Csaba 20: Mivel jelenleg is igaz, hogy a javítás költségét megtérítik a szervíznek (általában a nagyker) és a csere esetén felmerülő költségeket is ugyanígy térítik meg, ezért az ügyintézés áthelyezése nem jelentene sehol irdatlan többlet vesztességet. A helszíni garancia, stb. természetesen többlet költség. A felelősség természetesen továbbra is a kereskedőé lenne.

Mit nyerne ezen a fogyasztó?
1. Mivel helyszíni garancia a feltétel, ezért helyszíni garanciát. (szigorúan szabályozottat) Ha a t. forgalmazó szerint úgysem szerelheted ki/be önállóan a hardwaret a gépből, akkor tessék azt fixen beépített eszköznek tekinteni helyszíni garanciával. Ennek a megteremtésére tényleg csak a szervíz hálózat az alkalmas.
2. Mivel lényegesen több információ lenne elérhető egy szervíz kapcsán mint egy kisker kapcsán, a vásárláskor is jobban tudna választani a fogyasztó. (nagy forgalom egy helyen)
3. Kockázatosabb szürkeimport (könnyebb észrevenni, több költsége van a boltnak) korrektebb háttér remélhetőleg jóval kevesebb trükközés
4. Nem lehetne egymásra mutogatni, hogy hol áll a javítás. A hiba bejelentésétől számítva 15 napon hozzák meg és tegyék be a gépedbe a javított / cserélt alkatrészt.
5. Helyszíni garanciánál, ha a szervíz jön ki, akkor nem Mexikóban van a szervíz nem vársz hónapokat a postára
6. Ha a szervíz és a nagyker közötti szerződés (ha külső szervíz van) hatóság által ellenőrizhető, és abban nem megfelelő feltételek (pl. határidők) vannak akkor rögtön jönne a bírság, akkor a 15 nap is jobban betartható lenne. Ismert a termék útja, ismertek a határidők.

Szerintem elég sokat nyerne ezekkel a fogyasztó.

1. Itt tehát az a kérdés, hogy mit tekintenénk rögzített bekötésű terméknek?
2. Miből következik, hogy több információ lenne elérhető egy szerviz kapcsán? Milyen információ az, ami a szerződéskötés előtt a vásárlót befolyásolja a vásárlásban?
3. Ezt se igazán értem miből következik.
4. Jelenleg sem jelent semmit az egymásra mutogatás.
5. Jelenleg is mindegy, hogy a szerviz hol van, nem vagy köteles oda vinni a hibás terméket, a rögzített bekötésű, illetve 10 kg-nál nehezebb, vagy közledekési eszközön nem szállítható termékek esetében pedig ugyanúgy a kötelezettnek kell eljárnia, vagy az ő teljesítési segédjének.
6. Polgárjogi aktust hogyan szankcionálhatná bármely hatóság? Nem akarlak megbántani, de egyszerűbb ilyen kikötéseket diszpozitív jellegüktől megfosztani, ill. semmisnek tekinteni, mintsem bármilyen szankcióval súlytani. Ettől a szakciónálósditól szerintem sok jogász fejéhez kapna.

1. Nem csak, aki azt akarja, hogy akár egy pendrive esetében se a boltba vidd, az ne csak rogzített bekötésű termék esetén adjon helyszíni garanciát. Mindjárt nem lesz olyan ellenérv, hogy "de ha a szervízzel kell intézni az messze van" mert a szervíz házhoz jön Ez az alapvető feltétele annak, hogy a kereskedő (ha neki megéri) áthelyezhesse a garanciális ügyintézést így
2. Egyszerű: míg Józsi boltjáról valószínűleg sem mi nem beszélünk sem más, a szervíz kapcsán már vannak a neten vélemények
3. Szürkeimport esetén nincs importőrtől jövő garanciajegy
4. Hogy mit jelent mit nem, az egy dolog, de van, és nagyon sokszor működik
5. Jelenleg a legtöbb termékre nem kapsz helyszíni garanciát, ezért van gond.
6. Ha én szerződök veled teszem azt "bűncselekmény elkövetésére" akkor felbújtóként elítélnek. Ha valaki a fogyasztók megkárosítására, stb. szerződik, és a szerződés kötéskor áthágja a törvényt azt is célszerű szankcionálni. De a versenyjog területén gyakori, hogy polgárjogi aktusnak van bírásgként megjelenő következménye... És még lehetne pár példát hozni.

TheElf: Azzal, hogy azt mondod az említett esetekben a jótállási kötelezettséget a szerviznek kell teljesítenie, nem határozod meg azt, hogy az ebből a szerviznek keletkezett költségét ki térítse meg. Azzal pedig, hogy egyetlen szervizt határozol meg, befolyásolod a szabad piaci versenyt. Méghozzá negatív irányba. Ezt a GVH biztosan nem fogja engedélyezni. Valahol itt el is bukott a reform.

1. Bármikor megtehetnék jelenleg is, mindenféle jogszabálymódosítás nélkül, gyakorlatban mégsem teszik.
2. Szerintem - és nem akarom alábecsülni a megítélésünket - az itt megjelenő vélemények nem tekinthetőek relevánsnak a szerződéskötést befolyásoló tényezők tekintetében. Vagy ha relevánsak, akkor sem változtat semmit sem azon, hogy a szervizek listájáról a vásárlás után értesül a fogyasztó, s nem előtte. És ez független attól, hogy helyszini, vagy nem helyszini javításról van szó. Azzal, hogy ügyintézőt cserélünk, még nem változik egyből minden a feje tetejére.
3. Szeretném, ha nem nekem kellene következtetni az egymondatos következtetéseidből. Tehát abból következik, hogy kockázatos a szükreimport, hogy szürkeimport esetén nincs az importőrtől jövő garanciajegy? Ez hogyan kapcsolódik ahhoz, hogy az ügyintézést a szerviz is vihetné? Ha jól tudom a vásárlás és a hibás teljesítésért való jótállás két külön folyamat. Kérhetnélek, hogy kifejtsd?
5. Semmit sem változna attól, hogy más intézné a jótállási ügyintézést.
6. Két gazdálkodó szervezet közötti szerződéses jogviszony hogyan tudja közvetlen módon megkárosítani a fogyasztót? Főleg, hogy jelenleg nincsenek áthágásra kerülő rendelkezések. Mi van, ha az adott cég soha nem hoz fogyasztói forgalomba adott terméket, akkor hogyan károsít meg bárkit is egy diszpozitív rendelkezéstől konszenzussal való eltéréssel?

Elképzelések a fogyasztóvédelem javításáról:

http://4evesterv.blog.hu/2008/02/19/fogyas...em_elkepzelesek

elvileg a szerviznek nem profitorientaltnak kelllene lennie hanem egy markaszerviznek meg kellene tudni oldania a vasarlo problemajat. szerintem ezert vannak vagy nem jol gondolom? ha ok nem tudjak megoldani akkor az elado hogy tudna amikor valszeg o is a markaszervizbe vinne ha van hozza jotalasi jegy amin az van feltuntetve szervizcimnek.
Szal a markaszervizeket igenis kotelezni kene a hataridok betartasara.mert igazabol ok azok akik vallaljak a garanciat, mint az adott marka kepviseloje(most tekintsunk el hogy a mi jogszabalyaink szerint mi adjuk a garit mint eladok).
szal szerintetek mire van a markaszerviz? nyeresegtermelesre vagy a vevo problemainak megoldasara?szal ha egy termek rossz akkor javitsak meg vagy adjanak egy ujat, vagy legalabb egy cserere jogosito igazolast.Es ezt lehetoleg idoben.az itt felmerulo problemaknak a tobbsege abbol adodik hogy a markaszervizben ulnek a termeken es varjak vagy az alkatreszt vagy a csodat hogy megjavuljon a cumo.Az elado is fugg attol hogy mit mond a szerviz, meg a vasrlo is.lenyegtelen hogy most a vasarlo vagy az elado viszi be. amennyiben a markaszervizek betartanak a hataridoket itt a legtobb problema nem lenne. Ezert kellene valamilyen modszerrel ravenni hogy dolgozzanak rendesen.

meg is jott a kovetkezo tipikus eset Van A Fogyasztónak Igazsága? topicban:
laccik hogy a szerviz rendesnek indult mert elment a cumoert aztan jon hogy nem tajekoztat es halogat es varnak az alkatreszre es a haslonlo kifogasokkal. az adott esetben a tesconak ehhez az ugyintezeshez nincsen koze de most vele kellene megis harciaskodnim holott egyertelmuen laccik hogy az Orion markaszerviz a hiabas ennel a problemanal.
szal igenis a markaszervizeket kellene kemenyebben fogni.mert ha most atesco viszi be a markaszervizbe ugyanez van es ugyanugy nincs az ebernek 2 honapig keszuleke.

A fogyasztói szerződés szerződésszegőjének felelőssége, hogy a szerződésszegését hogyan orvosolja. Hogy azt megbízott útján, vagy az előző kötelezetten keresztül kívánja megtenni, az az ő felelőssége.

A fogyasztó felé akkor is teljesítenie kell, ha megbízottja nem teljesít, vagy előző kötelezettje nem teljesíti jótállási kötelezettségét feléje. Ha a fogyasztó jelentős érdeksérelme nélkül nem tudja helyreállítani a szerződésszerű állapotot, akkor annak az a jogkövetkezménye, hogy a fogyasztó áttér másik jogára, például az elállásra.

Akinek tehát a márkaszervizeket és egyebeket keményebben kellene fognia az a kereskedő, és nem a fogyasztó.

Én csupán egy olyan érdekes esetre gondolok, amikor a BKV jegyeire pontosan rá van írva összegként az ára. Vagyis az egy hatósági ár.
De ha mondjuk magán a járművön veszem meg a jegyet a sofőrtől, akkor mintha drágább lenne.
Törvényes lehet ez a rablás?
Valamikor az átkosban a cigarettákkal játszották ezt ugyanezt a trükköt, hogy más ára volt a Közértben, más ára (illetve ugyanaz - ami gyárilag rá volt írva) volt a dohányárudákban, trafikokban, de sokkal magasabb a szállodákban, magasabb kategóriájú éttermekben. Ott mindig maximálták az árat.
Hagyható dolog és eljárás az, hogy a BKV ennyire pofátlanul szabadraboljon?
És mit szól ehhez a fogyasztóvédelem?

Nálunk nem jegyet ad a buszos, hanem egy blokkot a vásárlásról! Az viszont az emelt árról szól!

Javaslatom - ha eddig ez nem volt érvényben -, hogy az FVF az ellenőrzések, illetbe büntik során befolyt összegek egy részét tegyék egy alapba, s abból lehet fizetni a külsősök munkáját - akár hajléktalant is - nem mindegyik tanulatlan -, de önkéntesek is biztosan lesznek. Így jobban lehet haladni a munkával, több pénz folyna be, és mivel én is segítenék, a határozatok is hamarabb megszületnének, és akkor lassacskán talán sikerülne.

Arra gondoltam, hogy a vállalkozókat, a nagyobb kereskedőknél pedig a közvetlen irányítókat kötelezően el kellene küldeni egy FVF-es tanfolyamra. Nem jogászokat képezni belőlük, hanem pld. általános fogy.véd. törvény-ismeretet, azok gyakorlati alkalmazását, egy-két-huszonöt határozaton belül bemutatni a "lehetőségeket", azután vizsgát tenni. Ahogyan a pedagógusoknak, orvosoknak, stb., időszakos vizsgát lehetne tenni. Amellett, hogy őrültség a gondolat, nem hiszem, hogy egy kereskedőre ne ragadna rá annyi - főleg, ha vizsgát is tett, ezáltal tisztában van a jogaival-kötelezettségeivel -, hogy az utána felmerülő problémát ne tudatosan kezelné. A vásárlónak pedig: valamelyik előttem szólóhoz csatlakozom, kiegészítem: középiskolai tananyag legyen, általános állampolgári ismeretekkel. Szerintem ezek után sokkal kevesebb lenne a fogy.véd. perek, ill. büntetések száma, elégedettebb vevők és magabiztos kereskedők lennének. Most nagyon "Emese" voltam?

Ajjaj. Egyrészt a jóisten óvjon azoktól a rosszindulatú kereskedőktől, akik még ismerik is azokat a pontokat a jogszabályokban, amik nem egyértelműek, kibúvóra adnak lehetőséget.
Másrészt ahogy kis hazánkat ismerem, ebből megint csak a vállalkozók lehúzása jönne ki: ha befizet mondjuk 50 ezer forintot, akkor kap egy papírt, amije ha van, nem büntetik meg... rosszul hangzik.

VAnnak azért olyan jogszabályok, melyek hasonló kötelezettségeket írnak elő, bár van példa arra is, hogy egy ilyen hasonló tervezetet végül nem adott ki a miniszter vagy a kormány.

Úgy tűnik, változnak majd a fogyasztóvédelmi törvények.
Sajnos az index cikkéből nem érthető, miről is van pontosan szó...

Hú, majd utána kell olvasni, nem vagyok biztos benne, hogy ennyire egyértelműen pozitív a kép. Általában be szokták csomagolni ilyen pozitív változásba a negatívokat is. De remélem nincs igazam.

Az egyoldalú szerződésmódosításnak örülök. A Pannon esetében az előző évben, ha jól számolom, átlagban kb. havi 250 oldalt kellett elolvasnia annak, aki végig szerette volna rágni magát az ÁSZF és a díjszabás változásain.

"Kiterjeszti a fogyasztó fogalmát az új törvény: míg jelenleg csak a magánszemélyek számítanak polgárjogi értelemben fogyasztónak, jövőre a mikro- és kisvállalkozások, de akár a szövetkezetek is annak minősülnek, ha nem egyenlő erejű felekkel kötnek megállapodást." Idézet a cikk elejéből.

Ptk. 685. § d) fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy;

Aki jogban járatos, az tudja, hogy tehát jelenleg is számíthat polgári jogi értelemben fogyasztónak egy vállalkozás is.