A jogszabályok több évesek, azonban elmondható, hogy a kereskedők általában ugyanolyan mértékben jogtudatlan emberek, ahogyan a fogyasztók, illetve fordítva a fogyasztók ugyanolyan jogtudatlan emberek, ahogyan a kereskedők. Elsősorban általában ez a vita gyökere a két fél között. A megoldás, hogy megfelelő tájékoztatáson keresztül lehet mindkét felet közelebb hozni. Alább megpróbáljuk felmerülő kérdésekre adott válaszokon keresztül az általános tévedéseket eloszlatni. Ezzel elősegíteni a jogszerű magatartást a két fél között.

Ez a topic annyiban más a többihez képest, hogy az itt elhangzott válaszok jogértelmezések egy adott szituációra, felmerült kérdésre. Így megkötések vannak, melyeket be kell tartania minden hozzászólónak:

• A hozzászólásoknak meghatározott formai követelményei vannak. (Erre minta alább található, célszerű azt kitölteni)
• Egy hozzászólás: egy kérdésből és egy válaszból áll.
• A hozzászólásokat nem lehet ebben a topic-ban véleményezni. (Ennek megvitatása a kapcsolódó topic-ban engedélyezett)
• Nem egyedi, konkrét esetről szólnak a szituációk. (Az erre vonatkozó példa esetek esetlegesen linkelve fordulhatnak elő.)

A moderátor feladata, hogy rendet tartson.

Jobb áttekinthetőség végett a hozzászólások formátuma legyen egységes:

Kinek kell elvégeztetnie és fizetnie a vizsgálatot?

A fogyasztó visszaviszi a terméket, hogy hibás, a kereskedő azt mondja, hogy a fogyasztó nem rendeltetésszerűen használta a terméket, így nem csinálnak vele semmit, ha ez nem tetszik a fogyasztónak, akkor lehet vinni a KERMI-hez, majd ő bevizsgálja, hogy a fogyasztónak van-e igaza. Kinek mit kell tennie, ilyen esetben?

A jogszabály szerint a jótállás ideje alatt, illetve a szavatosság első 6 hónapjában a bizonyítási teher a kötelezetten van, így annak költségei is őt terhelik. Ezen idő után a bizonyítási teher megfordul. Tehát ezen idő alatt a kötelezettnek kell a bevizsgálást elvégeztetnie, ez idő után a jogosultnak.
A jótállási ill. szavatossági kötelezettség alól a kötelezett akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka nem rendeltetésszerű használat. Jelenleg magyarországon bizonyítási szabadság van.
A bizonyítási szabadság azt jelenti, hogy a kötelezett úgy bizonyít, ahogy tud. Ha a fogyasztó nem fogadja el XY Kft. szakvéleményét, akkor az addig nem számít bizonyításnak, ameddig azt bíróság ki nem mondja. Tehát az a bizonyítás, amit a fogyasztó bizonyításnak elfogad, illetve legkésőbb bíróság ki nem mondja, hogy a kötelezett bizonyított.
Illetve jótállási idő letelte után, illetve szavatosság esetében 6 hónapon túl érvényesített igény esetén az a bizonyítás, amit a kereskedő bizonyításnak elfogad, illetve legkésőbb bíróság ki nem mondja, hogy a jogosult bizonyított.

A bizonyításnál így célszerű független akkreditált laboratórium szakvéleményét kérni. Ezt pedig általában célszerű mindkét félnek elfogadnia.

Kapcsolódó tájékoztatók:

Független Akkreditált Laboratóriumok

Kapcsolódo konkrét esetek:

Egyelőre nincs ilyen

Ki a jótállásra kötelezett? Hova kell vinni a hibás terméket?

A fogyasztó vásárolt termékhez jótállási jegyet kap, melyen az olvasható, hogy hiba esetén forduljon a szervizhez, azonban a szerviz nyitvatartási ideje szűkebb, mint az üzleté, ahol vásárolta a terméket. A kereskedő pedig azt mondja, hogy Ő nem foglalkozik a jótállási ügyekkel, csak a szerviz. Mit lehet ilyen helyzetben tenni?

Kötelezett: Kereskedő, foralmazó, akitől a terméket vásárolta a fogyasztó.
Jogosult: A fogyasztó, aki a terméket vásárolta.
A jogszabály szerint a jótállásra kötelezett az, akitől a kötelező jótállás hatálya alá tartozó terméket vásárolta a fogyasztó. Illetve az ő teljesítési segédje a szerviz. A teljesítési segéd teveknységét úgy végzi, mintha a kötelezett végezné azt, így a kötelezett úgy felel a szerviz tevékenységéért, mintha azt Ő tette volna.
Tehát ha a szerviz nem végzi el határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül a kijavítást, kicserélést, akkor a kereskedő nem hivatkozhat arra, hogy ezért a szerviz felel és nem Ő.

A jogszabály tehát a kereskedőt jelöli meg kötelezettnek, így a hibás termék kapcsán a kereskedőnek kell eljárnia. Azonban a jogszabály lehetőségként biztosítja a jogot a fogyasztó számára, hogy közvetlen a szervizbe vigye a hibás terméket, ha kijavítási igénye van, de nem kötelezi rá. Tehát kijavítás esetén mindkét helyre lehet vinni a terméket.

Hogy mely termék tartozik a kötelező jótállás hatálya alá, azt a hatályos 151/2003-as Korm. rendelet melléklete tartalmazza.

Kapcsolódó tájékoztatók:

Gyakori Kérdések: A Kifogás Bejelentése, túlélőcsomag reklamációhoz

Kapcsolódo konkrét esetek:

Egyelőre nincs ilyen

3 napon belül visszavitt termék

Gyakran felmerül, hogy köteles-e a kereskedő a terméket kicserélni, vagy a vételárat visszafizetni, ha a fogyasztó azt 3 napon belül visszaviszi, mert az meghibásodott, esetleg mégsem felel meg neki, nem jó rá, más típust szeretne, stb.

Azokra a termékekre, amelyekre nincs kötelező jótállás, ez megállapodás kérdése. A kötelező jótállásról szóló 151/2003. Korm. rendelet alapján viszont a 3 munkanapon belül viszavitt hibás terméket a fogyasztó kérésére ki kell cserélni, nem lehet azzal elutasítani a csereigényt, hogy az kisebb költséggel javítható, kivéve, ha a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza, ebben az esetben javíthatja is. Hibátlan termék kicserélésére, visszavásárlására a kereskedővel való megállapodás alapján van lehetőség.

Kapcsolódó tájékoztatók:

Javítás, Csere, Levásárlás, Pénz Vissza?, A fogyasztói jogok sorrendje
Fogyasztóvédelmi Jogszabályok, ha utánanéznél a paragrafusoknak

Kapcsolódo konkrét esetek:

3 napos visszavasarlas
Hiba 3 Napon Belüli, Szakszervíz Vizsgálata Bármeddig?

Mikor lehet cserét kérni?

A fogyasztó vásárol egy terméket, amely meghibásodik, visszaviszi és kéri a kereskedőt, hogy cserélje ki egy újra. A kereskedő közli, hogy nem cserél, csak javításra küldi el a szervizbe, mert csak a szerviz adhat cserére jogosító igazolást.

A jog a kijavítást és a kicserélést jelöli meg elsődleges jogként. Tehát kicserélést ugyanúgy lehet egyből kérni, ahogyan kijavítást. A kereskedő arra hivatkozva, hogy a kijavításhoz képest a kicserélés aránytalan többletköltséget eredményezne neki, megtagadhatja a kicserélésre vonatkozó igényt, de ettől kijavítás még kérhető. A kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékek esetében, - melyet a 151/2003-as Korm. rendelet melléklete tartalmaz - a kereskedő 3 napon belül jelzett hibánál nem hivatkozhat erre, 3 nap után igen. Ha a fogyasztó megtéríti azt az aránytalan többletköltséget, melyet a kicserélés okozna a kereskedőnek, akkor természetesen a kötelezett nem zárkózhat el a kicseréléstől, hiszen a kárát a fogyasztó megtéríti.
A termék javíthatatlansága önmagában eredményezi a kicserélést. De a kicserélés kérésének nem feltétele a javíthatatlanság. Tehát attól, hogy egy termék még javítható, lehetséges a csere kérése, a jog lehetővé teszi. A kicserélés feltétele csak az tehát, ha a kijavításhoz képest a kicserélés a kereskedő számára aránytalan többletköltséget jelent.

Kapcsolódó tájékoztatók:

Javítás, Csere, Levásárlás, Pénz Vissza?, A fogyasztói jogok sorrendje

Kapcsolódo konkrét esetek:

Egyelőre nincs ilyen

Mi a különbség a nap és a munkanap között?

A nap és a munkanap között a jogszabályok különbséget tesznek, és ez gyakran félreértésekre adhat okot. Mi a különbség a 15 nap és a 15 munkanap között?

A jog szerint a kötelezettnek törekednie kell, hogy a kijavítást, ill. kicserélést a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül 15 napon belül elvégezze. Itt a nap az naptári napot jelent. A kifogás rendezésekor a fogyasztó által bejelentett igény teljesíthetőségéről a kereskedőnek 3 munkanapja van nyilatkozni. Itt a munkanap az a kereskedő nyitvatartása szerinti napokat jelenti. Értelemszerüen, ha zárva vannak egy napra, akkor senki sincs aki nyilatkozzon.
Tehát a nap az a naptári nap, a munkanap pedig a kereskedő nyitvatartása szerinti munkanapot jelenti.

Kapcsolódó tájékoztatók:

Javítás, Csere, Levásárlás, Pénz Vissza?, A fogyasztói jogok sorrendje

Kapcsolódo konkrét esetek:

Egyelőre nincs ilyen

Kinek és mikor kell jegyzőkönyvet készítenie?

Gyakran előfordul, hogy utólag nehéz bizonyítani, hogy a fogyasztó mit igényelt (kijavítás, kicserélés) illetve, hogy milyen jogot érvényesítettek és miért. Kinek a dolga a jegyzőkönyv kiállítása és mikor?

A jog szerint a fogyasztói kifogásról a kötelezett jegyzőkönyvet köteles kiállítani. Tehát a jegyzőkönyv kiállítása a kereskedő, vagy az ő teljesítési segédje, a szerviz kötelessége, és a hiba bejelentésekor kell megtegye. A jegyzőkönyv kiállítása a kötelezett és a jogosult érdeke is. A kiállítás elmulasztása a szabálysértést jelent a kötelezettre nézve, a fogyasztó jogait nem érinti, ám a bizonyítás későbbi ügyintézés során nehézkesebb.

Kapcsolódó tájékoztatók:

Gyakori Kérdések: A Kifogás Bejelentése, túlélőcsomag reklamációhoz

Kapcsolódo konkrét esetek:

Egyelőre nincs ilyen

Mennyi ideig van jótállás?

A fogyasztó vásárol egy terméket, melynek jótállási jegyén 36 hónap van és szerepel rajta a hivatkozás a 151/2003 (IX.22) Korm. rendeletre.A termék másfél év után meghibásodott és nem akarják jótállás keretében megcsinálni mert a kereskedő szerint egy éven túl a szavatosság lép érvénybe.Hiába mutatja a fogyasztó a garanciajegyet. Mi az érvényes?

A 151/2003-as Korm. rendelet szerint a fogyasztói szerződésben a jogszabályban megfogalmazottaktól a fogyasztó hátrányára nem lehet eltérni, - mert az ilyen megállapodás semmis -, csak az előnyére. Így tehát a fogyasztó számára kedvezőbb feltételeket vállalhat a kereskedő. Amennyiben kedvezőbb feltételeket vállalt, akkor a kedvezőbb feltételeket kell nyújtania, nem hivatkozhat a jogszabályra, hiszen attól a fogyasztónak kedvezően ő tért el.

Kapcsolódó tájékoztatók:

Egyelőre nincs ilyen

Kapcsolódo konkrét esetek:

Megapixel.hu

Csere esetén újraindul a "garancia"?

A hibás terméket, vagy valamely alkatrészét kicserélik, újraindul-e a jótállás/szavatosság, vagy az eredeti vásárlás szerinti határidő számít?

A Ptk. szerint a dolog(vagy részének) kicserélésekor a dologra (dologrészre) vonatkozó jótállás és szavatosság újból kezdődik, az eredeti feltételekkel. Ha a levásárlásban állapodnak meg a felek (ez sosem kötelező!) akkor az új vásárlásnak számít, ennek megfelelően érvényes szavatosság és jótállás.

Kapcsolódó tájékoztatók:

Javítás, Csere, Levásárlás, Pénz Vissza?, A fogyasztói jogok sorrendje (El kell-e fogadnod a javítást, köteles vagy-e levásárolni az árat, és hasonló kérdések...)
Fogyasztóvédelmi Jogszabályok, ha utánanéznél a paragrafusoknak (Linkek a kapcsolódó jogszabályokra, magyarázatokkal)

Kapcsolódó konkrét esetek:

bakancs

Minőségileg kifogásolható javítás

A forgalmazó elismeri a reklamáció jogosságát, és kísérletet tesz a hiba kijavítására, azonban a vevő nincs megelégedve a javítás minőségével. Mi ilyenkor a teendő?

A kijavítás célja olyan állapot helyreállítása, mintha a termék nem hibásodott volna meg. Ezt kell tárgyalási alapnak tekinteni, ha arról van szó, elfogadjuk-e az elkészült javítást. Nem lehet esztétikai hibás, stb.
Ha a forgalmazó nem képes rendesen megjavítani el lehet állni a szerződéstől (vételár visszafizetése) vagy a termék kicserélésében megegyezni.

Kapcsolódó tájékoztatók:

Javítás, Csere, Levásárlás, Pénz Vissza?, A fogyasztói jogok sorrendje (El kell-e fogadnod a javítást, köteles vagy-e levásárolni az árat, és hasonló kérdések...)
Fogyasztóvédelmi Jogszabályok, ha utánanéznél a paragrafusoknak (Linkek a kapcsolódó jogszabályokra, magyarázatokkal)

Kapcsolódó konkrét esetek:

cipő

Mikor lehet egy terméket használhatatlannak nyilvánítani?
(borsikaa kérdése)

Van egy termék, ami egymás után többször is elromlik. Van valamilyen korlát ezzel kapcsolatban, hogy hányszor romolhat el úgy egy termék, hogy azt ki lehessen cseréltetni? Vagy mindig csak javítás kérhető? Mennyire kell rossznak lenni egy terméknek a cseréhez? (Hogy a cserével járó többletköltséget ne lehessen felszámítani.)

Javítás során a szerződésszerű állapot helyreállítása a cél, így amennyiben ez többszöri kísérletre sem sikerül, akkor - ez eset egyedi körülményeit mérlegelve - az okozott jelentős kényelmetlenségre hivatkozva el lehet állni a szerződéstől (vételár vissza) vagy ha sikerül, akkor meg lehet egyezni cseréről vagy levásárlásról. Nincs konkrétan megszabva például ilyen, hogy 3 javítás után cserélni kell, a kényelmetlenséget annak fényében kell mérlegelni, hogy az eredeti szerződés körülményeihez képest mennyire súlyos a szerződésszegés. Meg az sem mindegy, hogy egy javítás mennyi kényelmetlenséggel jár, ezért is nem csak a javítások darabszáma számít, nem mmindegy, hogy 20 napig ül rajta, vagy még aznap a helyszínen megjavítja.

Hi!

Belecsöpppentem a magyar se..fejség korlátaiba, és rendezni szeretném nyűgöm, mely egy hónapja húzódik...

Vettem anó egy videókártyát 65ezerért,elromlott egy hónapja... 3.hete van a szervízben, és most egy rosszabbra akarták cserélni... Nem fogadtam el, levásárlást szerettem volna kieszközölni->hááát akkor 2 hét még pluszba, és akkor keressem újra őket...

(ügye ő próbál eleget tenni a cserekötelezettségnek)

Noss alapból mennéka fogyasztóvédelemhez,de egy kérdés alapból adott:a cég nevére lett véve a kártya aminél dolgozom... Mi ilyenkor a teendő? Egyátalán van e valami jelentősége? Ha igen valaki segítsen,hogy fogjak neki jogaim érvényesítésének....(főnökömtől papíron vegyem meg a videókártyát?)

szerk: jahh mikor bevittem a karit, semmit nem kaptam róla hogy átvették, vagy valami hasonló...

szerk2: óóó félrenéztem ezt a topicot, sorry, nem volt szándékos, azt hittem be ír az ember egy kérdést és arra kap választ ilyen szép formában mint ahogy a topic is meg van szerkesztve...
Mostmár nem venném ki, általánosan érdekes lehet az a szituáció mikor a VÁSÁRLÓ nem az a szemémly aki a garanciát érvényesítteti, hanem más személy(esetemben a cég ahol dolgozom)...

Nekem az a nagy problémám akadt vásárlásaim során, hogy egyes üzletekben fizetéskor a végösszegen mindenáron kerekíteni akarnak még akkor is, ha azt nem igazán kellene. Logikus dolog, hogy a hazai aprópénz forgalomból történő kivonása okán nem is lehet készpénz esetében azt csakis kerekítéssel megoldani.
De ez a törvény a bankkártyás vásárlásra vonatkoztatva már nem lehet kötelező.
Bár utal erre a megjelent 2008. évi III. törvény 3. § valami "kiskapus" lehetőséggel, -"Bankkártyával való fizetés elfogadója dönthet úgy", bla-bla-bla, de "Erre a tényre a bankkártyával fizető személy figyelmét kifejezetten fel kell hívni."
Vagyis erről mindenképpen tájékoztatni kell!

És mi van olyankor, ha a kereskedő tényleg úgy dönt, viszont én valahogy ebbe mégsem egyezem bele?
A G-Roby üzletláncnál eléggé bevett gyakorlat volt egy időben a törvény megjelenését követőleg, hogy ők aztán minden téren kerekítgettek, de szerencsére időben sikerült őket leállítani,
most azonban a Penny Market nevezetű boltok nagy hálózatában próbálkoznak a szabadrablás eme újkori változatával. Ki van ugyan írva a pénztárakhoz (a vásárló tájékoztatására), de nekem akkor is megkeseredik tőle a szám íze, -
mert milyen jogon dönt a kereskedő az én pénzem felett?) Ugyanis bankkártyával történő fizetésnél a forgalomból kivont érme fizikailag soha nincsen jelen, a kerekítés szabályainak tényállása már magában okafogyottá válik! Banki tranzakciónál nincs értelme az egésznek. Ott szinte az 1 forint is létező pénzösszeg.

Ezt nem feltétlenül látom problémának, ha a kerekítést mindkét irányban elvégzik és erről előre tájékoztatnak. Hiszen ekkor választhatsz, hogy szóba állsz-e velük ilyen feltételekkel, kiválaszthatsz három darab 99 forintos árut és akkor ők buknak rajta két forintot (micsoda lehetőség...).

csak en erzem nevetsegesnek egyes emberek problemait?
ertem en hogy a penz az penz de ennyin problemazni.....
mert hogy valaki kivancsi ra hogy ez mennyire torvenyes az jogoos de ezeket a szovegeket hasznalni kiemelt betuvel (milyen jogon dönt a kereskedő az én pénzem felett) jelezve hogy ez valami iszonyat felhaborito az rohejes.

[quote name='lazurdeak' date='2008.08.27, 11:12' post='32483']
[quote name='lacu' post='32365' date='2008.08.12, 20:01']

[quote]

Ezt nem feltétlenül látom problémának, ha a kerekítést mindkét irányban elvégzik és erről előre tájékoztatnak. Hiszen ekkor választhatsz, hogy szóba állsz-e velük ilyen feltételekkel, kiválaszthatsz három darab 99 forintos árut és akkor ők buknak rajta két forintot (micsoda lehetőség...).
[/quote]

Itt most nem az egy vagy két forintokon van a hangsúly hanem magán az elven ... egy kereskedő ne akarjon az én pénzemre a beleegyezésem nélkül apellálni.
Persze mondható reá az, nem kell ott vásárolni,
de ez meg miféle megoldás lenne?

IGEN, ez iszonyúan felháborító! Nem a filléreskedés maga, de hát akkor is.
Egyszer ... még az átkosban ... jártam úgy egyszer, hogy a Blahán az egyik gyorsétterem utcafrontra nyíló árusítóablakánál voltam oly merész és vettem egy hamburgert. Akkoriban még úgy 16 forintnyira kóstált a dolog. Az eladónak odaadtam egy huszast, aki rögtön azzal válaszolt a pénzt elfogadva hogy sajna nincs aprója, így nem tud visszaadni (magyarán szólva, pofátlanul keresni akart egy keveset a saját zsebére)
Nos ebben az esetben nálam sem az a 4 forint volt a lényeg, hanem inkább a pofátlansága maga!
Ott az ablak mellett megálltam hát falatozni de közben beszóltam a hölgynek:
"akkor megvárom, amíg lesz"
Egyszer csak eléggé felpaprikázott hangon kib@szta nekem a visszajáró 4 forintot - holott közben egy vásárló sem járt arra - a következő megjegyzéssel:
"itt az aprója!".
Így is lehet gondolkodni. Egyáltalán nem azon a 4 forinton, hanem a szinte már mindenütt bevett lenyúlási gyakorlaton.

Helló!

Vettem egy alaplapot(számítógép alkatrész) és gariztatásra került a sor, rossz volt, javították. Az eladó azt mondja,hogy a garancia nem éled újra a javítással. Olvasgattam itt de nem tudom eldönteni, hogy ez most minek minősül.

- Ha javítanak valamit, akkor a javított dologra vagy a dologrészre újraindul a garncia.

Ez oké de nem tudom hogy a lap most dolog vagy dologrész. Mert alapvetően alkatrész, önmagában nem működőképes. Tehát ha alkatrész, akkor az egészre újra kellene indulni. Viszont ha alkatrész, akkor azt csak újjal lehet helyettesíteni, tehát nem lett volna szabad javítani. Ha meg nem alkatrész, akkor hogyan érvényes rá a garacnia? Mondjuk kicserélnek rajt egy szem ellenállást, és arra érvényes csak a többire nem?

A kerdes jogos. Szerintem egy alaplapot nem lehet tovabb bontani, ha azon javitanak, akkor az egeszre ujraindul a garancia. Ha nem kapsz arrol kulon papirt, hogy mit javitottak, akkor tuti ujra kell indulnia.
Egyebkent en valahogy nehezen hiszem el, hogy ma alaplapot javit barmilyen ceg is.
Szerintem egyszeruen visszaadtak ahogy kaptad, hogy lerazzanak: ha jol sejtem par nap mulva egy eves
az alaplapod, es igy ezzel a mozdulattal meg akarnak szabadulni a garancialis kotelezettsegtol...

Ez tévedés: cserénél újraindul a jótállás/szavatosság (a kicserélt alkatrészre), javításnál nem. Csak meghosszabbodik annyival, ameddig az árut nem tudtad használni (azaz a javítás idejével).

Én úgy tudom, a javított alkatrészre (fődarabra) újraindul. Vagy tévedek?

Hát ezt bizony elhamarkodtam, nekem még a 2003 előtti szabály volt a fejemben

Valóban, a mostani Ptk. szerint a szavatosság nem csak cserével, de javítással is újraindul(308§).

Viszont arra nem találtam utalást, hogy a jótállás (garancia) is újraindulna a javítással. (Ilyet sem a Ptk. 248§, sem a 151/2003 szövegében nem látok.) Van valaki, aki tud idevágó jogszabályt?
Tulajdonképpen azt sem láttam leírva sehol, hogy csere esetén újrakezdődik a jótállás, de ez "logikus", mert a csere tulajdonképpen új "dolog" átadását jelenti.

A PTK úgy fogalmaz, hogy jelentős résznél indul újra a gari... mi a jelentős rész? Nekem volt ezzel kapcsolatban olyan, hogy pl. egy telefon joystick-ját nem cserélték már többet, mivel az nem jelentős rész. Sőt, az NFH szerint sem az... Pontatlan a törvényi megfogalmazás.

A Ptk. garancia szót nem ismer. A szavatosságról írja, hogy újraindul (308§), de szerintem a jótállásról nem ír ilyesmit. Ezt próbáltam fentebb leírni.

Hali!

Lehet, hogy már feltették ezt a kérdést. Ha igen, előre is bocsi

Ha vásárolok egy műszaki cikket (tv, laptop stb) és nincs meg a blokk vagy számla, de a lepecsételt garanciajegy megvan, akkor úgynúgy lehet érvényesíttetni a garanciát?

Illetve mi a helyzet fordított esetnél, amikor a blokk van meg és a garanciajegy nincs vagy nincs lepecsételve (mert a vevőszolis "néni" azt mondta, hogy csak a blokk kell)?

Köszi

Most akkor mi van??

Ezt szeretném én is tudni.

Ha csak garanciajegyed van, és azon nincs rajta, hogy hol és mikor vetted, akkor csak a "márkagaranciát" érvényesítheted a márkaszervízben. Erre tudtommal jogszabályi kikötés nincs (mennyi ideig tart, stb.).
Amennyiben viszont csak a vásárlást tudod igazolni, akkor a boltban a törvény által előírt garanciát vagy szavatosságot kérheted számon. Ehhez nem kell a garanciajegy: ha a bolt nem adtt, vatgy nem érvényesítette, az már az ő baja.

Köszi a segítséget. Ezek le vannak valahol hivatalosan írva?

"Ha csak garanciajegyed van, és azon nincs rajta, hogy hol és mikor vetted, akkor csak a "márkagaranciát" érvényesítheted a márkaszervízben. Erre tudtommal jogszabályi kikötés nincs (mennyi ideig tart, stb.)."

Arra a szitura gondoltam, hogy lepecstelték a garijegyet, a dátumot is ráírták, de mondjuk elveszítettem a hozzá tartozó blokkot. Olyankor mi van?

Ezzel kellet volna kezdened, erre kérdeztem rá....
Ha a garancia jegy meg van semmi gond, blokk csak abban az esetben kell, ha a garijegyet vesztetted el!

Köszi, most már világos

Kedves felhasznalok a segitsegeteket szeretnem kerni

Ket hete vettem egy pizsama szettet amit eloszor kimostam. Mindig kimosom, szerintem normalis dolog. 40 fok volt rairva es azon mostam. A blokk megvan. Ma vissza is mentem, mert eddig nem volt idom es jeleztem, hogy ki szeretnem cserelni a termeket. Ekkor meggyanusitottak hogy en mar azt hordtam. Meg fel sem vettem csak kimostam. Mellesleg a blokkra ra van irva hogy 30 napig cserelnek.
Lenyeg, hogy nem csereltek ki a termeket, mert kozoltek hogy ezt mar nem tudjak eladni.
Kerdesem hogy mit tehetek ebben az ugyben? Vissza lehet e mennem es kernem a bevizsgalast? MIlyen jogaim vannak?
Ez mind Belgiumban tortent, eddig meg vasarloi konyvet nem lattam. En ugy tudom, hogy a fogyasztovedelmi torveny mindenhol ugyanugy ervenyes az EU-ban.

Elore is koszonom

Üdv mindenkinek!

Szeretnék tanácsot kérni, mivel sajnos én is megjártam ezzel a bizonyos céggel.
2009.10.22-én vásároltam egy notebookot, a fizetésnél gondok adódtak. Én szerettem volna 100k Ft-ot készpénzzel, és a marad 99k Ft-ot bankkártyáról fizetni. Az eladó azt mondta lehetséges, van erre mód.
El is kezdte a lebonyolítást, de hibázott, mert a rendszerükbe úgy ütötte be, hogy mind a 199k Ft-ot bankkártyáról fizetjük. Gyorsan csinált pár sztornó papírt és nagy hadarás közepette, mondta hogy ezt írjam alá. Majd utána megcsinálta, úgy ahogy mi szerettük volna a kezdetektől. A notebookot sikeresen átvettem.
Teltek a hónapok, egyszer csak jelentkeztek, hogy én fizessek ki 199k Ft-ot, mert, hogy hiányzik a rendszerükből, az állításuk szerint ők adtak nekem 199k Ft-ot a kasszájukból és a notebookot is. Ez önmagában is nevetséges, hogyan létezne olyan bolt aki kiad 199k Ft-ot és egy notebookot. Közöltem vele, hogy én nem fogok fizetni, minden fizetési bizonylatom megvan.
Addig húzódott az ügy, amíg küldték a fizetési felszólítást a közjegyzőtől. De ez mostmár 15 hónapja, szóval több mint 1 éve a vásárlástól. Most ott tartunk, hogyha 15 napon belül nem mondok ellent, akkor per lesz belőle, vagy pedig kifizetek újra 199k Ft-ot.
Egyetlen dolog, ami bizonyítékunkra szolgálhat azok a kamerafelvételek, de ez már 15 hónapja, így ebben szeretném a tanácsot kérni, mitévő legyek.
Várom a véleményeket, hátha valaki ezt már megélte, van tapasztalat ebben, tudna nekem segíteni.

Üdv!

Na most erre nagyon vigyázz, mert ha nem mondasz ellent 15 napon
belül, akkor utána mindenféle per nélkül behajthatják rajtad.
Ha ellent mondasz akkor lesz per a dologból. Per esetén nekik bizonyítaniuk kell, hogy te:
1. Nem fizettél a termékért,
2. Fizettél, de a pénzt visszaadták neked.
Ha nem tudják bizonyítani, akkor bukták a pert.
Mindenképpen mondj ellent és majd a tárgyalásra vigyél ügyvédet.

Igen, csak az baj a perrel, h aláírtam egy kiadási pénztárbizonylatot. Mert az eladó mentegetőzött, h csak sztornó számla, meg írjam alá. És ezért nem tudom, h mit csináljak, mert nekem nincs semmi bizonyítékom, h nem adtak nekem pénzt. Életszerűtlen, h bemegyek egy boltba, adnak egy notebookot, meg 199 ezer forintot, nem?? És ezért vagyok bizonytalan. Mert ha elvesztem a pert, akkor nem csak a 199 ezer forintot, kell ki fizetnem, hanem a perköltségeket is. És nem tudom mennyi esélyem van, h nyerjek.

És a bankkártyás fizetésről is megvan a banknál vagy számlakivonaton a nyom? A készpénzzel fizetett részösszegről is megvan a számla, nem?
Szerintem ha ezt elmondod a bíróságon és viszed a papírjaidat, neked adnak majd igazat, mert az nem életszerű, hogy a vásárláskor rögtön visszafizetnék a befizetett pénzt.
A bankkártyás papírokon gondolom látszanak a pontos időpontok is a dátum mellett. Ha így van ahogy leírtad, akkor a sztornózott bankkártya pénztárbizonylatán az időpont korábbi, mint a másodszorra már rendesen végrehajtott tranzakció ideje.
De szerintem ezt mindenképpen egy ügyvéddel beszéld meg, ők jobban tudják.