A jótállás a kereskedőnek kockázatot jelent, ami egy felmérhető költség, ez a költség beépül az árba (haszonkullcsal együtt) így a vásárlók fizetik ki. Egyfajta közös kockázatvállalás a fogyasztók részéről. Lehet a biztosítésokhoz is hasonlítani erre Ariadne is mondott egy példát, én is éltem ezzel a példával. De hogyan védi egy efféle "kötelező biztosítás" a fogyasztók érdekeit? Két különböző mechanizmus segítségével.
Az önkéntes jótállás egyfajta minőségi versenyt jelent: A több felvállalt jótállás igazán csak megbízhatóbb, jobb termék esetén gazdaságos. Ha egy terméket csak 1 évre veszel, és utána kidobod, akkor is megéri a jobb megbízhatóság, stb. reményében olyan terméket venni ami több év garanciával (is) elérhető.
A kötelező jótállás árversenyt jelent: A megbízhatóbb termékek esetében ez alacsonyabb kockázat, kevesebb költséggel jár, ez pedig kedvezőbb árat tesz lehetővé.
A fenti két helyzet akkor ér valamit, ha a jótállást a szabályokat betartva is gazdaságos nyújtani és a fenti két módon a jótállás valóban befolyásolja a versenyt
Sokszor bizony ezért kell eltekinteni olyan igényektől amit akár indokoltnak is tarthatnánk, és sokszor ezért kell teljesen nevetséges igények érvényesüléséért is harcolni
Nem azért kell a megfelelő csomagolásra nagy hangsúlyt fektetni mert le akarnám ejteni a merevlemezt, hanem azért, mert a megfelelő csomagolásban szállított termék esetén kevesebb a lehetőség a "rejtett hibákra", amiket a nem megfelelő szállítás, tárolás okozott: A termék megbízhatóbb. Az kerül jelentős versenyelőnybe aki jobban vigyáz a termékre, jobb állapotban adja át
