
Kösz a véleményed, gyorsan reagálok is rá
Egyaránt jogodban áll kötni egy olyan szerződést, ami:
CSAK a termék eladására
CSAK a szállításra
Vagy mindkettőre szól
CSAK a termék eladására
CSAK a szállításra
Vagy mindkettőre szól
Ezzel, hogy mindhárom lehetséges teljesen egyetértek. Általában a felek szerződéskötési szándékát, a körülményeket vizsgálva dönthető el, hogy több azonos helyen és időben kötött szerződésről, vagy egyetlen, több kötelezetti szolgáltatást is kikötő szerződésről van szó.
A kérdés az:
1. Hány független szerződésről van tudomásod, hányat küldesz el végén az adataid megadása után? Vagy hányat írsz alá, stb. A válasz a legtöbbször 1-et. Persze lehet ez másképpen is.
2. Hány visszaigazolsát kapsz (hány szerződésről van szó amit ők aláírnak): A válasz egyet, sehol nem jelezték, hogy külön lenne
3. Hány számlát kapsz: A válasz: egyet
1. Hány független szerződésről van tudomásod, hányat küldesz el végén az adataid megadása után? Vagy hányat írsz alá, stb. A válasz a legtöbbször 1-et. Persze lehet ez másképpen is.
2. Hány visszaigazolsát kapsz (hány szerződésről van szó amit ők aláírnak): A válasz egyet, sehol nem jelezték, hogy külön lenne
3. Hány számlát kapsz: A válasz: egyet
A lényeg itt, hogy mennyire függetlenek egymástól a megrendelt szolgáltatások. Szerintem ha a számlán külön tételként szerepel, külön árral, akkor külön szerződésként kezelendő, ugyanolyan, mintha bemész, megveszed, kijösz, bemész, megveszed a másikat, stb. Csak az eljárást tekintve egyszerűbb, egy papírra, egyszerre nyomtatják a számlát, de ha szeretnéd nyugodtan kérheted külön számlalapokon az egyes tételeket, a felek szerződéskötési szándéka nem függ ettől.
Példaként szerintem erre a memória a legjobb: ha veszel két db-ot, úgy, hogy mindkettőnek 30e Ft az ára, akkor külön szerződés. Ha veszel egy Dual packot 61250 Ft-ért akkor az egy szerződés.
Attól, hogy olyan dolgokra, amik egyébként egymástől függetlenül értékesíthetők egy helyen és időben kötnek a felek szerződést, nem olvadnak össze ezek a szerződések, lényegüket tekintve elkülönülnek. (Kivéve ha a körülményekből vagy a felek kifejezett megállapodásából egyértelműen következik, hogy szándékukbna állt ezen szolgáltatások összekapcsolása)
Ha hirtelen olcsóbb lett a termék, és megérné neked elállni 8 napon belül (vagy mert nem írták ki, több időd is van rá így azért könnyen lesz akció) akkor még mindig megkérdezheted a kereskedőt, mi a jobb neki: Szerződést módosít, és a vételárkülönbözetet megkapod / levásárolhatod VAGY visszaküldöd, újra megrendeled, ugyan postaköltséget buksz, de új terméket kapsz. neki van egy használt terméke egy új helyett (ha 8 napnál több időd van ez akkor vicces) és ugyanúgy elbukja az árkülönböztetet. Ha pedig nem nála cseréled a használt kütyüt újra, akkor még többet is bukhat.
A jóhiszeműség aligha lenne mondható a kedves fogyasztóra
A példa egyébként jól rávilágít a "a fuvarozási költséget is vissza" elmélet igazságtalanságára
A termék ára nem foglalja magában, hogy a jogosult által megjelölt helyen kerüljön leszállításra a dolog. A jogosult által megjelölt helyre fuvarozás egy külön szerződés, amit ugyan szintén távollevők között kötnek, de a rendelet kifejezett tiltása folytán nem lehet tőle elállni.
(5. § A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot
a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt az értékesítő a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte)
Ha a weblap nem írja ki, hogy amit ajánl az nem ajánlattétel, akkor joggal mondod azt, hogy ajánlattétel, de ha kiírja, hogy nem minősül ajánlattételnek, akkor te is tudod, hogy nem az. Ha sosem lenne ajánlattétel, akkor nem kéne kiírni.
Az ajánlat szó hétköznapi értelmében igen, jogilag azonban nem, az ajánlat ugyanis címzett akaratnyilatkozat, és nem lehet úgy ajánlatot tenni, hogy az bárkihez/mindenkihez szól. Tankönyvi példa a kirakatba kihelyezett áru: nem ajánlat, hanem csak felhívás ajánlattételre.
