt el - a bosszúság mellett -, hogy megerősített ebbéli szándékomban...

Sajnos pénzügyi szolgáltatás terén nincsen nagy tapasztalatom, de hatáskörünk sincsen. Érdemes lenne a PSZÁF-el felvenni a kapcsolatot, hátha tud valaki ezekben a témákben is segíteni. Addig is fordulhatnál hozzájuk, de amennyiben ez valahol fel volt tüntetve, akkor nehéz dolgod lesz. Még akkor is, ha nagyon el volt dugva.

Köszönöm. Írok nekik, nehogy mást is át tudjon vágni az OTP.

Azért olyan nagyon nem vágott át, kicsit érdemes megnézni a díjtáblázatukat, mielőtt igénybe veszi az ember a szolgáltatást...

Sajnos, saját tapasztalatom szerint a bankok valóban így működnek, ha külföldi utalásról van szó: egy előre nem meghatározott díjért egy nem meghatározott minőségű szolgáltatást nyújtanak, azaz semmiféle garanciát nem vállalnak, hogy mikorra ér oda a pénzed. Ha megpróbálsz reklamálni, akkor elhajtanak azzal, hogy semmit sem ígértek, nem rajtuk múlik stb.
Bankban dolgozó ismerősömtől is utána kérdeztem, és azt mondta, tényleg nem tudják, milyen úton fog eljutni a másik bankhoz a pénz és a közvetítők mekkora költséget számítanak majd fel. (Ehhez képest furcsa, hogy ebben az esetben előre akarták a többlet díjakat lerángatni, mert úgy emlékszem, nekem ezek utólag szoktak "becsorogni".)

A banknak persze tiszta nyereség, ha a pénzt lerángatja a számládról, de még ül rajta pár napot és neki kamatozik, mert ezt szokták tenni.

Na, hogy valami hasznosat is írjak, az átutalási költségek minimalizálására a következőket javaslom:

1. Bármilyen kis összegű EU-n belüli utalás esetén használj rózsaszín postai csekket. Ennek az induló költsége alacsonyabb, mint a bankoké, és tapasztalatom szerint kb. egy hét után készpénzben házhoz viszik a címzettnek. Természetesen ehhez a címzett postacímét kell tudnod.
Hátrányai: csak néhány nagy postahivatalban elérhető (telefonon rá kell kérdezni, hogy a lakhelyedhez közel hol), a külföldi partnerek nem ismerik és gyanakodva fogadják, a legtöbbnél nincs is feltüntetve mint megengedett fizetési mód, így külön alkudozni kell velük. (Volt, aki azt hitte, borítékban akarom küldeni a pénzt, mikor írtam, hogy utalnám postán.)
2. EU-n belüli nagyobb összegű utalás: rózsaszín postai csekk vagy banki utalás. A díjuk és a sebességük nagyjából hasonló (látszólag a postai olcsóbb, de az átváltási árfolyammal jobban megvágnak), a bank viszont gyakran könnyebben elérhető. Az EU-n belül általában nincs további, előre nem látható bankköltség, de ezt a bankok nem garantálják (tőlem még soha nem kértek többletdíjat, de mindig mondták, hogy lehet ilyen). A postai díj ezzel szemben fix és egyszeri. A postai csekknél összeghatár felett valami hülye jogszabály miatt külön nyilatkoznod is kell, hogy milyen célra megy, mert csak bizonyos célokra lehetne külföldre pénzt küldened (újság előfizetés, rendezvény részvételi díj meg ki tudja, mi a franc). Ez a törvény szerintem ellentmond mindenféle EUs alapelvnek (áruk szabad áramlása), ezért át szoktam húzni az összes kategóriát (egyébként sincs közük hozzá, hogy kinek mire küldök pénzt), ezért kicsit balhéznak, aztán nekem eddig mindig felvették így is.
3. EU-n kívüli nagyobb összegű utalás: ez bizony problémás és drága. Valószínűleg hitelkártyával jársz a legjobban anyagilag, viszont az nagyon kockázatos. Ezért talán a legjobb megoldás a külön számla, amelyre csak akkor utalsz pénzt, amikor éppen fizetni akarsz a hozzá tartozó kártyával. De ez a módszer csak akkor éri meg, ha rendszeresen utalsz külföldre. Egy-egy utalásnál marad a pofátlanul magas és előre nem kiszámítható bankköltség vagy a rózsaszín postai csekk, amelyet viszont nem merek szívből ajánlani, mert EU-n kívül nem próbáltam ki.

Ha és ahol elfogadják, a virtuális bankkártya tűnik az egyik legjobb megoldásnak, ha külföldre kell utalni, pontosabban így netes fizetésnél közvetlenül használható a kártya. (Egyes helyeken nem fogadják el, mert virtuális... )

Egy dolog eszembe jutott, ha a honlapon arról tájékoztatanak, hogy x összeg lesz az átutalás díja, akkor nem kérhetnek többet.
Olyan nincs, hogy nem tudjuk mennyibe fog kerülni a dolog....
Nagyon egyszerű a dolog bejelntést kell tenni a GVH-nál, pontossan ilyen választ fogsz kapni tőlük:

Nem biztos, hogy a GVH indítana valamit is, én ugyanis megnéztem, és a díjtáblázatukban szerepelnek a költségek... Az egyik költségnél annyit írnak csak, hogy "ténylegesen felmerült bankköltség", de ha egyszer bankonként változik, mit írjanak már oda? Nekem megfelelő tájékoztatásnak tűnt, ami ott szerepel - azért lehetne jobb, nem azt mondom, de ha valaki megnézi, mielőtt utal, elég ahhoz, hogy a konkrét célbankot ismerve megkérdezze, mennyi lesz a költség. És ha AKKOR nem tudják megmondani, na az gáz. Szerintem. (Bár ma kötekedő hangulatban vagyok... )

Nem tudom, én nem néztem meg, de ha mást számolnak mint ami oda van írva, akkor eljárnak.

Itt inkább azt láttam gondnak, hogy az egyik résztétel, amiből összejött a költség, csak ilyen bizonytalanul volt meghatározva, nem forintosítva - viszont tényleg nem biztos, hogy megoldható konkrét összeget írni idegen banki költségnek, mivel nyilván idegen bankja válogatja.