Súgó - Keresés - Felhasználók - Naptár
Távollevős Elállás - A Szállítási Költség Visszakövetelhető?
Fogyasztóvédelem Fórum > Fogyasztóvédelem.com > Általános Fogyasztóvédelmi Fórum
1, 2
Joooe
Szia Elf!

Kösz a véleményed, gyorsan reagálok is rá smile.gif

Egyaránt jogodban áll kötni egy olyan szerződést, ami:
CSAK a termék eladására
CSAK a szállításra
Vagy mindkettőre szól


Ezzel, hogy mindhárom lehetséges teljesen egyetértek. Általában a felek szerződéskötési szándékát, a körülményeket vizsgálva dönthető el, hogy több azonos helyen és időben kötött szerződésről, vagy egyetlen, több kötelezetti szolgáltatást is kikötő szerződésről van szó.

A kérdés az:
1. Hány független szerződésről van tudomásod, hányat küldesz el végén az adataid megadása után? Vagy hányat írsz alá, stb. A válasz a legtöbbször 1-et. Persze lehet ez másképpen is.
2. Hány visszaigazolsát kapsz (hány szerződésről van szó amit ők aláírnak): A válasz egyet, sehol nem jelezték, hogy külön lenne
3. Hány számlát kapsz: A válasz: egyet


A lényeg itt, hogy mennyire függetlenek egymástól a megrendelt szolgáltatások. Szerintem ha a számlán külön tételként szerepel, külön árral, akkor külön szerződésként kezelendő, ugyanolyan, mintha bemész, megveszed, kijösz, bemész, megveszed a másikat, stb. Csak az eljárást tekintve egyszerűbb, egy papírra, egyszerre nyomtatják a számlát, de ha szeretnéd nyugodtan kérheted külön számlalapokon az egyes tételeket, a felek szerződéskötési szándéka nem függ ettől.
Példaként szerintem erre a memória a legjobb: ha veszel két db-ot, úgy, hogy mindkettőnek 30e Ft az ára, akkor külön szerződés. Ha veszel egy Dual packot 61250 Ft-ért akkor az egy szerződés.

Attól, hogy olyan dolgokra, amik egyébként egymástől függetlenül értékesíthetők egy helyen és időben kötnek a felek szerződést, nem olvadnak össze ezek a szerződések, lényegüket tekintve elkülönülnek. (Kivéve ha a körülményekből vagy a felek kifejezett megállapodásából egyértelműen következik, hogy szándékukbna állt ezen szolgáltatások összekapcsolása)

Ha hirtelen olcsóbb lett a termék, és megérné neked elállni 8 napon belül (vagy mert nem írták ki, több időd is van rá így azért könnyen lesz akció) akkor még mindig megkérdezheted a kereskedőt, mi a jobb neki: Szerződést módosít, és a vételárkülönbözetet megkapod / levásárolhatod VAGY visszaküldöd, újra megrendeled, ugyan postaköltséget buksz, de új terméket kapsz. neki van egy használt terméke egy új helyett (ha 8 napnál több időd van ez akkor vicces) és ugyanúgy elbukja az árkülönböztetet. Ha pedig nem nála cseréled a használt kütyüt újra, akkor még többet is bukhat.

A jóhiszeműség aligha lenne mondható a kedves fogyasztóra biggrin.gif
A példa egyébként jól rávilágít a "a fuvarozási költséget is vissza" elmélet igazságtalanságára smile.gif

A termék ára nem foglalja magában, hogy a jogosult által megjelölt helyen kerüljön leszállításra a dolog. A jogosult által megjelölt helyre fuvarozás egy külön szerződés, amit ugyan szintén távollevők között kötnek, de a rendelet kifejezett tiltása folytán nem lehet tőle elállni.
(5. § A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot
a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt az értékesítő a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte)


Ha a weblap nem írja ki, hogy amit ajánl az nem ajánlattétel, akkor joggal mondod azt, hogy ajánlattétel, de ha kiírja, hogy nem minősül ajánlattételnek, akkor te is tudod, hogy nem az. Ha sosem lenne ajánlattétel, akkor nem kéne kiírni.

Az ajánlat szó hétköznapi értelmében igen, jogilag azonban nem, az ajánlat ugyanis címzett akaratnyilatkozat, és nem lehet úgy ajánlatot tenni, hogy az bárkihez/mindenkihez szól. Tankönyvi példa a kirakatba kihelyezett áru: nem ajánlat, hanem csak felhívás ajánlattételre.
TheElf
Joooe: Nem függetlenek a szerződések, ha akarod persze lehet kimenni, bejönni. Sok akciónál volt is ilyesmire példa: egy vásárlásnál csak 1* kapod meg a 2000 forint feletti vásárlás utáni ajándékot. Ok, akkor 3* külön vásárolok. De ha minden termék külön vásárlás lenne, akkor sosem érnéd el a 2000 forintot, sosem kapnál kedvezményt. De hozok neked elállós példát is nemsokára.
Joooe
Az ajándék nem szerződéshez, hanem vásárláshoz kötődik, a vásárlás pedig nem feltétlen egyetlen szerződéssel azonosítható, hanem az (adásvételi) szerződések egy csoportjával. Szerintem smile.gif
És maga az ajándék is egy külön, ajándékozási szerződés.
TheElf
Nem tudod túl jól ezeket a szerződéseket csoportba szedni nagyon sok esetben, de akad egy érdekes helyzet, ami kapcsán kereskedővel volt vitám:

Veszel egy számítógépet, részegységenként összevállogatva, de egyetlen számlán, egy papíron, egy szerződés.
A garancia az egyik alkatrész esetében 5 év.
4 év után elromlik ez az alkatrész. Nem javítható, nem cserélhető, nem lehet tökéletesen kompatibilis alkatrészt adni, így a többi (amúgy jó, és a te céljaidra tökéletes) alkatrészt is cserélned.
Ha ilyenkor elállsz a szerződéstől, akkor mi van azokkal az eszközökkel amik a szerződés keretében kerültek a tulajdonodba, de már nem lennének garanciálisak?

Mert a hibás teljesítés (rossz alkatrész) miatt váltak ugye ők is szükségtelenné, és az egész szerződéstől állsz el.

Illetve joga van-e egy üzletnek, előre a vásárláskor kikötni, hogy ő a törvény adta lehetőségek közül, mikor és melyiket javasolja és fogadja el, különös tekintettel arra, mikor ad árengedményt (akár az egyik tétel teljes vételárát is) mikor javasolja ő azt, hogy elállást választod, és jelzi, ha elfogadod ezeket a szabályokat, akkor később nem állhatsz el azért, mert "csalódtál" a garanciőális ügyintézés során tett ajánlatok korrektségében, hiszen azokat a szerződés megkötésekor is ismerted.

De érdekes feltétleket akar vállalni ő a javítási határidővel, stb. kapcsolatban is smile.gif
Joooe
(Joooe @ 2006.12.27, 07:33) *
Ha jön válasz valahonnan azt is postoloni fogom.


Nos, bár lényegében nem jött válasz, de az FVF-től visszaküldtek egy sablont (láttam már ezt neten smile.gif ) azért idézem.
Ha valaki akarja felhívhatja őket, nekem nem sok kedvem van hozzá, nem hiszem, hogy ennyi kellene hogy legyen az elektronikus tájékoztatás, hogy telefonszámot adnak.

Tisztelt Bejelentő!


Hivatkozással hozzánk érkezett levelére kérem, hogy kérdéseivel keresse meg Irodánkat a következo telefonszámok valamelyikén: 1/303-9075, 1/459-4999, 80/201-205; vagy amennyiben elküldi telefonszámát levélben, vagy a panasz@fvf.hu e-mail címre, munkatársunk megkeresi Önt. (Ez utóbbi esetben kérem hivatkozzon ezen levél küldési dátumára.)

(Ügyfélfogadás: Hétfo: 8-18, Kedd-csütörtök: 9-16, Péntek: 9-14.)

(Aláírás nélkül smile.gif Bravo smile.gif)
Ariadne
Én egyszer régen fel is hívtam őket egy ilyen válasz után, hivatkoztam a levél dátumára, azt sem tudták, miről van szó... rolleyes.gif
Joooe
Tájékozódási körkép a jól fizetett fogyvéd szervezeteknél egyelőre teljesen negatív, egyetlen válasz sem érkezett unsure.gif
(vagyis egy kitérő válasz, amit már írtam és más nem)

Ezeknél mi 100x jobbak vagyunk biggrin.gif biggrin.gif biggrin.gif

(Hmm bár a választ mi sem tudjuk smile.gif De van egy többségi álláspontunk, én meg akadékoskodok mellé whistling1.gif )
TheElf
Joooe: Mi azért kialakítottunk egy álláspontot, és sikerült a kérdést leegyszerűsíteni: Mi képezi egy szerződés részét? Mivel abban azért sikerült egyetérteni, lehet 1 szerződést kötni (akkor attól állsz el) lehet 2 szerződést kötni (akkor attól állsz el) ezért mindkét helyzetet lehet rögzíteni szerződésben, vagy a szerződések részét képező vásárlási feltételekben. Innen a bolt viseli a kockázatot.

Ha ő korrektül tájékoztat az elállásról, korrektül talál megoldást arra, mi lesz 1 szerződés, mi nem, és erre vagy ő választ, vagy biztosítja a lehetőséget, hogy te válassz akkor korrekt. A szállítás mellett lehet kapcsolódó biztosítás, üzembe helyezés, előzetes (kiszállítás előtti) tesztelés, stb. Aki a saját üzletét kellő körültekintéssel vezeti az tud erre tervezni, meg tudja határozni a neki jó és még tövényes feltételeket is.

Egy cégnek, legyen akár webáruház, akár fizikailag létező bolt, érdeke kell, hogy legyen a korrekt és megismerhető üzletszabályzat. Ha leírják azt, hogy a jogszabály adta lehetőségeken belül ők, hogyan intézik a garanciális ügyintézést, és mikor mennek bele a javításba, cserébe, stb. és te ezt elfogadod, akkor megvan a konszenzus arról, mi és hogyan intéződik. Utána te sem hivatkozol arra "máshogy képzeltem el a garanciális ügyintézést, megrendült a bizalmam". Ő sem mutogat a nagykerre, mert mást vállalt írásban. Az ő kockázata is csökken, a te kockázatod is csökken, és ki tudod számítani, mivel jár, ha elromlik valami, tudsz egy megalapozott döntést hozni.

A korrekt tájékoztatás, a mindkét fél számára elérhető üzletszabályzat, ahol a cég magát is, a korrekt vevőit is védi az jó lenne, ha megtérülne. smile.gif
Joooe
(TheElf @ 2007.01.12, 22:39) *

Joooe: Mi azért kialakítottunk egy álláspontot, és sikerült a kérdést leegyszerűsíteni: Mi képezi egy szerződés részét? Mivel abban azért sikerült egyetérteni, lehet 1 szerződést kötni (akkor attól állsz el) lehet 2 szerződést kötni (akkor attól állsz el) ezért mindkét helyzetet lehet rögzíteni szerződésben

Igaz, valóban e körül forog vita és sikerült eddig lebontanunk a kérdést. Ha kifejezett megállapodás van róla az jó, akkor egyértelmű a helyzet akár jelenelevők akár távollevők között köttetik a szerződés, pl. ha veszek két azonos nvidia videokarit, akkor megegyezhetünk arról, hogy a két kártya egyetlen adásvételi szerződésnek számít, mert én azt SLI-ben akarom használni, és ha csak az egyik marad meg az nekem nem jó, számomra logikailag egyetlen egységként kezelendő, és az eladó ezt - esetleg a megnövekedett kockázatot fedező felárért - elfogadja.

Nagy eredmény hogy konszenzusosan fel tudtuk tenni a kérdést, már csak meg kéne tudnunk válaszolni akkor ha nincs kifejezett megállapodás a felek között. smile.gif Az eset körülményeiből, a felek szándékát mérlegelve dönthető el, hogy mi a tárgya az egyes szreződéseknek, vagy mi a tárgya a szerződésnek.
És szerintem itt az eljárás szempontjából (a szerződéskötés módja, helye, ideje, a teljesítés helye, módja, ideje,...) összefüggeni látszik, akár egyetlen szerződésnek is lenne tekinthető...
Ugyanakkor meg tartalom szempontjából nem lehet összefüggést megállapítani a különböző szolgáltatások között, még az ellenszolgáltatás mértéke is külön-külön van maghatározva, tehát tartalmi elkülönülés miatt külön szerződésnek is tekinthető...

Én az utóbbi állásponton vagyok egyelőre, szerintem a tartalom az elsődleges a szerződési szándék mérlegelésében, és hogy az egyéb cullangok egybeesnek az másodlagos. unsure.gif
TheElf
Én azon az állásponton vagyok, hogy nem csak írásban lehet szerződést kötni, vagy az akaratodat kinyilvánítani, hanem szóban, vagy ráutaló maggatartással is.

Az, hogy lehetőséged van-e két dolgot külön-külön megrendelni már rögzíti azt, lehet-e két külön szerződés vagy nem.
Az, hogy lehetőséged van-e két dolgot együtt megrendelni, az is jelez valamit.

Hogy ezek közül te mit választasz (egybe adod le a rendelést vagy külön) ott is megvan a ráutaló magatartás.
Joooe
Természetesen a szerződéskötés formája nem lényeg, nem is állítottam ennek ellenkezőjét. whistling1.gif

Szerintem az hogy egy időben és helyen több szerződést is megkötök (több terméket megveszek) -- vagy megfordítva: több terméket eladok, az nem minősül ráutaló magatartásnak a szerződések összekapcsolására.
Pusztán technikai kérdés, hogy ezek a szerződések egyszerre jönnek létre, de tartalmi elkülönülésük folytán -- hacsak a felek kifejezett megállapodásából az összekapcsolódásuk nem következik -- külön kezelendők, függetlenül attól a technikai körülménytől, hogy egyszerre köttettek...
TheElf
Joooe: Az összekapcsolás tényét az jelzi, hogy külön-külön nem is lehet őket teljesíteni smile.gif Nem tudsz csak szállítani, vagy csak eladni. Nem tudod azt mondani, hogyha megveszek tőled egy 10 kötetből álló sorozatot, akkor 3 kötetet leszállítasz, azt külön ki kell fizetnem. A nagyobb rendelés miatti kedvezményes kiszállítás, stb. mind, mind jelzi, ezek a szerződések összetartoznak.

A kereskedő biztonságát (ne bukjon túl sokat) alapvetően más módon biztosítja a jog. Pl. a jogszabályt a jogalkotó szándéka szerint kell értelmezni, a joggal való visszaélés pedig tilos. Jelen esetben a jogalkotó szándéka nem az, hogy te másnak kárt okozva ingyen használhasd a terméket amit utána már csak használtként lehet eladni (ez a másik magántulajdonhoz fűződő alkotmányos jogát sértené), hanem az, hogy ne fordulhasson elő, hogy egy jól megcsinált katalogus, vagy egy rosszul összerakott webáruház kapcsán szembesülsz vele hogy a 30000 forintos bunda nem emberre, hanem barbie babára való, hogy a a bemutatott tepsi az nem fér bele az otthoni sütőbe, mert éttermeknek szánták, az ottani tűzhely sütője nagyobb, hogy a megvett hálózati töltő (nemzetközi sok országban használható) aminél 8 féle csatlakozó szabványt feltüntettek pont a magyart nem tudja, stb. Magyarul ne szívj azzal, hogy messziről nem tudsz tájékozódni.

Ha a kereskedő korrekt akkor nem sok elállás lesz, sem azon nem bukik sokat, hogy a termék használt lesz, sem a szállításon. Ha ne adj isten trükközött, vagy garanciális probléma miatt állsz el, stb. na akkor meg fizesse csak vissza a postaköltséget is. Persze ilyenkor tökmindegy, hogy az elállás miatt, vagy kártérítésként fizeti vissza smile.gif
Joooe
(TheElf @ 2007.01.13, 17:15) *
A kereskedő biztonságát (ne bukjon túl sokat) alapvetően más módon biztosítja a jog. Pl. a jogszabályt a jogalkotó szándéka szerint kell értelmezni, a joggal való visszaélés pedig tilos. Jelen esetben a jogalkotó szándéka nem az, hogy te másnak kárt okozva ingyen használhasd a terméket amit utána már csak használtként lehet eladni (ez a másik magántulajdonhoz fűződő alkotmányos jogát sértené), hanem az, hogy ne fordulhasson elő, hogy egy jól megcsinált katalogus, vagy egy rosszul összerakott webáruház kapcsán szembesülsz vele hogy a 30000 forintos bunda nem emberre, hanem barbie babára való, hogy a a bemutatott tepsi az nem fér bele az otthoni sütőbe, mert éttermeknek szánták, az ottani tűzhely sütője nagyobb, hogy a megvett hálózati töltő (nemzetközi sok országban használható) aminél 8 féle csatlakozó szabványt feltüntettek pont a magyart nem tudja, stb. Magyarul ne szívj azzal, hogy messziről nem tudsz tájékozódni.

Ha a kereskedő korrekt akkor nem sok elállás lesz, sem azon nem bukik sokat, hogy a termék használt lesz, sem a szállításon. Ha ne adj isten trükközött, vagy garanciális probléma miatt állsz el, stb. na akkor meg fizesse csak vissza a postaköltséget is. Persze ilyenkor tökmindegy, hogy az elállás miatt, vagy kártérítésként fizeti vissza smile.gif


Na ebben azt hiszem egyetértünk! smile.gif
Felróhatóság esetén szeritem is visszajár a szállítási költség (de nem csak oda, hanem oda-vissza!), vagy legalábbis annak egy -- feróhatóság mértékétől függő -- része. Viszont szerintem csak felróhatóság esetén, kártérítés természetű (konkrétan: kártérítési smile.gif ) igényről van szó, és nem olyan követelésről ami pusztán az elállás folytán (felróhatóságtól függetlenül) automatikusan jár... rolleyes.gif
A jogalkotói szándék egyfajta kipróbálási lehetőség, éppen az miatt amit te ecseteltél, és ennek megfelelően arra van lehetőség, hogy ha valami mégsem felel meg az igényeimnek, akkor azt visszaadhatom, és visszakapom az érte kifizetett árat. De olyan kényelmi szolgáltatásra, amit visszaadni nem tudok, nem érvényes hogy visszakaphatom az árát, kivéve, ha az nálam a forgalmazó hibájából kárként jelentkezik. Saját figyelmetlenségem miatti elállásnál bukom a postaköltséget.
A házhozszállítás lehetősége éppen attól kimél meg, hogy nem kell időt pénzt és energiát fordítani a boltban való vásárlással járó költségekre. Ha elmegyek a boltba, és ott nincs olyan áru amit én szeretnék, akkor sem téríti meg senki az utazási költségeimet, így jártam... rolleyes.gif

(TheElf @ 2007.01.13, 17:15) *
Joooe: Az összekapcsolás tényét az jelzi, hogy külön-külön nem is lehet őket teljesíteni smile.gif Nem tudsz csak szállítani, vagy csak eladni. Nem tudod azt mondani, hogyha megveszek tőled egy 10 kötetből álló sorozatot, akkor 3 kötetet leszállítasz, azt külön ki kell fizetnem. A nagyobb rendelés miatti kedvezményes kiszállítás, stb. mind, mind jelzi, ezek a szerződések összetartoznak.

Nem kapcsolódik össze a tárgyát illetően... Egyrészt a fuvarozás nem függ attól, hogy milyen más szerződéseket kötöttél, a csomag tartalmának fizikai paramétereitől függ, függetlenül attól, hogy annak tartalma micsoda és esetleg milyen szerződés(ek) tárgyát képezi. Nincs olyan, hogy xy 009 típusú tévéhez hozzátartozik valamilyen konkrét fuvarozási szolgálatás... A tévét is megveheted úgy, hogy nem kéret annak fuvarozását, és fuvarozást is kérhetsz úgy, hogy azt a konkrét terméket nem veszed meg...
Másrészt mivel a fuvarozás egy csomagra vonatkozik, és nem osztható szolgáltatás, fogalmilag nem is kapcsolódhat össze a csomagban található tárgyak űltal megtestesített szerződésekkel, ehhez ugyanis szükséges volna a fuvarozás fogalmi szétosztása, megahtározni, hogy a fuvarozás mint szolgálatás hogyan áll össze az egyes szerződések fuvarozási tartalmából, ami nem lehetséges, nem osztható ilyen módon.
(lehet hogy 10 termék házhozszállítása csomagalapon ugyanannyiba kerül, vagy alig drágább, mint egy termék házhozszállítása)
TheElf
Joooe: A 10 termék is ugyanannak a szerződésnek a része, ha elállsz akkor a szerződéstől állsz el nem annak egy részéről. Ellenkező esetben nem egy termékre vonatkozó részétől állnál el, hanem attól, hogy neked ki kell fizetni a vételárat. smile.gif
Joooe
(TheElf @ 2007.01.13, 17:48) *

Joooe: A 10 termék is ugyanannak a szerződésnek a része, ha elállsz akkor a szerződéstől állsz el nem annak egy részéről. Ellenkező esetben nem egy termékre vonatkozó részétől állnál el, hanem attól, hogy neked ki kell fizetni a vételárat. smile.gif

De neeem smile.gif Általában több termék vásárlása azok külön szerződések (hacsak a felek kifejezett megállapodásából vagy más mindkét fél számára nyilvánvaló körülményből nem következik összekapcsolásuk), ez meletti érveimet még nem cáfoltad smile.gif

szerk: ha meg egyébként külön szerződések, akkor egy csomagban történő fuvarozásuk nem olvasztja össze őket, az mellékes technikai körülmény... rolleyes.gif
TheElf
Joooe: A külön álló vásárlások esetén KÜLÖN is teljesülhetnek, tehát nem egyben szállítanák, nem egyben jelenne meg a tözsvásárlói programban, stb.

Pont ez véd meg attól, hogy kihozzon a 10 tételből kettőt, hogy ennyi van raktáron, majd a maradék 8at jelzi, hogy kész a szállításra, és szállítást mindenképpen fizess ki mielőtt elállhatnál biggrin.gif Rosszabb esetben nem a maradék 8ra jelzi, hanem egyesével.

1 rendelés, 1 elküldött ajánlat, 1 ajánlat elfogadására vonatkozó megerősítő levél, stb. 1 szerződés...
Joooe
Nem, attól hogy tíz tételből kettőt hozzon ki, az véd meg, hogy a fuvarozást egy megahtározott csomagra rendeled meg.

Ugyanakkor hogy természetszerűleg nem kapcsolódnak össze, jól mutatja, hogy ha ez a szándékod nyugodtan kérheted, hogy szállítsák ki azt a 2 db-ot ami raktáron van, aztán később még 5-öt, aztán a maradék hármat meg még külön. Ekkor 3 db fuvarozási szerződésről van szó, amik szintén nem kapcsolódnak össze az eredeti adásvételi szerződésekkel. A te döntésed, hogy hány és milyen fuvarozási szerződésről kívánsz megegyezni. Azt is megteheted, hogy nem kérsz fuvarozást, hanem te magad (vagy megbízottad) megy az áruért...
Joooe
(TheElf @ 2007.01.13, 17:58) *
1 rendelés, 1 elküldött ajánlat, 1 ajánlat elfogadására vonatkozó megerősítő levél, stb. 1 szerződés...

Ez megint formai kérdés, én fenntartom, hogy a szerződések nem formai szempontok, hanem elsősorban tartalmuk szerint különülnek el. Simán lehet egy elküldött "rendelés" több ajánlat, stb... smile.gif

Idézek tankönyvből* : " A szerződés lényege jogi értelemben a felek megegyezése, akaratnyilatkozataik egybeesése, azaz a szerződéses jogviszony alapvetően akartviszony."
Azaz a szerződés az egy jogviszony a felek között, nem egy viszony létrehozására irányuló aktus --- a szerződést tartalma határozza meg, és nem az az eljárás ahogyan létrejön.

(* Lenkovics Barnabás: Polgári jogi alapok, 15.3. A szerződés fogalma)
Joooe
Az FVF mégis válaszolt clap2.gif
Ez tök meglepő mert azóta nem kerestem őket. Csak kicsit lassúak tongue.gif
Mellesleg nem értek velük egyet, de ez legyen az én bajom biggrin.gif


Tisztelt {Joooe neve} Úr!


A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez küldött elektronikus levele vonatkozásában, melyben kérdéseket fogalmazott meg az internetes vásárlásokra vonatkozó elállási joggal kapcsolatosan, tisztelettel a következőkről tájékoztatom.



A csomagküldő kereskedelmi tevékenység útján kötött szerződésekre irányadó egyes rendelkezéseket a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza. E Korm. rendelet 4. §-a — elállási jogként — nevesíti, illetőleg írja körül azt a jogi lehetőséget, amely szerint a fogyasztó a termék visszaszolgáltatása mellett az általa kifizetett összeget visszakövetelheti.



A Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat. A Korm. rendelet meghatározza azt is, hogy a fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette.



Az előírások között foglal helyet annak szabályozása is, hogy a fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket, s a gazdálkodó szervezet pedig a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül köteles visszatéríteni. Értelmezésünk szerint a Korm. rendelet által alkalmazott, a fogyasztó által kifizetett összeg fogalmába a fogyasztó által kifizetett házhozszállítás költsége is beletartozik, tehát annak összegét is köteles az értékesítő visszatéríteni.



A Korm. rendelet 5. §-a azonban azt is meghatározza, hogy a felek a kötött szerződésben a fentiektől — a fogyasztó javára — eltérően is megállapodhatnak, így ez esetben a jogszabályi előírások helyett ennek alkalmazására kell sor kerüljön.



Tájékoztatom továbbá arról, hogy a felek közötti szerződéses jogviszonyok elbírálására kizárólag a békéltető testületek, illetőleg a bíróságok jogosultak, a kérelmező tehát az e fórumok előtt indított eljárások során nyerhet elégtételt. Javasoljuk a békéltető testület megkeresését azon kérdés kapcsán, hogy a gyakorlat értelmében hogyan kell a visszajáró kiszállítási költséget meghatározni olyan esetben, ha több terméket egy csomagban szállítottak ki, de ezek közül csak az egyik esetében él a fogyasztó az elállás jogával.



Különösen fontos annak kiemelése is, hogy a békéltető testületek a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény útján éppen azért jöttek létre, hogy a fogyasztó-gazdálkodó közötti jogvitákban a bíróságok eljárásához képest alternatív lehetőség teremtődjék. A békéltető testület előtti eljárás a bírósági eljárásokhoz képest gyorsabb, s ingyenes lehetőséget teremt a szerződéses jogvitákban jogvédelmet kereső fogyasztók számára.



Tájékoztatom tehát arról, hogy ügyének rendezése érdekében a lakhelye szerint illetékes Békéltető Testülethez fordulhat, amely szervezetnél illetékmentesen kezdeményezheti egyeztetés lefolytatását.



A Budapesti Gazdasági Kamarák mellett működő békéltető testület elérhetőségei a következők: 1016 Budapest, Krisztina krt. 99., levelezési cím: 1253 Budapest, Pf.: 10., Tel.: 488-213, fax: 488-2186, e-mail cím: bekelteto.testulet@bkik.hu



Tájékoztatjuk, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a 60/1992. (XI. 17.) AB határozat értelmében nem jogosult a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben szabályozott jogi iránymutatást tartalmazó állásfoglalások kiadására. Ennélfogva tájékoztatásunk nem minősül jogszabálynak, hatósági döntésnek vagy intézkedésnek, amely miatt annak jogi értelemben felfogott kötelező ereje nincsen.



Kérjük válaszunk szíves tudomásulvételét.



Budapest, 2007. március 7.



Tisztelettel

dr. Kolozsi Sándor

főosztályvezető

Ariadne
biggrin.gif Na látod. tongue2.gif
Joooe
Megjegyzem, az hogy a hivatal is beállt a tévesen értelmezők közé, az még nem jelent semmit tongue2.gif Ez a kedvezőbb a fogyasztóknak.

Igazából nem értem mit kerestek olyan sokan azon az oldalon biggrin.gif, szerintem a napnál is világosabb, hogy elállás címén visszajáró összeg a visszaadott szolgáltatásért kifizetett összeg, ezt jelenti teljes kifizetett összeg, és nem mindneféle más címeken kifizetett összeget biggrin.gif
A tigrisbúra túl kemény, ennyi fér csak bele biggrin.gif
Ariadne
Tigris, a belső ellenzék. biggrin.gif
TheElf
Joooe: Majd meglátjuk mit mond egy Békéltető Testület smile.gif
Joooe
Az a baj, hogy nincs konkrét ügy, azt csak azért kamuztam, hogy válaszoljanak tongue.gif
Gondoltam ha csak úgy kérek egy állásfoglalást mint egy szimpla kis átlagos joe, ráadásul még sajtós emberke sem vagyok, akkor még kisebb az esély a válaszra biggrin.gif
TheElf
Kell csinálni egyet.

Valaki vesz tőled 10 forintért 3 papírzsebkendőt.
Feladod levélben
Vevő eláll a szerződéstől 2 papírzsebkendő esetében (mégsem vagy megfázva annyira)
Visszaküldi levélben.

Békéltető testület a levél (nem tértis, nem ajánlott, legolcsóbb) áráért csinálsz ügyet smile.gif

Közlöd, hogy a szállítás külön szolgáltatás szerinted, így azt mivel nem tudja visszaszolgáltatni ezért ott nincs elállás.

Majd megcsináljátok újra (más szereplők) ahol a történet meg az, hogy nem lehet 3 papírzsebkendőből 2 vásrlásától elállni mert a 3 zsebkendő 1 szerződés, így vagy mindhárom visszajön, vagy 1 sem. Mert akkor nem eláll az ember a szerződéstől hanem...

A Békéltető testület munkája ingyen van. Csak nehogy megverjenek az ilyen szórakoztatásért, kreált ügyért...
toreki
Mért a fórum nem (elekrtonikus) sajtó? biggrin.gif
Joooe
Ott bukik a dolog hogy nem üzletszerűen foglalkozom papírzsebkendő házhozszállítással unsure.gif (Pedig mekkora ötlet, az évszázad biznisze biggrin.gif )
A békéltetők meg magánszemélyek között nem működnek... unsure.gif

(TheElf @ 2007.03.08, 16:11) *

Kell csinálni egyet.

Valaki vesz tőled 10 forintért 3 papírzsebkendőt.
Feladod levélben
Vevő eláll a szerződéstől 2 papírzsebkendő esetében (mégsem vagy megfázva annyira)
Visszaküldi levélben.

Békéltető testület a levél (nem tértis, nem ajánlott, legolcsóbb) áráért csinálsz ügyet smile.gif

Közlöd, hogy a szállítás külön szolgáltatás szerinted, így azt mivel nem tudja visszaszolgáltatni ezért ott nincs elállás.

Majd megcsináljátok újra (más szereplők) ahol a történet meg az, hogy nem lehet 3 papírzsebkendőből 2 vásrlásától elállni mert a 3 zsebkendő 1 szerződés, így vagy mindhárom visszajön, vagy 1 sem. Mert akkor nem eláll az ember a szerződéstől hanem...

A Békéltető testület munkája ingyen van. Csak nehogy megverjenek az ilyen szórakoztatásért, kreált ügyért...



(toreki @ 2007.03.08, 16:14) *

Mért a fórum nem (elekrtonikus) sajtó? biggrin.gif

Hmmm eljátszogattam a gondolattal, hogy
"Tisztelt főfelügyelőség,

A Fogyasztóvédelem.com nevében szeretném az állásfoglalásukat kérni..."
biggrin.gif
TheElf
Joooe, istenem, csinálsz egy vállalkozást vagy bevonsz egy vállalkozót biggrin.gif
Csaba_20
Így van, némi áldozatot szükséges hozni, hogy belásd: tévedsz. tongue.gif biggrin.gif
Joooe
(TheElf @ 2007.03.08, 18:44) *
Joooe, istenem, csinálsz egy vállalkozást vagy bevonsz egy vállalkozót biggrin.gif

Hmm ezzel csak az a probléma, hogy szívesen bevonnék én egy vállalkozót, de ha meghírdetem ezt az óriási lehetőséget, akkor tolongani fognak az ajánlatokkal, és akkor a sok közül hogy választom ki, hogy melyik? unsure.gif
Captain Crash
Szerintem rendelj valamit és állj el tőle, ahogy szeretnél, és menj Békéltető Testület elé. smile.gif Persze a kereskedéssel beszéld le, hogy mi a célod.
Joooe
De nem jó, én nem állhatok azon az oldalon, nem tudnám megindokolni, hogy miért követelem vissza a pénzem, nincs semmi alapja biggrin.gif tongue.gif
Csaba_20
Indokold azzal, amivel mi indokolnánk! Ha neked van igazad, bukni fogsz rajta. Mondtam már, hogy áldozatot kell hoznod az ügyed érdekében tongue.gif tongue.gif biggrin.gif
rhorvath
Sziasztok!

Végigolvastam a topikot és a témával kapcsolatban a következőt tudom mondani.

Először is egy dolgot kellene tisztázni. Vita alakult ki arról, hogy egy megrendelés ami több tételből áll az most egy szerződés vagy sok kicsi. Pl. Mi van ha megrendelek 20 db könyvet egyszerre? Nos amíg a fogyasztó egyszerre rendeli meg a könyveket addíg az egy szerződésnek minősül.

A 17/1999 Korm. rendelet 4.§(1) pontja azt mondja, hogy a fogyasztó a szerződéstől állhat el. Ezt szó szerint értelmezve azt jelentené, hogy ha a fogyasztónak a fenti példánál nem tetszik egy könyv és azt vissza akarja küldeni, akkor egy helyett mind a 20-at vissza kellene küldeni mivel csakis a szerződéstől állhat el és nem egy tételtől a szerződésben. Innen pedig a Korm. rendelet szerint az következne, hogy ilyenkor visszajár neki a teljes szerződés díja (ami a kiszállítási díjat is tartalmazza). Ez a gondolatmenet hibás.

A kiszállítási díj a szerződés elállása esetén nem jár vissza a fogyasztónak.

Az tény, hogy a Felek között 1db szerződés jött létre. Viszont vizsgálni kell, hogy ez milyen típusú. Itt alapvetően kétfajta szerződés lehet. Termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló. A lényeg a kettő nem zárja ki egymást.

Egy internetes megrendelés esetén a vevő nem csak termékeket vásáról, hanem ha kéri a kiszállítást is akkor szolgáltatásnyújtást is.
Ez is egy külön tétel lesz a számlán. A fenti példánál tehát lesz 20 db sor termékértékesítés és 1 db sor szolgáltatásnyújtás a számlán. A kiszállítást tehát nem úgy kell felfogni, hogy az egy kötelező dolog ahhoz, hogy a fogyasztó megkapja az árut és ezzel létrejöjjön a szerződés teljesítése, hanem az is egy külön tétel a szerződésben.

A Korm. rendelet teljesen világosan kimondja, hogy ha a szolgáltatásnyújtás már elkezdődött akkor attól elállni már nem lehet. Magyarul ha a fogyasztó átvette az árut (sőt ha én már elkezdtem kivinni) akkor ha el akar állni a szerződéstől akkor csakis a szerződésben lévő termékértékesítésektől állhat el.

És hogy ilyenkor a teljes szerződéstől kell -e elállnia a fogyasztónak vagy nem? Nos a Korm. rendelet azt mondja ki, hogy a teljestől. Viszont ha van olyan szolgáltató aki megköveteli egy fogyasztójától, hogy küldje vissza neki mind a 20 könyvet csak azért mert 1 nem tetszett és ő ragaszkodik a törvény betűjéhez, nos az elég hamar bezárhatja majd a boltját. Ne felejtsük el a Korm. rendelet 11.§ (2) pontját ilyenkor!
sanyi007
Kedves Forumozók!

Első bejegyzésemet teszem itt, és mindjárt két kérdésem lenne.
Az elsőt a kereskedő nézőpontjából tenném fel Nektek: Van egy kis webboltom. Egy vevőm utánvéttel rendelt nálam (a számlán természetesen külön tételként szerepel a pk+áfával, és a postadíjon felül semmit nem számlázunk ki, még csomagolást sem). Másnap telefonál, hogy ezért meg azért meggondolta magát, és kér, hogy had álljon el. Természeetsen sziveJOGA, mondom neki. Sőt, inkább ne is vegye át - ajánlom én hülye - , mert akkor ő így jobban jár majd, mert nem kell visszapostáznia (a posta visszahozza ingyen), hanem csak utalja át a számlaszámunkra a postaköltséget +áfát.
Persze nem vette át, és a postaköltséget sem utalta el ...

Sajnos ez nem az első eset, hogy így gondolják meg magukat a kedves vevők, és az utánvétes pk, nem is olyan csekély összeg. Persze az ÁÜF-ünkben ott ál, hogy a pk. ilyen esetben őket terheli, de mégis: HOGYAN TUDNÉK ENNEK ÉRVÉNYT SZEREZNI?

Második kérdésem a vevő szemszögéből: Venék néhány kozmetikai terméket egy webshopban, de csak utánvéttel szállítanak, és még azt is től magsanak tartom (ismerem a postai és csomagküldő díjszabásolkat...), utánvéttel a feléért elmenne, előre utalással pedig a harmadáért. Nincs a webboltban feltüntetve a számlaszámuk, ami már így kapásból furcsa nekem, de a legelfogadhatatlanabb számomr amégis az, hogy dupla-tripla áron kellene a szállítást elfogadnom.
Mire tudnék hivatkozni, amikor ez ellen szeretnék érvelni velük szemben?


Előre is köszönöm, ha időt szakítotok a válaszadásra.

ÜDV!

Blade
A törvények ugyanazok, akár erről, akár arról nézed őket.
Az első esetben a fogyasztó nem vette át a terméket, tehát a szerződés nem jött létre köztetek, viszont a szerződéskötésre utaló magatartás történt.
Ezek után elállásról még nem lehet szó. Hogy a ráutaló magatartás mire kötelez, és mire nem, azt sajnos nem tudom, a többiek remélem leírják.

A másik esetben nem hiszem, hogy rá tudnád kényszeríteni a feltételeidet az eladóra. Felhívhatod őket, és megkérheted, hogy küldjék el XY futárszolgálattal, és annak a díját majd kifizeted; de erre nem kényszerítheted őket. Ugyanúgy, hogy ha valami X ft-ba kerül a boltban, ha sokallod, nem kényszerítheted őket, hogy kevesebbért adják... max. nem veszed meg. biggrin.gif
Captain Crash
(rhorvath @ 2008.11.07, 01:08) *

Sziasztok!

Végigolvastam a topikot és a témával kapcsolatban a következőt tudom mondani.

Először is egy dolgot kellene tisztázni. Vita alakult ki arról, hogy egy megrendelés ami több tételből áll az most egy szerződés vagy sok kicsi. Pl. Mi van ha megrendelek 20 db könyvet egyszerre? Nos amíg a fogyasztó egyszerre rendeli meg a könyveket addíg az egy szerződésnek minősül.

A 17/1999 Korm. rendelet 4.§(1) pontja azt mondja, hogy a fogyasztó a szerződéstől állhat el. Ezt szó szerint értelmezve azt jelentené, hogy ha a fogyasztónak a fenti példánál nem tetszik egy könyv és azt vissza akarja küldeni, akkor egy helyett mind a 20-at vissza kellene küldeni mivel csakis a szerződéstől állhat el és nem egy tételtől a szerződésben. Innen pedig a Korm. rendelet szerint az következne, hogy ilyenkor visszajár neki a teljes szerződés díja (ami a kiszállítási díjat is tartalmazza). Ez a gondolatmenet hibás.

A kiszállítási díj a szerződés elállása esetén nem jár vissza a fogyasztónak.

Az tény, hogy a Felek között 1db szerződés jött létre. Viszont vizsgálni kell, hogy ez milyen típusú. Itt alapvetően kétfajta szerződés lehet. Termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló. A lényeg a kettő nem zárja ki egymást.

Egy internetes megrendelés esetén a vevő nem csak termékeket vásáról, hanem ha kéri a kiszállítást is akkor szolgáltatásnyújtást is.
Ez is egy külön tétel lesz a számlán. A fenti példánál tehát lesz 20 db sor termékértékesítés és 1 db sor szolgáltatásnyújtás a számlán. A kiszállítást tehát nem úgy kell felfogni, hogy az egy kötelező dolog ahhoz, hogy a fogyasztó megkapja az árut és ezzel létrejöjjön a szerződés teljesítése, hanem az is egy külön tétel a szerződésben.

A Korm. rendelet teljesen világosan kimondja, hogy ha a szolgáltatásnyújtás már elkezdődött akkor attól elállni már nem lehet. Magyarul ha a fogyasztó átvette az árut (sőt ha én már elkezdtem kivinni) akkor ha el akar állni a szerződéstől akkor csakis a szerződésben lévő termékértékesítésektől állhat el.

És hogy ilyenkor a teljes szerződéstől kell -e elállnia a fogyasztónak vagy nem? Nos a Korm. rendelet azt mondja ki, hogy a teljestől. Viszont ha van olyan szolgáltató aki megköveteli egy fogyasztójától, hogy küldje vissza neki mind a 20 könyvet csak azért mert 1 nem tetszett és ő ragaszkodik a törvény betűjéhez, nos az elég hamar bezárhatja majd a boltját. Ne felejtsük el a Korm. rendelet 11.§ (2) pontját ilyenkor!
Több ponton helytelen a jogértelmezésed, válaszok korábban elhangoztak. A lényeg, hogy az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeken kívül egyéb költség nem terheli a fogyasztót, a szerződéstől való elállás pedig a szerződést bontja fel. A kiszállítás értelmezése pedig nem felfogás kérdése, e témában javaslom áttekintésre a teljesítési segéd fogalmát a polgári jogban.
sanyi007
Kedves Blade, köszönöm válaszodat!

Kezdeném a másodikkal: vegytisztán, jogilag biztosan igazad van, ogy vagy elfogadom a szállító postaköltségét vagy rendeljeK máshonnan sad.gif ... Viszont egy pl. 3szoros szállítási díj tökéletesen alkalmas arra, hogy amennyiben eláll a vevő, mert tömény gagyit akartak rásózni, akkor a szállító számára mégis maradjon egy kis profit a meghíusult ügyletből (mert ugyebár a pk nem jár vissza devil.gif ).
Ok, nem vásárolok tőlük, ez a megoldás. Ezzel nem is csűröm tovább ezt a témát.

DE, hogyan védekezhetek ÉN, A SZÁLLÍTÓ az olyan meggondolatlanul rendelgetőkkel szemben, akik kérnek egy utánvétes szállítást, aztán hirtelen meggondolják magukat és nem veszik át, mert a férjük időközben az orrukra koppintott, hogy túl sok a shopping vagy nem voltak otthon, amikor jött a kézbesítő és már lusták elmenni a postahivatalig crybaby.gif
Amikor előre utalnak, az tiszta sor: megtörténik az összeg jóváírása és mi rögvest postázzuk a megrendelt árut. Utánvét esetén mi előlegezzük meg a bizalmat, ráadásul elég borsos postaköltséggel...
NINCS OLYAN JOGALAP, AMIRE HIVATKOZVA EZT - CSAKIS A PK-ET - VISSZA LEHET KÖVETELNI?
ÉN ÚGY GONDOLNÁM, HOGY A SZERZŐDÉS MÁR LÉTREJÖN AZZAL, HOGY ELFOGADJA AJÁNLATUNKAT (vagyis az aktuális árakat és kondíciókat), valamint ÁÜF-ÜNKET , MERT MEGBÍZÁST AD A KISZÁLLÍTÁSRA (=rendel).

Üdv Mindenkinek!

(Blade @ 2008.12.16, 14:33) *

A törvények ugyanazok, akár erről, akár arról nézed őket.
Az első esetben a fogyasztó nem vette át a terméket, tehát a szerződés nem jött létre köztetek, viszont a szerződéskötésre utaló magatartás történt.
Ezek után elállásról még nem lehet szó. Hogy a ráutaló magatartás mire kötelez, és mire nem, azt sajnos nem tudom, a többiek remélem leírják.

A másik esetben nem hiszem, hogy rá tudnád kényszeríteni a feltételeidet az eladóra. Felhívhatod őket, és megkérheted, hogy küldjék el XY futárszolgálattal, és annak a díját majd kifizeted; de erre nem kényszerítheted őket. Ugyanúgy, hogy ha valami X ft-ba kerül a boltban, ha sokallod, nem kényszerítheted őket, hogy kevesebbért adják... max. nem veszed meg. biggrin.gif

Blade
Fogjuk fel gyakorlatiasan a dologot. (Én mérnök vagyok, hozzám ez áll közelebb).
Még ha van is jogalapod a szállítási díj kövteelésére, 500 forint miatt nem fogsz bíróságra menni.
Ha pedig így van, annyit tehetsz, hogy az át nem vett áruk szállítási költségeit beleépíted az átvettek szállítási díjába.
Itt pedig pont ott tartunk, amit a "másik oldalról" kifogásoltál: hogy miért is lesz olyan magas a szállítási díj... naughty.gif
.
Invision Power Board © 2001-2012 Invision Power Services, Inc.