Legtöbbször jogi oldalról próbáljuk megközelíteni a kérdést, ám akad ennek egy gazdasági oldala is, méghozzá elég kemény gazdasági oldala:

A jótállás a kereskedőnek kockázatot jelent, ami egy felmérhető költség, ez a költség beépül az árba (haszonkullcsal együtt) így a vásárlók fizetik ki. Egyfajta közös kockázatvállalás a fogyasztók részéről. Lehet a biztosítésokhoz is hasonlítani erre Ariadne is mondott egy példát, én is éltem ezzel a példával. De hogyan védi egy efféle "kötelező biztosítás" a fogyasztók érdekeit? Két különböző mechanizmus segítségével.

Az önkéntes jótállás egyfajta minőségi versenyt jelent: A több felvállalt jótállás igazán csak megbízhatóbb, jobb termék esetén gazdaságos. Ha egy terméket csak 1 évre veszel, és utána kidobod, akkor is megéri a jobb megbízhatóság, stb. reményében olyan terméket venni ami több év garanciával (is) elérhető.

A kötelező jótállás árversenyt jelent: A megbízhatóbb termékek esetében ez alacsonyabb kockázat, kevesebb költséggel jár, ez pedig kedvezőbb árat tesz lehetővé.

A fenti két helyzet akkor ér valamit, ha a jótállást a szabályokat betartva is gazdaságos nyújtani és a fenti két módon a jótállás valóban befolyásolja a versenyt

Sokszor bizony ezért kell eltekinteni olyan igényektől amit akár indokoltnak is tarthatnánk, és sokszor ezért kell teljesen nevetséges igények érvényesüléséért is harcolni Mert hosszú távon így érvényesülhet a jótállás hatása

Nem azért kell a megfelelő csomagolásra nagy hangsúlyt fektetni mert le akarnám ejteni a merevlemezt, hanem azért, mert a megfelelő csomagolásban szállított termék esetén kevesebb a lehetőség a "rejtett hibákra", amiket a nem megfelelő szállítás, tárolás okozott: A termék megbízhatóbb. Az kerül jelentős versenyelőnybe aki jobban vigyáz a termékre, jobb állapotban adja át Aki ezen akar a fogyasztó kárára spórolni az komoly hátrányba kerül az árversenyben egy árérzékeny piacon, mert a garancia költségesebb

Egy fontos szempontot azt hiszem kihagytál
Ha a gyártó jó minőségű, megbízható termékek gyártására törekszik, ennek a "biztosításnak" a költsége csökken, elhanyagolható lesz a termék árához képest...
Pl így szolgálja a kötelező a fogyasztók érdekeit.

Hmmm, most látom, te is írtál ilyesmit. Mindegy, azért már elküldöm ha egyszer beírtam
Úgysem árt hangsúlyozni. Nem?

Még egy fontos szempont kimaradt, olyan, hogy garancia, olyan nincs, legalább itt legyünk pontossak...

Joooe: Ahogy észrevetted, a kötelező jótállás, stb. kapcsán írtam.

Pjotr: A jog nem használja a garanciát fogalomként, ettől még van olyan, és a garancia költségét, kockázatát, a jótállás, szavatosság, az egyedi konstrukciójú garanciák, stb. együttesen határozzák meg, így gazdasági szempontból igen is van értelme a garancia szó használatának

Jogilag viszont nincs értelme, és én legalábbis közgázból sem tanultam garanciáról...

Ariadne: Nem is jogi szempontokról szól a topic, felesleges, hogy jogilag értelme legyen.

Épp azt írtam, hogy tudtommal (köz)gazdaságilag sincs értelme, amire te hivatkozol...

szerk:



Nem vennék mérget rá, hogy a jobb minőségű, és ezért potenciálisan kisebb hibaszázalékkal rendelkező terméket olcsóbban árulják, sőt, a tapasztalat épp ennek ellenkezőjét mutatja... Pont azért fogják drágábban adni, mert az értelmes fogyasztó inkább fizet többet, de működjön az a cucc. A sz*r minőséget gyártó gyártó pedig megpróbál így-úgy kievickélni a jótállási kötelezettség teljesítése alól, így éri meg neki.

Ariadne: Közgazdaságtan szempontjából az egész összesen arról szól, hogy adott két költség...

Az egyik amit a rossz termék cseréjére költesz
A másik amit a jobb termék előállítására

Annyi a lényeg, hogy a költségeket szorítsd le.
A rossz termék cseréjére, javítására, vagy a jobb termék fejlesztésére fordítandó pénzt költségnek és alternatív költségnek hívják.

Amúgy lehet ilyen kedves SWOT elemzéseket betenni, stb. de attól még sem te, sem más nem fogja jobban megérteni azokat a folyamatokat amitől a garancia a fogyasztót védi

Az általad írt példa (értelmes fogyasztó) az arról szól, hogy az önkéntes jótállás, stb. miként működik, ebben egyetértünk.

Ha azonban a MISTRALban a noname termékeken is végigvinnénk a törvényben előírt jótállást, egyéb feltételeket, akkor a MISTRALnak és a gyártónak költsége lenne ezen: Nem tudná a szar terméket szar jótállásal olcsón adni. => árat emel

Pont ez az a gazdaságossági probléma ami rossz termék esetén a kötelező jótállás szabályainak betartásával felmerül amiért mistral is panaszkodik, és pont ennek következetes keresztülvitele érné el azt, hogy a rossz termék árát emelni kellene => árérzékeny piacon ellehetetlenülne.

A nem árérzékeny piacon a rossz termén nem él meg, az árérzékenyzől meg az áremelkedés miatt hullana ki. Vagyis nem lehetne nálunk eladni a gagyit, amit más már nem vesz meg. Szerintem ez nem baj.