Szerintem a 15 napon belüli kijavításra, kicserélésre való törekvés tartalmazza az alábbiakat is:

1. Ha a 15. napon nincs kész, cserél a forgalmazó, ha megteheti és ezt a fogyasztó elfogadja. Ellenkező esetben ugyanis lehetősége lett volna rá, hogy 15 napon belül rendeződjön az ügy, de nem tette meg. Nem várhat szervízre, nagykerre. Függetlenül attól, hogy ez mekkora többletköltséggel jár (igen, ha autóról van szó, akkor is)

2. Ha valószínű, hogy 15 napon belül nem lesz kész (szervíz hosszabb határidőt vállal) akkor rendelnie kell árút, hogy a 15. napon biztosan tudjon cserélnie. (igen, ha autóról van szó, akkor is)

3. Ha a szervízbe viszed az általa lepecsételt garanciajeggyel az eszközt, és a szervíz hosszabb határidőt vállal, akkor erről tudnia kell. Ezt neki kell egyeztetnie a szervízzel. Megteheti, még akkor is, ha pénzbe kerül, tehát teljesíteni kell. Igen, videokártya, laptop, autó sem kívétel.

HA ezeket megteszi, és a szervíz is a lehet leggyorsabban javít ahogy lehetősége van rá, az esetleges csúszás oka sem felróható sem a kereskedőnek sem a szervíznek akkor lehet kicsúszni belőle. Az esetek döntő többségében az első pont az ami meghiúsíthatja a 15 napot, de pl. ingatlan esetében, konstrukciós hiba javítása esetében ahol valamit újra kell tervezni, stb. is ki lehet csúszni a 15 napból. De az első pont az amin a legtöbb ügy áll vagy bukik.

A határidőről szóló általános előírások akkor is érvényesek, ha a te papírodra a 300 napot írnak, azoktól ugyanis érvényesen nem lehet a hátrányodra eltérni.

A 15 napra való törekvés feltétele, hogy a fogyasztó jelentős kellemetlensége nélküli feltétel is teljesüljön, vagyis a 15 nap már nem is annyira törekvés. A 30 napos határidővállalásról már korábban írtam, hogy mi a véleményem. Az nem változott, mert amit írtál szép, csak nem helytálló. Ha a forgalmazó már a 15 nap javítási időt is túllépi, ezzel jelentős kellemetlenséget okoz a fogyasztónak, akkor ehhez képest a 30 napos határidő szabása a fogyasztó hátrányára tér el. Ezek alapján a 30 napon felül köthetnének egy 60 naposat is, meg akár egy 90 naposat is. Csak ez annyiban tér el az alapproblémától, hogy itt nincs megsemmisítő passzus negatív esetben való eltérésnél.

A törekedtél, de nem megoldható kifogás nem mentesít az alól a kötelességed alól, hogy nem okozhatsz jelentős kellemetlenséget a fogyasztónak.




Nem értetted, amit írtam. Azzal, ha megvalósítanánk, amit írtam, bezárnánk a piacot. Csak egy sóhaj volt. De valami olyasmit kéne, hogy csak az forgalmazhasson bizonyos termékeket, aki rendelkezik megfelelő szakmai tudással ahhoz, hogy javítsa is őket. Ehhez azonban szorosabb együttműködés szükségeltetne a gyártó és a forgalmazó között. Ez a számítástehnikában megoldhatatlan.

Csaba 20: Pont az a lényeg: 2 alaphelyzet van

1. jelentős kényelmetlenség nélkül... Ez jelenleg órákban mérhető határidőt jelent, de ha ad cseregépet ami egyenértékűen használható, arra átkerülnek az dataid, softwareid, stb. akkor már lehet tartós

2. 15 napon belülre törekedés... Itt előfordulhat olyan helyzet, hogy egy tervezési hiba utólagos javítása tovább is tarthat, stb. de ekkor a lehető legrövidebb időn belül kell elvégezni. Pl. újra kell tervezni, tesztelni, stb. valamelyik alkatrészt, be kell érnie az országba, hiába törekednek a 15 napra, vagy hogy gyorsabb legyen, túlcsúszhat.

3. HA (és csak ebben az esetben) a fenti két pont alapján még húzhatná az időt a szervíz az önként vállalt határidő akkor is kötelez.

Ha a 15 napra való törekvés előbb jár le? Kit érdekel, hogy lenne később egy 30 napos, a 15 nap is köt. Sőt, a jelentős kényelmetlenség miatt ha órákban mérhető határidő van attól sem lesz "érvénytelen" a hosszabb Csak éppen a rövidebbe is bele kell férni

Valahogy nem érted a lényeget. Amennyiben a szerződés valamely pontja a fogyasztó hátrányára térne el a törvénytől, akkor az a pont semmis és helyébe a törvényi rendelkezés lép. Az a pont, hogy 15 nap helyett 30 napot irányoz elő, a fogyasztó hátrányára tér el.

Amúgy is felesleges kikötni egy 30 napos, meg egy 60 napos határidőt, ha nem bír erősebb szankciókkal.

Csaba: Nem a 15 napos helyett köti ki a határidőt, hanem amellett. Ha törekszel is a 15 napra, de a javítás időigénye ezt meghaladja, és ez indokolt, szakszerű, akkor a 15 napra való törekvés lehet akár hosszabb is, annyival hosszabb amennyivel indokolt. A 30 nap csak azt jelenti, hogy bármenyi is lenne indokolt, bármennyivel léphetnéd amúgy jogosan túl a 15 napot, a 30on felül szerződést szegsz. Nem többet, nem kevesebbet.

Nem mentesít az alól, hogy 15 napra kell törekedni (nem mentesíthet ez alól)
De bármi olyan körülmény van ahol a 15 napra való törekedés mellett is indokolt lenne akár 31 nap vagy hosszabb javítás már számít a szerződés.

Pl. szérihibás alkatrészt kell a gyárban újratervezni, tesztelni, leszállítani, stb. akkor a 15 napra törekvés lehet hosszabb is mint 15 nap. De ha te vállaltad, hogy 30 napnál nem lehet hosszabb, akkor annál aztán semmiképp.

remelem nem en inditottam el a vitat a kerdeseimmel, mindenesetre tanulsagos dolgokat irtok, vagy is inkabb erdekes es megfontolandokat.

Ford2000: Ne aggódj, nem te voltál.

Alapvetően hibásan értelmezed a dolgokat. A jogszabály a 15-ik nap után a fogyasztónak lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben jelentős kellemetlenséget okoz neki a kijavítás, akkor áttérjen egy másik jogára: kicserélés, szerződéstől való elállás(PTK 306.§ (1) b.). Ha a szerviz 30 napot ír elő javítási időnek, akkor ezzel nem biztosítja ezen lehetőségeket a fogyasztó számára. A jogszabály ezt nem úgy kezeli le, hogy azt mondja, hogy az említett kikötés mellett a jogszabály is életbe lép, hanem egyszerűen semmisnek tekinti az eredeti kitételt és helyébe a jogszabályban megfogalmazottakat lépteti.

Megjegyezném azt is, hogy folyamatosan azt a látszatot kelted, mintha a 30 napos határidő vállalásakor több jog illetné meg a fogyasztót, ha az nem teljesülne. Pedig egyáltalán nem így van.



Mert mi van akkor, ha túllépi a szerviz a határidőt? Miben több ez, mint amit a jogszabály a 15. nap után mindenképp biztosít? Vagy hogyan helyettesíti azt részt, hogy a jogszabály szerint akár az 5. nap után is át lehet térni másik jogodra, ha jelentős kellemetlenséget okoz neked a kijavítással a forgalmazó? Sehogy, emiatt is a fogyasztó hátrányára tér el az ilyen kikötés. És semmiben nem több, mert ugyanúgy maximum elállhat a szerződéstől a fogyasztó. Nincs nagyobb szankció utóbbi esetben se.




Ez már valóban nagyon OFF, de majd kérj felvilágosítást a benzinkúton, hogy az általad vásárolni kívánt gyógyszernek milyen kockázatai és mellékhatásai vannak.

"Kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét, Tesco alkalmazottat, vagy a benzinkutas kisasszonyt."

Lolkabolka.

TheElf: A jogszabályok akkor is vonatkoznak a kötelezettre, ha 40, 60, 120, 18, 32, 10, 5 napot ír határidőnek. Ha bármilyen olyan napot jelöl meg, amely a 15 napon nincsen belül, akkor nem törekszik a 15 napon belüli szerződésszerű állapot visszaállítására, tehát jogszabály kötelezettségének nem tesz eleget.
A szerződésszerű állapot visszaállításával nem egy újabb jogviszony keletkezik. Így az, hogy a szerződésszerű állapot visszaállítására hány napot jelöl meg a kötelezett csupán egy vállalás, nem keletkezik újabb joga a fogyasztónak. És a 30 nap nem szorosabb kötelezettségvállalás, mint a jogszabályi, s ahogy Csaba20 is mondta nem biztosít több jogot a fogyasztó számára.
A fogyasztónak jelentős kényelmetlenség esetén bármikor joga van áttérnie másik jótállási jogára, illetve, a kötelezettnek törekednie kell, hogy 15 napon belül, jelentős kényelmetlenség nélkül elvégezze a választott jogot. Vagyis visszaállítsa a szerződésszerű állapotot.
A fogyasztónak jótállási igényének érvényesítésén túl kártérítési igénye is lehet, nem csak és kizárólag a dolog kijavítását igényelheti, aztán az okozott kárát meg majd szent péter megtéríti.
Azzal, hogy a kötelezett 30 napot jelöl meg, a magatartásával okot ad arra, hogy a fogyasztó a választott jogáról másikra áttérjen, anélkül, hogy az ezzel okozott költségeit a kötelezettnek meg kelljen térítenie.

Csaba, Crash:
Valamit szakszerűen 32 nap javítani, hiába törekedsz kevesebbre, annyi.
Jelenleg azért van törekedni kell a jogszabályban mert ilyen előfordulhat.
A jelentős kényelmetlenség elkerülhető.

Ez a 32 napos javítás a törekedni kell helyzetbe belefér, tökmindegy mennyire kell törekedni.
A 30 napot vállaltunkba nem, mert fix határidő.

Mivel az állításotok, azért nem állhat meg a két kikötés, mert az utóbbi nem jelent többletet (soha semmikor) egyetlen feltételesen előállni képes helyzet esetében is megdől, ezért az állításomat fenntartom.

Crash:

Nem, ez a mondatod úgy lenne helyes:
Ha bármilyen olyan napot jelöl meg, amely a 15 napon nincsen belül, akkor Captain Crash FELTÉTELEZI, hogy ez azért van mert nem törekszik arra, hogy a javítás ami belefér a 15 napba valóban megtörténjen.

De erre nincs semmi bizonyíték.
A törekedni kell, viszont azért törekedni kell, mert előfordulhat, hogy nem LEHET annyi idő alatt megcsinálni. Ez viszont már sokszor előfordult. Ha a javítás szakszerű és normális időtartama (akár szakértővel igazolhatóan) 32 nap, akkor a törekedni kell pont ezért nem sokat jelent addig amíg a szakszerű javításhoz szükséges idő le nem tellik.

Miért? Mert nem érinti az, hogy mire törekszel, azt, hogy mennyi idő alatt lehetséges megcsinálni.

De a fix határidő pont azt jelzi, hogy egy 32 napos javítás már nem fér bele semmikép.

Más kérdés, hogy ritka az, hogy valami gazdasdágosan javítható, de 32 nap alatt, és nem cserélhető 15 nap alatt. De akad azért rá példa

Hogyan kell értelmezni a helyzetet?
A fogyasztónak a gép hiánya jelentős kényelmetlenséget okoz. Ha nem tudnak adni akkor még aznap csere / javítás.
Ha tudnak adni: Van 15 napjuk a javításra.
Ez azért 15 nap, mert törekedniük kell arra, hogy a kijavítást vagy a kicserélést 15 napon belül megtegyék. Ha csak az egyiket tudják 15 napon belül megtenni akkor azt kell megtenni.
HA nem tudják kicserélni, VAGY nem fogadod el a kicserélést, mert neked valamiért az eredeti termék kell megjavítva, ÉS gazdaságosan javítható, valamint a javítás időtartama a 15 napot törvényszerűen meghaladja (nem ők pepecselnek), akkor szerinted mennyi a határidő?

Egy Notebooknál nincs túl sok olyan eset, hogy nem lehet 15 napon belül javítani vagy cserélni, de előfordulhat. De a jótállás pl. lakásra, házra is vonatkozik, ezért van értelme a törekedni kell, stb. helyzeteknek és az ennél hosszabb merev határidőnek.

Ezért lehet ilyet kikötni. DE ettől még a 15 napra is törekedni kell És a 15 napon verheted az asztalt a cseréért, és ha árulnak olyan notebookot elállhatsz, mert a 15 nap bizony a javítás vagy csere határideje, ha az egyik módon beférnek azt kell választaniuk ha te elfogadod...



Tudok mégegy esetet amikor a 30 nap számít:

Beveszik javításra.

Te a 15. napon jelzed, 15 napon belüli javításra vagy cserére kell törekedni, neked ma márpedig jár a gép, akár így, akár úgy, látod van a boltban belőle, ha nincs kész ma, akkor csak cserével tudják megoldani, neked nem érdeked a szervízt megvárni, neked jó a csere is (nincs olyan adat a gépen)...

A szervíznek még mindig javítania kell. Csak a kész, megjavított gépet már nem te használod, hanem javított, felújított gépként majd eladja a kereskedő vagy használja a boltban. És a szervíznek 30 napon belül kell elkészülnie. Miért? Mert annyit vállalt.

Sőt, a szervíz pont ezért eleve vállalhat hosszabb határidőt, a kereskedő akkor is a 15. napon cserél Mert a javítás vagy csere meg kell, hogy történjen addig, ha az lehetséges (törekedni kell rá ugye ezért a ha az lehetséges) és ezt csak cserével tudja tartani Majd legközelebb olyan szervízzel köt szerződést ami tartja a 15 napot és vállalja. Attól a szervíz még vállalhat 30 napot, csak te mint fogyasztó ettől függetlenül vagy jogosult a 15 napra

És még nagyon sok más olyan helyzet van ahol a 30 nap számít (nem feltétlenül a fogyasztónak) anélkül, hogy a fogyasztó jogai sérülnének

Nem a 15 napot lazítja 30ra ez a határidő, hanem a 15 nap által nem érintett összes helyzetet szabályozza

okes, es mi minosul jogos 15 napon tuli javitasnak? mert olvasatomban a legtobb javitas azert csuszik el, mert ad 1 nincs a szerviznek alkatreszkeszlete, ezert kulfoldrol hoz be cuccot, ami termeszetesen sok nap, ad 2, a szerviz elkuldi a cuccot gyari szervizbe, ami kulfoldon van, igy dupla utaztatasi ido.

mindket esetben a javitasra forditott ido mondjuk 10 nap, az egyeb plusz jarulekos idoktol meg az egeszbol 30 lesz. tehat, ezen esetekben lehetetlen 15 nap alatt elkeszulni a javitassal, meg ha torekednek is ra.

de kerdem en, engem fogyasztot miert kene erdekeljen, hogy a szerviz mikent mukodik, mikent raktaroz, stb. stb.?

Ebben az esetben nem törekedtek a 15 nap betartására, mert az ő felelősségük, hogy legyen elérhető helyen javító bázis, legyen gyors szállítás, legyen alkatrész, stb.

De teszem azt, ha a gyártó jelzi, hogy az ilyen típusú laptop szériahibás, és valamelyik alkatrészt teljesen újratervez, annak kell elkészülnie, megérkeznie, az más dolog ekkor lehet túlcsúszni (de ugye csak akkor, ha a csere sem működk a 15 napban)

De mint mondtam, jelen esetben a 15 napot be tudják tartani úgy, hogy a cserélnek... Magyarul nem csúszhatnak túl rajta. A 15 napon belül így vagy úgy kell rendezniük. Ha tudják, hogy a szervíz 30 napra vállalja a javítást, az neked elég arra, hogy mivel 15 napon belül el kell intéződjön, jelezd, ezt ők cserével tudják megoldani.

SŐT mivel a jelentős kényelmetlenség nélkül is szempont: Ha nem ad cserekészüléket amire át lehet menteni az adataiadat rajta vannak a neked kellő alkalmazások, stb... Akkor első nap után már követelheted a cserét / elállást / ...

DE nem tartom praktikusnak elállást kérni, mert ha visszaállsz PCre, mi lesz az adataiddal, ha másik Mac-et veszel, cseberből vederbe. Ha pedig nem tartják be a törvényt és békéltető testület, bíróság, stb. kell akkor sokáig nincs géped.

A csereigény az első nap is jogos lehet (mivel jelentős kényelmetlenség nélkül nem hiszed, hogy meg tudnák javítani... túl gyorsan kéne ahhoz dolgozni) viszont úgyis 3 napjuk van rá reagállni, a legtöbbször javítani akarnak... 15. napon lesz egy plusz indok amit odabiggyeszthetsz.

TheElf: Tényleg nem szeretném többször leírni, de véleményem szerint hibás álláspontot képviselsz és közvetítesz a segítségkérők felé. A szerviz által kikötött 30 napos javítási idő a fogyasztó hátrányára tér el és a jogszabály erre az esetre úgy fogalmaz, hogy ezért semmisnek tekinti az ilyen kikötést.



Világosan fogalmaz.

TheElf:

Ptk. 306.§ (2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

49/2003-as GKM. rendelet 4.§ (2) A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.

Tehát a jogszabály nem 30 napot, hanem 15 napot említ. Megfelelő határidőnek ezt kell tekinteni.
Ebből kifolyólag, amikor a kötelezett ettől eltérő határidőt állapít meg, akkor az nem az én feltételezésem, hogy a kötelezett nem törekszik.

A te 30 napos határidőd melyik jogszabályból következik? Véleményem szerint, minthogy a 30 nap egyértelmüen tágabb harátidőt jelent, s a jogszabályban nem ez a határidő van említve, sőt ennél fele annyira szűk határidő van említve, így ez a kikötés semmis. A kötelezett nem írhatja felül a jogszabályi kötelmeit. Minden esetben a jogszabályok a mérvadóak.

Amennyiben a fogyasztónak jelentős kényelmetlenség az, hogy a 20. napon még nem kapta vissza a termékét, mert a kötelezett nem javította ki azt, úgy jogában áll elállni, vagy áttérnie például kicserélésre. Mindezt annak ellenére megteheti, hogy a kötelezett 30 napot írt a határidőnek. Sőt, kártérítést is követelhet.

Csaba: HA a hátrányára térNE el akkor LENNE semmis. Azt viszont SEHOL nem indokoltad meg, egyetlen ténnyel, érvvel alátámasztva, hogy ez a fogyasztó hátrányára térne el. Csak éppen ezt nem sikerült indokolnod, és több tucat olyan eset van ahol sem a 15 nap, sem a jelentős kényelmetlenség nélkül nem szabályozná a szervíz számára a javítás határidejét. És pont ez a lényeg.

Ha a forgalmazó előírná, hogy meg kell várnod a szervíz által adott javítási határidőt az a kikötés semmis lenne, mert a hátrányodra térne el. De itt nem arról van szó, hogy neked meg kell várnod ezt a határidőt, addig nem térhetsz át más jogodra. Miért? Mert akár már az első nap is kérhetsz cserét, a mert javítani nem tudnak jelentős kényelmetlenség nélkül. A 15. napon meg pláne... Ugye jogszabály biztosítja a jogodat. (15. napon az elállás még korai lehet, de ugye az a Javítás vagy a Csere határideje, neked kell a gép, ha nem tud javítani időre cseréljen)

Hanem arról, hogy akkor is van határidő, ha:

1. a terméket már nem te veszed át, hanem a kereskedő, mert közben cserélt, te elálltál, stb
2. a hibáról kiderült, hogy nem garanciális, mert nem rendeltetésszerű használat okozta és te az ilyen szakvélemény ellenére is kéred a javítást
3. te annak ellenére kérsz javítást, hogy a kereskedő cserét javasol mert úgy fér bele a 15 napba, mondván neked kell a gépről az adat és inkább megvárod (szervíz tájékoztatása, határideje alapján döntesz)
4. nem lehet 15 napon belül egyiket sem megcsinálni, de törekednek rá. Jelentős kényelmetlenséged pedig megfelelő cseregép miatt nincs.
5. Jelentéktelen hiba miatt nem állhatsz el, a cserét jelentős többletköltség miatt a kereskedő megtagadja, 15 napba viszont nem is férhet bele a javítás (törekedni ekkor is kell rá...)

Ezekben a helyzetekben a 30 nap igenis fontos, a 5 említett esetből 4 4 esetben pont a fogyasztónak jelent többletjogot. Azt kérdezed, mikor van szigorúbb szankciója ennek a 30 napnak?
Minden olyan esetben amit a 15 napra törekvés nem szabályoz Ott ugyanis annak nincs szankciója ennek meg van

Jelentős kényelmetlenség esetén elállhatsz, ez tiszta sor, SŐT kérhetsz rögtön cserét is, hiszen első körben érvényesíthető jog.
Sőt akkor is, ha nem törekszik a 15 napra.
Sőt, ha a szervíz 16 napig javít, és azt kéne megvárnod, akkor sem törekszik arra a forgalmazó, hogy a kijavítást illetve kicserélést 15 napon belül elvégezze, mert akkor 15 napon belül cserélt volna.

A fogyasztó tehát elállhat.

DE:

a.) A hiba nem garanciális, mert nem rendeltetésszerű használat okozta. Mennyi ideje van a szervíznek javítani, ha rábólintazs, hogy te a saját költségeden kéred?
b.) A kötelező jótállás mellett van véletlen sérülés elleni kiegészítő garanciád, ahol a határidő nem kötött, kiderül csak ezzel élhetsz, mennyi ideje van a szervíznek javítani?
c.) A szervíznél jelzed a garanciális igényedet, de mivel 5. nap jelentős kényelmetlenség lenne a gép nélküliség, áttérsz cserére. A szervízben lévő gép immár a kereskedő tulajdona. Mikorra kell, hogy a szervíz ezt megjavítsa és a kereskedő részére átadja?
d.) A forgalmazó cserét javasol, mert a hiba jellege okán csak így fér bele a 15 napba, amire törekednie kell. Te azt mondod inkább megvárod a javítást, mert a szervíz megmondta mikor lesz kész neked ráér addig. Mi ilyenkor a határidő?
e.) A hiba szérihiba, sem a megjavítás, sem a csere nem orvosolja, de jön majd javított, újratervezett cserealkatrész. Törekszik ilyen esetben a forgalmazó a 15 napra? Kész is lesz?


Egyik esetre sem vállaszolsz, és pont ez a baj. Azt mondod a TE értelmezésed, ami arra a feltételezésre épül, hogy a 30 nap bizonyosan és mindenképpen egyetlen dolgot jelenthet. Ezt egyetlen ellenpélda is cáfolja. Ilyen a minden esetben / soha típusú érvelések sorsa, egy nem túl gyakori ellenpélda is elég nekik. Mert a fenti esetek egyikében sem jelent a fogyasztó számára hátrányos eltérést a 30 nap.

Ha a kereskedő kötelezné a fogyasztót, hogy ezt várja ki: Az eltérést jelentene.
Ha a szervíz azt mondaná, sorbanállás van, ő meg sem próbálja 15 napon belül elvégezni, vagy annyi időn belül, hogy ne okozzon kellemetlenséget, akkor eltérne.

Ilyen esetekben viszont mondott egy határidőt, ami akkor és csak is akkor számít valamit is, amikor a 15 napos, stb. határidők nem. Pl. a fenti példákban.

Korábban többször is leírtam, hogy miért tér el a fogyasztó hátrányára, csak úgy látszik elsiklottál felette. Tessék figyelmesebben olvasni, mert így tényleg feleslegesen írok neked bármit is!



A jogszabály úgy biztosítja az említett jogot, hogy a 30 napos javítási határidőre vonatkozó megállapodást semmisnek tekinti és helyébe a jogszabály előírásai lépnek.



Megint csak arra kérlek, hogy olvass figyelmesebben, mert ilyet nem kérdeztem. Állítottam, hogy nincs nagyobb szankicója a 30 napnak.



A jogszabály egyértelműen szabályozza a kérdéskört, csak te nem érted, amíg ilyeneket állítasz. Akkor lenne úgy, ahogy te állítod, ha a jogszabályi előírásokat is belefoglalnák a megállapodásba és megemlítenék a 30 napos maximális javítási időt.

Tévedés, a jogszabályi előírások minden esetben érvényesek, nem kell külön említeni...

TheElf: Az a gond, hogy figyelmen kívül hagyod amit mondok és folyton újabb és újabb eseteket hozol fel. De kérdeztem is valamit, arra sem válaszoltál. Tehát azt amit nekem felróttál, te magad követted el.
Felhoztál 5 újabb esetet, most akkor azzal foglalkozzunk, vagy az eredeti kérdéssel? Úgy nem lehet vitatkozni, hogy folyton újabb és újabb dolgokat hozol fel.

Például a.) Sem jótállás, sem szavatossági igény nem érvényesíthető, a kijavítás külön szerződés részét képezi, így a vállalt határidő sem a jogszabályból ered, amit épp tárgyalunk.
Minek hoztad fel? Nem tudom, biztos valamit bizonyítani akartál vele.
b.) A "véletlen sérülés", mint fogalom alatt gondolom megint azt érted, hogy a hiba oka itt sem rendeltetésszerű használat következménye. Tehát megint nem a jogszabályból erednek a kötelezettségek.
Ezt sem tudom minek hoztad fel, biztos ezzel is célod volt.
c.) Itt alapvető gond ott kezdődik az értelmezésseddel, hogy a termék nem a kereskedő tulajdona, hanem a vevőé.
d.) A jogszabály értelmében a kereskedőnek itt is törekednie kell, hogy jelentős kényelmetlenség nélkül, legfeljebb 15 napon belül elvégezze a kijavítást, ill. kicserélést. Ahogyan az áttérés esetében sem kezdődik újra ez az idő, így itt sem változik a választott joghoz függvényében.
e.) Ezt nem tudom értelmezni. Mindenesetre ha sem kijavítás, sem kicserélésre nincs joga a fogyasztónak, akkor árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől.

Nem válaszolok egyikre sem? Hát nézd kb három enternyi időt hagytál a válaszolásra, meg úgy nehéz is válaszolni, hogy felteszed a kérdést és ugyanazon a hozzászóláson belül ki is oktatsz, hogy nem válaszolok rá.
Te válaszoltál az én kérdésemre? Nem, szerintem azt sem vetted észre, hogy kérdeztem.

Illetve csak a tájékoztatás kötelezettség megsértéséről van szó, ha nem említi, a vállalás tartalmát szerintem sem érinti.

Bármiféle kemény határidő szabása szerintem is a fogyasztó számára előnyös eltérés, mivel az nem érinti a jogszabályból eredő rugalmas határidő érvényességét.

Most azokról az esetekről próbálsz meggyőzni, amikor nincs jótállás, nincs szavatosság? Mert ilyen esetekben természetes, hogy a 49-es nem szabályoz, mert az a jótállás/szavatosság keretein belüli rendezésről rendelkezik.

Fontos lenne, hogy ha a jótállási ügyintézésről beszélünk, akkor ne olyannal próbálj bizonyítani, ami nem jótállási ügyintézés, mert megsúgom, nem fog menni. S azontúl még hibás érvelés is.

Azt hiszem abban egyetértünk, hogy nem érinti. Vagy mondtam ennek bárhol is az ellenkezőjét? Pont, hogy arról beszélek, hogy leírhatja, hogy 30 nap, de ettől még a jogszabály lesz érvényes, Csaba_20 is ezt mondja.

A 30 nap elteltével semmilyen többletjog nem keletkezik, mint amit a jogszabály meghatároz. A fogyasztónak előtte is, utána is joga lesz elállni, vagy áttérnie másik jogára. Rádaásul a 30 nappal már jelentősen túllépi a jogszabályi 15 napot, tehát lényegtelen, hogy leírja, vagy sem, bíróságon elég nagy valószínűséggel jogosnak fogják mondani a 25. napon való elállást is.

Szerinted a jogszabály által nem szabályozott esetekre vonatkozó határidőt jogszabálynak kell meghatároznia? SZerintem nem, ezért a kérdésedre nem is szükséges választ adnom.

A PTK megfelelő határidőről, nem pedig a jogszabályban megadott határidőről beszél, ha a jogszabály nem ír elő határidőt (csak valamire való törekvési kötelezettséget) akkor a határidőt a szerződő felek határozzák meg. Fontos, hogy azt, hogy milyen határidő a megfelelő azt a 15 napra való törekvés befolyásolhatja.

A PTK ezen passzusa szerint határidő nem megfelelősége esetére a PTK szankcióként azt mondja ki: A kötelezett költségére máshol is kijavíttathatod, vagy kijavíthatod. Ezt a jogát természetesen a fogyasztó érvényesítheti is, ha szerinte a vállalt határidő nem megfelelő. (Ha fél óra javítani szakmai alapon akkor a 2 nap sem az)

A 15 napra való törekvés követelménye, stb. ettől eltérő követelmény, bizonyos esetekben szigorúbb (ha a megfelelő határidő hosszabb lenne 15 napnál, akkor a 15 napra való törekvés cserével lehetséges, így előírja a cserét) bizonyos esetekben enyhébb. Utóbbi esetben elviheted máshova javíttatni a gépet, megvan fél óra alatt, és a költségeket a kötelezett fizeti.

30 napos határidő: Ismét független a fentiektől, és leírtam milyen esetekben érvényes. Minden olyan esetben ahol a 15 napra való törekedés kötelezettsége (sem a PTK vonatkozó paragrafusa) nem jelent rövidebb merev határidőt. Amikor a 30 nap megfelelő, és hiába törekedsz 15 napra nem lesz rövidebb. Vagy amikor a 15 nap, és a PTK nem szabályoz (mert kiderült, a hiba nem garanciális).

Amikor te beveszed a szervízbe a szervíz még nem tudja mi a hiba, mi okozta
Ő azt tudja, lehet garanciális (akkor 15 napra kell törekedni mert ellenkező esetben szegény kereskedő cserél és a többletköltség miatt engem fog piszkálni), lehet nem: Meg kell javítani, mert a fogyasztó mindenképpen kérte a hiba kijavítását. Kell mondanom egy határidőt, amire akkor is végzek, ha nem garanciális, akkor is, ha elállás, csere, stb. után a forgalmazó jön az immár az ő tulajdonában lévő gépért. EZ pedig 30 nap.




Teljesen egyetértünk, azzal kiegészítve, hogy a tájékoztatási kötelezettségnek ugye már a vásárláskor eleget kell tenni, pl. a jótállási jegyen.

Igen, akkor is, de nem csak akkor, bizonyos dolgokról a kifogás kezelése során is tájékoztatni kell:
4. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése értelmében - az áru tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(49/2003 gkm)

Ez is tiszta

Amúgy a 15 napra való törekedésben az a csúnya dolog, hogy az a kijavítás vagy kicserélés határideje. Ha van készleten olyan árú, be tudja szerezni a forgalmazó akkor ugye, ha törekszik arra, hogy meglegyen 15 napon belül akkor cserél. A szervízben várakozó árút meg eladja használt, javított áruként.

Ez lehet az ő üzleti kockázata, vagy a partner kártérítési felelőssége az egyéb határidőktől, stb. függően

TheElf: Jópár helyen hibás a jogértelmezésed, de leírtam korábban, hogy mi hibás. Újabb és újabb értelmezgetéseket nem kívánok cáfolni, mert belefáradtam abba, hogy kijavítgassalak. A véleményünk eltér és pont. A kereskedő nem írhatja felül a jogszabályt, a jogszabály által nem szabályozott ügyintézésekre pedig nem kívánok reagálni többet. Elmondtam nagyon tisztán és érthetően, hogy hogyan látom, amit folyton figyelmen kívül hagysz és hozol olyan példákat, ahol jótállásról sem lehet beszélni, és azt várod, hogy az majd jótállást szabályozó jogszabály esetén is érvényes lesz. Hát nem az.

Az pedig evidens, hogy a jogszabályi előírások az érvényesek, függetlenül attól, hogy mit ír le a kötelezett. Ebben király, hogy egyet tudtok érteni, csak nem értem, hogy ennek ellenkezőjét hol láttátok leírva. Merthogy sehol nem volt, kivéve általatok, lásd a 30 nap az szigorúbb, meg keményebb határidő. A 30 nap semmilyen többletjogot nem biztosít. Ezt vagy sikerül megértetek, vagy nem. Utóbbi esetben felesleges szócséplésről beszélhetünk.

Te írod azt, hogy a 30 nap felülbírálná a 15re vonatkozó törekvést, mi írjuk azt: A 30 nap nem mentesít a 15re vonatkozó törekvés alól senkit, a fogyasztónak nem is kell megvárnia, de ettől még határidő.

Arra, hogy "nem írja felül hanem kiegészíti" akárhányszor is szajkózód nem lesz válasz az, hogy "de nem írhatja felül". SENKI nem állított olyat, hogy a 30 napos határidőt vállaló szervíz miatt a 15 nap ne lenne érvényes, bárki is felülírná, Joooe, stb. megértette, te nem.

TheElf: A 15 napos határidő azért lesz érvényes, mert az eredeti 30 napos megállapodás helyébe az lép. Joooe megértette, te nem. De ettől még persze nem ért vele egyet. És a te állításod se lesz csak azért igaz, mert ellentmondasz nekünk.

TheElf: 30 napot említ a jogszabály, vagy 15-öt? Mi értelme annak, hogy leírja a jótállási jegyre, hogy 30 nap, amikor nem biztosít semmilyen többletjogot? A fogyasztónak már korábban is joga van elállni, áttérnie, függetlenül attól, hogy leírta, vagy sem azt, hogy 30 nap után ő cserél.

Kompromisszum javaslat:
A jogszabályi határidőtől függetlenül vállalt határidő forgalmazóra nézve korlátozó tartalma (ez után késedelemben van a forgalmazó) mindenképpen érvényes, míg a forgalmazóra nézve megengedő tartalma (eddig nincs késedelemben a forgalmazó) az vagy nem létezik, vagy nem érvényes, de kár lenne vitázni azon, hogy melyik mert a lényeg ugyanaz...

Hátha így jobban megérted, elmagyarázom, jelen esetben hogyan alkalmazható a 15 nap, és a 30 nap:

Ügyfél beviszi a szervízbe a gépet: rossz.
Szervíz: Megnézzük rossz-e, ha rossz és garanciális javítjuk, ha nem garanciális a hiba jelezzük, ha most nem jelzi, mindenkép javítsuk meg, itt az üzletszabályzat, 30 napon belül kész kell legyen. Van cseregép? Nincs. Elmegy userünk asztalt verni a boltba, mert így jelentős kényelmetlenség, ő neki adjanak cseregépet, vagy elállhat. Boltban mindjárt lesz cseregép. Nem csoda, máskor is javított már hosszan a szervíz, a javított példány akkor a bolton maradt. A bolt tudja, jobb neki ez mint az elállás, a gyakran használt softwarek már telepítve vannak.
3 nap múlva jön a visszaigazolás (erre is van határidő) garanciális a hiba.
15 napon bemegy az üzletünk a szervízbe: nincs kész. Ok, adjátok írásba...
Még aznap elmegy a boltba, adatai lementése után: Jelzi, 15 napon belüli javításra vagy cserére jogosult, ahogy látja ebből csak csere lesz ma kéri az új gépet (cserére joga van), ha nem akkor eláll.
Ha az üzlet jogkövető magatartást tanúsít, akkor minden szervíz papírt ők megkapnak, visszakapják a 15 napra az usernek kölcsön adott tartalék gépet, a jegyzőkönyv aláír, innen a szervízben lévő gép az övék. User nem túl boldog, mert most backupot tölthet vissza, újratelepőíthet, aku formázás. Nem sikerült a javítás, de legalább van gépe, innen nem ő szív a szervízzel.
Letelik a 30 nap: Bolt képviselője bemegy a szervízbe: "Van nálatok egy gép, amit 30 napra vállaltatok, ugye a jogszabály szerint cseréltük, így a javított gép a miénk, szeretnénk akcióban eladni. Kész van?"
HA kész van jó, ha nem akkor a szervíz szerződést szeg, és ezért kártérítést fizethet elmaradt haszon, stb. miatt. Vagy úgydönt, kiállít egy csereutalványt, hogy nem tudta megjavítani, a csereutalvánnyal a kisker elmegy az importőrhöz, és örül, de nagyon, mert nem használt gépet kell eladnia, hanem újat. A gyártó meg az importőrrel, stb. levajazza mi lesz a használt géppel

Sérült a fogyasztó bármilyen joga? Nem.


A jótállási jegyre nem írhatja le, nem is ott szerepel, hanem a szervíz ennyi időre vállalja a javítást. A kereskedő nem mondhatja, 30 napot várj. De a szervíz mondhatja, hogy ezt 30 nap megjavítani, ha nem tetszik menj el a kereskedőhöz, ő majd mivel 15 napon belül meg kell oldani az esetet cserél és eljön a javított gépéért, vagy az utalványért amivel a nagykerből kap egy újat ha szerencséje van

Ez a különbség





Én a nem létezik pártján vagyok ebben a tekintetben

Ugyanis egy szerződést, ha sokféleképpen lehet értelmezni, akkor ugye kizárólag az olyan jogszerű értelmezéseket kell létezőnek tekinteni, amire a jog nem mondja ki, hogy semmis. Ha egy kikötésnek van legalább 1 ilyen értelmezése, akkor ugye úgy kell értelmezni a kikötést, szerződést, és pont ezért nem lesz semmis.

Pont ezért nem várhat a forgalmazó 30 napig a jótállási igény rendezésével (a fentiak alapján a 30 napos határidő nem jelentheti ezt), de mivel a 15. napon megtörténő csere után a régi, elromlott gép az ő tulajdonában van, a 31 napon szemben már vele szemben késésben van a szervíz

Ezzel egyetértek, fel kell tételezni, hogy mindkét fél tisztában volt a jogszabályokkal és aszerint járt el.

Megjegyzem: Jelenleg Captain Crashék meglepően kereskedőbarát hozzáállást vettek fel.

A két értelmezés között az a különbség, hogy szerintem a 15 napra való törekedésért a forgalmazó felel, neki akkor is 15 napja van arra, hogy meg legyen javítva a termék, vagy ki legyen cserélve, ha a nagyker, a szervíz, a posta, a futár, a gyártó, vagy az Atyaúristen mást mond. Ha a 15. napon nincs kész a termék ő cserél, a fogyasztónál van egy új gép (az ő jogai nem sérültek) és majd a kisker megvívja a csatát mikor kapja meg a javított gépet (használtként eladhatja), vagy a csereutalványt (mégse bukik akkorát).

A 15. napon (nem 16.) már nincs olyan, hogy a csere aránytalan többletköltség: Csak így tud a 15 napon belül kész lenni. Tetszett volna gyorsabb szervízt fizetnie.

Ettől még a szervíz nem kell, hogy 15 napon belül javítson. Sőt, az sem kell, hogy a forgalmazó olyan szervízzel kössön szerződést ami vállalja a 15 napot.

Ha benne volt a 15 napban a szervíz: Jó, mert javítás.
Ha nem volt benne, akkor a kereskedő csak cserével lehet benne a 15 napba, esetleg fizeti a szervízt, és bukik azon, hogy a javított terméket kell eladnia, a fogyasztónak meg garanciába odaadja az újat. Ez az ő üzleti kockázata.

Ha nincs annyi esze, ereje, stb. hogy neki is járjon egy olyan határidő amivel nem bukik sokat az egyéni szociális probléma. Lehet imádkozni, hogy időben legyen kész a szervíz, mert ha nem, akkor a kereskedő úr bukik, és nem is kicsit

Nem a szervíz felel azért, mert a kereskedő fasz volt, nem neki kell rövidebb határidőért felelősséget vállalnia, hanem a kereskedőnek. Az meg, ha hülye volt majd tönkremegy.

Csináltam a témának egy külön topicot, 15 nap címmel, mert érdekes lesz eltenni

Te óriási tévedésben vagy!

A két értelmezés között nem ez a különbség, ne próbáld már meg úgy beállítani, mintha bárhol is azt írtam volna, hogy a 15 napra való törekedésért a forgalmazó nem felel, vagy ne lenne akkor is 15 napja hogy meg legyen javítva a termék, vagy ki legyen cserélve, ha a nagyker, a szervíz, a posta, a futár, a gyártó, vagy az Atyaúristen mást mond.
Próbáld már meg a saját véleményedet elmondani, és nem az enyimbe baromságokat belemagyarázni. Meg teljesen ellentéteseket írni, mint amit leírok. Ne viselkedj ilyen bunkón, kérlek!
Az összes ujjamon nem tudnám megszámolni, ahol leírtam, a fogyasztó-kisker-nagyker-gyártó felelősségét és kötelezettségét! Úgyhogy olvasd már el kérlek, amit írok, és ne ilyen fantazmagóriákat gyársál!

Na tehát itt jártunk, Elf ezzel a kérdéssel indított témát, csak közben átcuccoltam pár hsz-t ide, mert elég rendesen szétoffoltuk a Notebook topicot
És átmozgattam a témát a Társalgóból az Általános Fogyvéd kérdések részbe mert fogyasztóvédelemhez kötődő kérdésről van szó, az ilyen jogértelmezési vitáknak leginkább az általános részben van helyük.

De hogy érdemben is reagáljak

Alapvetően a fogyasztó mondja meg, hogy javítás vagy csere történjen - persze a forgalmazó vétózhatja ha jelentős többletköltséget jelent - így ha a javítás az elfogadott igény, akkor ennek elvégzésére a 15 nap az irányadó. Nincs olyan szabály, ami a forgalmazó kezébe adná a rendezés módjának kezdeményezését, a fogyasztó tesz javaslatot a rendezési módra, és ez csak jelentős többletköltségre hivatkozva utasítható el. Olyan sincs, hogy a 15 nap eltelte érvénytelenítené a jelentős többletköltségre vonatkozó szabályozást, és onnantól kezdve jelentős többletköltség mérlegelése nélkül változtatható volna a szavatossági igény. A törekvés nem a fogyasztó igényének kielégítésére vonatkozik bármiféle módszerrel, hanem a választott rendezési mód elvégzésére.
A fogyasztó bármikor áttérhet másik jogra, ekkor azonban az áttéréssel okozott kárt - a javításra addig fordított költségek, a csere és a javítás költsége közötti külöbség, stb. - meg kell térítenie. Ha a javítási határidő elmulasztása megállapítható (ez nem feltétlen azonos a 15 nap elteltével), akkor elsősorban az elállásra van lehetőssége, opcionálisan megegyezhetnek cserében. Ésszerű javítási határidőn belül nem tekinthető úgy, hogy a javítási idő hossza okot az áttérésre.

De, egyetlen esetben. Amit te is írtál:



Kiegészíteném még, hogy nem csak elállásra van elsősorban lehetősége, hanem árleszállításra is.

A megfelelő határidő tekintetében a 49/2003. GKM rendelet 4.§ (2) az irányadó, miszerint legfeljebb 15 napos határidőre kell törekedni kijavítás esetében.

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem. LCD monitort vettem a Cora-ban fél éven belül. Elromlott. Jan 20-án bevittem, és ők küldték fel Pestre a kijelölt szervizbe. Ma vettem észre hogy az átadáskor kapott papíron az eladó a javítás várható időpontjának március 20-át jelölte meg. Megvezettek? Mit tehetek?

Holnap megemeled a telefont, erdeklodsz a keszulek sorsa felol, es jelzed, hogy amennyiben a heten nem lesz kesz vagy nem adnak egy vadonatuj keszuleket (uj jotallasi jeggyel!), akkor elallsz a szerzodestol. Hetvegen/hetfon pedig ezen szandekodat irasba öltöd a vasarlok konyveben, kulonosen kiemelve, hogy mar eleve 2 honapra vallaltak a keszulek javitasat. Tovabbi reszletekert lasd Captain alairasat

Véleményem szerint azzal, hogy a kötelezett javítási határidőnek egy nyilvánvalóan a jogszabályban megjelölt határidőnél tágabb határidőt jelölt meg a kijavításra, azzal elismerte, hogy nem törekszik a jogszabályi kötelezettségek teljesítésére. (Bár ezzel a véleményemmel vannak, akik nem értenek egyet.) Az átvételi elismervényen kívül jótállási jegyzőkönyvet is kapnod kellett volna, melyen - többek között - szerepelnie kell az érvényesíteni kívánt jótállási igényednek (kijavítást, vagy kicserélés). Ennek kiállítása a Cora feladata lett volna, ha nem tették, akkor szabálysértést követtek el. (Ezen szabálysértés kapcsán fel lehet hívni a figyelmüket, hogy ezért a fogyasztóvédelem feljelentés alapján is pénzbírsággal szankcionálhat.)

Szerintem fáradj be a Cora-ba, - ha közel van - és tájékoztasd őket arról, hogy a jogszabályi határidőt túllépték, és ezzel neked jelentősmetlenséget okoztak, ezért a mai napon elálltál a szerződéstől. Illetve áttérhetsz másik jótállási jogodra a kicserélésre. Fontos tudnod, hogy ezzel a kötelezettnek okozott költségeket nem kell fizetned, mert a kötelezett magatartásával (vagyis, hogy jogszabályi határidőn belül nem orvosolta a szerződésszegését, valamint a megjelölt határidő kapcsán vélelmezhető, hogy nem is törekszik erre) az áttérésre okot adott erre, illetve az áttérés amúgy is indokolt volt (hiszen jelentős kényelmetlenséget okoztak, és amúgy pedig elállnál). Ha magatartásával nem adott okot, illetve egyébként nem volt indokolt az áttérés, akkor az áttéréssel okozott költségeit meg kellene térítened.

Az elállást írásban célszerű megtenni, mert később lehet bizonyítanod kell. Vásárlók könyve mindenre jó, ami panaszod támad, illetve kinyilatkoztatásaid leírására is. Olvass egy keveset:

Sziasztok!

Tegnap hamarjában tettem egy kört hogy megtudjam mennyire tájékozatlanok az ügyfélszolgálatosok!


Tegnap három nagyobb műszaki boltban is voltam (fukar, onlány, mod) és mindegyik helyen azt mondták hogy

már nincs olyan jogszabály arra hogy 15 napra törekedni kell a javítási idővel! Sőt az onlányban azt

mondták hogy volt ilyen jogszabály csak tavaly eltörölték. Visszakérdeztem hogy akkor hol találom a

legfrissebb jogszabályt? Azt mondta nem tudja talán a Magyar Közlönyben. És ezt olyan halál nyugodtan az

arcán mondta hogy nem tudtam higgyek-e neki vagy pofán röhögjem... és bizony rá volt írva a képére hogy

nem hazudik. Inkább elballagtam.
Tudtommal az www.fvf.hu oldalon a dokumentumtárban nincs frissebb a 49/2004-es korm. rendeletnél! És az

oldalt tudtommal rendszeresen frissítik!

Azért röhely mik vannak!

Folyt köv...

MOndanak ezek mindet. Egy motoros kaszát vásárolt ismerősömnek pl azt, hogy csak fél évig kell bevenniük nekik (forgalmazóknak) a terméket, utána jogszabály írja elő, hogy csak a márkaszervizek vehetik be...

Az ilyen megjegyzést reklamáció alkalmával jegyzőkönyvbe kell vetetni, akkor szerintem már nem lesz olyan hangos:)

Üdv mindenkinek!

A 15 nappal kapcsolatban van egy hosszú sztorim, megpróbálom a lényeget leírni:

Szeptember 12. óta a Nokia központi szervízben van a telefonom, előtte kb 2 héttel vásároltam, és a probléma vásárláskor már megvolt de csak többnapos használat után derült ki másikkal összehasonlítva, hogy ez nem normális dolog, szétcsúsztatható telefonon lötyögött (nagy holtjáték) a csúszka.
A mintaboltban kicserélték a mechanikát, vszínű az is rossz lehetett mert ugyanúgy megvolt a holtjáték.

Mivel a 15 napon bőven túl vagyunk így a mintaboltban kértem hogy cseréljék ki a készüléket, de azt mondták hogy ebben a központi szervíz az illetékes, annak meg nincs ügyfélszolgálata, így nem lehet őket elérni. Ezért a Nokia ügyfélszolgálatot ajánlották, sajnos itt is csak annyit tudtak mondani hogy a cserében a szerviz az illetékes.
Amikor a 15 napon túli jogszabályra hivatkoztam, közölték nem cseréleik, ha nem tetszik mejek a fogyasztóvédelemhez...
Az üzletet nem kerestem fel ahol vettem a készüléket, mert 3 napon túl nem oda kellett vinni a készüléket.


Felhívtam a középmagyarországi fogyasztóvédelmi irodát ahol egy úr segítőkészen felvilágosított, hogy ez a jogszabály ellentétben az elődjével ami 30 napon túl kötelezte a forgalmazót a cserére, nem kötelez cserére.

Így én arra a következtetésre jutottam a témával kapcsolatban, hogy a

"49/2003-as GKM. rendelet 4.§ (2) A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze."

rendelet csak egyfajta iránymutatás, hiszen (az értelmezésem és a tapasztalataim) nem kötelezi a forgalmazót, hanem egyfajta követendő magatartást határoz meg a számára.
Viszont ezt a rendeletet csak bírósági eljárás esetén lehet "lobogtatni" aholis nem könnyű a nem törekvést bizonyítani.

Vélemény? Esetleg tanács, hogy mit lehetne tenni?

Egy másik topicban leírom a teljes történetet.

Hihetetlenül felháborító, hogy egy törvényt így alkotnak meg, hogy belekerülhet egy ilyen nesze semmi fogd meg jól megállapítás, hogy: 15 napon belül a márkaszervíznek "törekednie kell" a megjavításra.....
Akik ezt kitalálták azok......
Micsoda baromság ez? Ezért van a mikrónk hetek óta márkaszervízben és röhögnek a képünkbe a kedves urak, amikor telefonálunk, hogy 15 nap után lennének e szívesek cserejegyet kiállítani.
Hiszen nekik max törekedni kell erre és ők nagyon nem erre törekekednek.
Tehát akkor gondolom még fél év múlva is a villanytűzhelyen fogom melegíteni a kaját.
Az ilyen kis szösszenetek miatt egyre inkább úgy érzem ez nem is fogyasztóvédelmi törvény, hanem sokkal inkább a másik oldalt védi tőlünk.

Ne felejtsétek el, hogy lehet pereskedni is: a forgalmazónak úgy kell igazolnia, hogy törekedett a 15 napon belüli javításra vagy cserére, hogy azt a bíróság is elfogadja.
Azért nem igazán működik ez, mert a bíróság macerás, lassú, és pénzbe kerül, ezért csak kevesen mennek el odáig, ezért pedig a gyakorlat nem tükrözi a leírt elveket.