133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet
az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. §-a (1) bekezdésének a), e), f), i) és j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, továbbá az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya - a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatás kivételével - a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire és a saját előállítású termékét üzletben értékesítő termelőre (a továbbiakban együtt: kereskedő) terjed ki.
(2) E rendeletet - az automatából történő értékesítés, a közterületi értékesítés, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység kivételével - nem kell alkalmazni azon kereskedelmi tevékenységekre, amelyek végzéséhez a Kertv. értelmében nem szükséges üzlet.
2. § (1) A kereskedő - a 7-9. §-ban meghatározott kivétellel - csak jogerős határozattal az 1. melléklet szerint kiadott működési engedély (a továbbiakban: működési engedély) birtokában és az abban foglaltak szerint kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét.
(2) A működési engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a tennék forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól.
(3) A forgalmazott termékhez kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások végzéséhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - külön engedélyre nincs szükség.
(4) A kereskedő a működési engedély megadásáról szóló határozatot vagy annak másolatát köteles az üzletben tartani és azt az ellenőrzések során bemutatni. A működési engedélyt a kereskedő köteles az üzletben a vásárlók számára is jól látható helyen elhelyezni.
3. § (1) A Kormány - e rendelet, valamint a Kertv. 3. §-ának (5)-(6) és (8) bekezdése, 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja és (5)-(6) bekezdése, továbbá 9. §-ának (1) bekezdése és (4) bekezdésének a) pontja tekintetében - kereskedelmi hatóságként a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) jelöli ki. A kereskedő az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye, mozgóbolt esetén a kereskedő székhelye szerint illetékes jegyzőtől kérheti.
(2) A működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell
a) a kereskedő nevét, címét, illetve székhelyét;
b) a kereskedő cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát;
c) a kereskedő adószámát, statisztikai számjelét;
d) az üzlet címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, eladóterének alapterületét (m2), kereskedelmi szálláshely, illetve vendéglátó üzlet esetében annak befogadóképességét, továbbá mozgóbolt esetében a működési területének, útvonalának jegyzékét;
e) az üzlet tulajdonosát;
f) az üzlet használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.), a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, haszonélvező hozzájárulását igazoló okirattal együtt;
g) az üzletkör, üzletkörök megnevezését, számát, első helyen szerepeltetve az üzlet szakmai jellegét meghatározó fő üzletkört;
h) az üzlet elnevezését (cégfeliratát);
i) az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét, illetve mozgóbolt esetében az árusítás napjait;
j) a 4. § (1) bekezdésének fd) pontjában meghatározott tevékenységek folytatása esetében
ja) a tevékenység végzéséhez szükséges - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) értelmezésében használt - veszélyes munkaeszközöket,
jb) az üzletben, illetve a telepen lévő vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkező hulladékot, egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok gyűjtésének, kezelésének módját,
jc) a létesítendő munkahelyeket (irodák, raktárak, műhelyek stb.) az Mvt. értelmezése szerint, valamint műszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével,
jd) az ivó- és iparivíz-ellátást, a szennyvízgyűjtést és elhelyezést, a szennyvíztisztítási megoldásokat,
je) az üzemeltetéshez, illetve a létesítendő munkahely, tevékenység megjelölésével az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges mesterséges szellőztetés módját,
jf) a szennyezett levegő elvezetésének és tisztításának helyét és módját, az elszívott levegő utánpótlásának módját,
jg) a környezetre gyakorolt hatást (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, bűz, füst, tűz- és robbanásveszély, üzemszerű szennyezés kibocsátása stb.) és az esetleges üzemzavar miatt várható környezeti hatások elkerülésének módját,
jh) a környezetre veszélyes technológiák alkalmazása esetén a külön jogszabályban meghatározott környezeti kárelhárítási tervet,
ji) amennyiben van, a környezetvédelmi minősítés (ISO 14000) tényét;
k) a szakhatósági hozzájáruláshoz szükséges, külön jogszabályban előírt tervdokumentumot, dokumentumokat;
l) vendéglátó üzlet esetében a kereskedő nyilatkozatát arról, hogy folytatni kívánja-e a 16. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek valamelyikét;
m) a kereskedő nyilatkozatát arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban a 4. § szerinti helyszíni szemle megtartását.
(3) A kérelemben a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott üzletkör, üzletkörök megnevezését és számát a 2. mellékletben foglaltak szerint a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység, illetve forgalmazni kívánt termékek alapján kell megjelölni. Több üzletkör megjelölése esetén első helyen kell feltüntetni az üzlet fő tevékenységét, szakmai jellegét meghatározó fő üzletkört.
(4) A (2) bekezdés h) pontjában megjelölt elnevezést a kereskedő - az üzlet elnevezésére a külön jogszabályokban foglalt rendelkezésekre is figyelemmel - határozza meg. Az üzlet elnevezésének (cégfeliratának) utalnia kell az üzlet szakjellegére, a folytatni kívánt fő tevékenységre vagy az ott vásárolható termékekre, szolgáltatásokra.
4. § (1) A jegyző, amennyiben a kereskedő a 3. § (2) bekezdésének m) pontja szerint helyszíni szemle megtartását kérte, a kérelem beérkezését követően helyszíni szemlét köteles tartani, amelyről értesíti
a) a kérelmezőt;
b) az üzlettel, valamint az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat (az ingatlanok tulajdonosait, használóit, kezelőit, társasház esetén a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét, lakásszövetkezet esetén az elnököt);
c) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét (a továbbiakban: ÁNTSZ);
d) az első fokú építésügyi hatóságot;
e) az illetékes rendőrkapitányságot;
f) a vevőszolgálat céljából működtetett helyiség kivételével az üzletben folytatni kívánt tevékenységtől, illetve forgalmazni kívánt terméktől függően
fa) a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) területileg illetékes hatósági főállatorvosát, ha az üzletben, vendéglátóhelyen állati eredetű élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot használnak fel, hoznak forgalomba, továbbá amennyiben az üzletben terményt, takarmányt, élő állatot, illetve állatgyógyászati készítményt értékesítenek,
fb) a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságát, ha az üzletben járműkereskedelmi tevékenységet folytatnak,
fc) az MgSzH-t, ha az üzletben növényvédő szert értékesítenek,
fd) az illetékes környezetvédelmi hatóságot, ha az üzletben nem veszélyes hulladékot értékesítenek, motorkerékpár-javítást folytatnak, továbbá amennyiben a kapcsolódó szolgáltatásként végzett tevékenység egyébként külön jogszabály szerint telepengedély-köteles tevékenység lenne,
fe) a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, amennyiben az üzletben vegyi árut, festéket, veszélyes árut forgalmaznak,
ff) a hivatásos önkormányzati tűzoltó parancsnokságot - ha az üzletben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és „C” tűzveszélyességi osztályú építőanyagot értékesítenek, járműkereskedelmi tevékenységet folytatnak, üzemanyagot értékesítenek, valamint az áruház (kisáruház), a 10 fő feletti befogadóképességű kereskedelmi szálláshely, a 30 fő feletti befogadóképességű vendéglátó üzlet esetén -, illetve a Magyar Honvédség létesítményeinek területén a létesítési engedélyezési eljárásokban szakvéleményező szolgálati személyt;
g) a külön jogszabályban meghatározott hatóságot, szervet, ha hozzájárulása szükséges a termék értékesítéséhez, illetve a tevékenység folytatásához.
(2) A jegyző az értesítést - az (1) bekezdés c)-g) pontjában megjelölt szerveknek a kérelemben megjelölt adatok és okiratok egyidejű megküldésével - a helyszíni szemle megtartása előtt legalább nyolc nappal korábban küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az (1) bekezdés b) pontjában foglalt meghívottak figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.
(3) A jegyző az eljárás során
a) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait (név, lakcím, székhely stb.), és a 3. § (2) bekezdésének e) és f) pontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lapot, valamint
b) mozgóbolt esetében a kérelemben megjelölt, a mozgóbolt működési területével érintett települések jegyzőinek hozzájárulását
az illetékes földhivatal, illetve az érintett települések (Budapesten a kerület) jegyzőinek megkeresése útján hivatalból szerzi be.
(4) Az (1) bekezdés c)-g) pontjában megjelölt hatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják, és a szakhatóságok eljárására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott határidőn belül írásban közlik.
(5) A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvben rögzíti a véleményeket, valamint saját megállapításait, és a jegyzőkönyv egy példányát a helyszíni szemlére meghívottaknak a szemlét követő nyolc napon belül megküldi.
(6) Amennyiben a kereskedő a 3. § (2) bekezdésének m) pontja szerint helyszíni szemle megtartását nem kérte, a jegyző szerzi be az (1) bekezdésben megjelölt szakhatóságok állásfoglalását és értesíti az (1) bekezdés b) pontjában megjelölteket.
5. § (1) A jegyző az üzlet működésének engedélyezése iránti kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül dönt a működési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 3. melléklet szerint vezetett nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános. A nyilvántartásból való adatigénylés esetén a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A jegyző a működési engedélyen és a nyilvántartásban
a) csomagküldő kereskedelmi tevékenység esetén „CS”
b) mozgóbolt esetében „M”,
c) a nem e rendelet hatálya alá tartozó alaptevékenységet végző vállalkozás által kiegészítő tevékenységként folytatott kereskedelmi tevékenység esetén „K”
jelölést alkalmaz.
(3) A jegyző az üzletben folytatni kívánt tevékenység végzéséhez, a kérelemben megjelölt termék forgalmazásához szükséges okiratok, hatósági, szakhatósági állásfoglalások, engedélyek, valamint mozgóbolt esetében a 4. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulás megléte esetén, ha az más jogszabály előírásaiba nem ütközik, a működési engedély megadására vonatkozó döntést és az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történt bejegyzést, valamint a működési engedélyt egy határozattal adja ki.
(4) A jegyző a működési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról rendelkező határozatot közli
a) a kérelmezővel;
b) az üzlet és a közvetlenül szomszédos - az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú - ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal (az ingatlanok tulajdonosaival, használóival, kezelőivel, társasház esetén a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével, lakásszövetkezet esetén annak igazgatóságával);
c) az eljárásban közreműködött hatóságokkal, szervekkel;
d) a fogyasztóvédelmi hatósággal;
e) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi szervével;
f) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal a hatáskörét érintő ügyekben;
g) az 5. mellékletben meghatározott üzlet esetében a területileg illetékes vámhatósággal (a továbbiakban: vámhatóság).
6. § (1) A kereskedő a működési engedély megadását követően a 3. § (2) bekezdésének a)-h) és j)-k) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve az i) pontban megjelölt adatokban bekövetkező változást az azt megelőző öt munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek.
(2) A jegyző az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott termékkört nem érintő, a 3. § (2) bekezdésének a)-c), e)-f) és h)-i) pontjában megjelölt adatokban történt változás esetén az adatváltozásokat határozattal a nyilvántartásba bejegyzi.
(3) A működési engedély tartalmát is érintő, a 3. § (2) bekezdésének a)-c) és h) pontjában megjelölt adatokban történő változás esetén a jegyző a nyilvántartásba történt bejegyzést, valamint a korábban kiadott működési engedély bevonásával egyidejűleg, a módosított adatoknak megfelelő működési engedélyt egy határozattal adja ki.
(4) A működési engedély jogosultjának személyében történő változás, jogutódlás esetén - amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott termékkört nem érinti - a (3) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni azzal, hogy a változást, jogutódlást, annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult, illetve a jogutód köteles bejelenteni.
(5) Az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott termékkört érintő, a 3. § (2) bekezdésének d) és g), valamint j)-k) pontjaiban megjelölt adatokban történő változás, továbbá a működési engedélyen nem engedélyezett termékkör, tevékenység utólagos engedélyezése esetén a jegyző az e rendelet 4. §-a és 5. §-a szerinti engedélyezési eljárás lefolytatásával a korábban kiadott működési engedély bevonásával egyidejűleg új működési engedélyt ad ki.
(6) Az üzlet megszüntetése esetén, a megszüntetést megelőző legalább egy hónappal korábban, a kereskedő köteles az üzlet tervezett megszüntetésének időpontjáról a jegyzőt, valamint a vásárlókat tájékoztatni. Az üzlet megszüntetését a kereskedő köteles a jegyzőnek haladéktalanul, a működési engedély visszaadásával egyidejűleg bejelenteni.
(7) A jegyző a (2)-(4) bekezdésben meghatározott változásról, valamint az üzlet (6) bekezdés szerinti megszüntetéséről haladéktalanul értesíti az engedélyezési eljárásban közreműködött szakhatóságokat és szervezeteket, a fogyasztóvédelmi hatóságot, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt a hatáskörét érintő ügyekben, valamint a vámhatóságot.
7. § (1) A kereskedő üzlet nélkül közterületen a 4. mellékletben meghatározott termékeket a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása és a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, valamint nevének és székhelyének feltüntetésével értékesítheti.
(2) Közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, a helyi hagyományokkal összefüggő alkalmi cikkek kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel árusíthatóak. Nemesfémből készült ékszer-, tárgy-, díszműárut csak üzlettel rendelkező kereskedő árusíthat nevének, székhelyének, üzlete nevének és címének feltüntetésével.
(3) Mozgóárusítás csak a kereskedő üzlete szerinti település közigazgatási területén belül, a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása és a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, valamint a kereskedő nevének és székhelyének, továbbá az üzlet nevének és címének feltüntetésével végezhető. Mozgóárusítás keretében csak a kereskedő üzletében a működési engedélyben foglaltak szerint forgalmazott termék árusítható.
(4) A kereskedő az üzlete homlokzatával érintkező közterületen közterület-használati engedély birtokában, az abban foglaltaknak megfelelően ideiglenesen vagy idényjelleggel árusíthatja a működési engedélyében meghatározott termékkört, illetve folytathatja az engedélyben megjelölt kereskedelmi tevékenységet.
8. § Automatából történő kereskedés csak területhasználati hozzájárulás (megállapodás) és az árusított termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában folytatható. A kereskedő köteles az automatán nevét és székhelyét feltüntetni.
9. § A külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató a 2000 főnél kisebb népességszámú településeken (lakott helyen) végső felhasználó részére az előállító által csomagolt élelmiszert, háztartási cikket, dohányterméket, ajándékot, játékot, papír-írószert, könyvet a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel árusíthat.
10. § (1) A közút területének közlekedésre szolgáló részén a járda kivételével kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető.
(2) Élelmiszereknek a 7. § (1)-(3) bekezdése és a 9. § szerinti árusításához az MgSzH és az ÁNTSZ engedélye szükséges.
(3) A 8. § és 9. § szerinti árusítást csak az ÁNTSZ-hez történő bejelentést követően lehet megkezdeni.
11. § (1) Az üzlettel rendelkező kereskedő alkalmi rendezvényen a rendezvény szervezőjével kötött megállapodás alapján folytathat a működési engedélyében megjelölt kereskedelmi tevékenységet, illetve értékesítheti az engedélyében meghatározott termékkört (a továbbiakban: alkalmi árusítás). Az alkalmi árusítás során a kereskedő köteles feltüntetni nevét, székhelyét, valamint üzletének nevét és címét.
(2) Szeszes ital és dohánytermék alkalmi árusítása - a külön jogszabályi rendelkezések betartásával - csak az árusítás helye szerint illetékes jegyzőhöz, rendőrkapitánysághoz és vámhatósághoz történt előzetes bejelentést követően folytatható. Az élelmiszerek alkalmi árusításához az ÁNTSZ engedélye szükséges.
(3) Az alkalmi árusítás területén a jegyző - az illetékes rendőrkapitányság, valamint a vámhatóság előzetes írásbeli véleményének figyelembevételével - a szeszes italok árusítását írásban korlátozhatja vagy megtilthatja.
(4) Nem minősül alkalmi árusításnak a külön jogszabály feltételei szerint a vásárokon és piacokon folytatott kereskedelmi tevékenység.
12. § (1) Csomagküldő kereskedelem érvényes működési engedéllyel rendelkező üzlettel, vagy legalább 4 m2 alapterületű, az érdemi ügyintézéshez szükséges elektronikai és technikai eszközzel rendelkező, ügyfélfogadásra alkalmas, vevőszolgálat céljából működtetett helyiséggel folytatható.
(2) A csomagküldő kereskedő köteles katalógusában, honlapján, a termék egyéb ismertetőjén azonosítható módon megnevezni magát, feltüntetni székhelyét, üzletének, illetve vevőszolgálat céljából működtetett helyiségének címét, adatkezelési engedélyének számát, továbbá a működési engedélyén feltüntetett nyilvántartási számot.
13. § Hulladékkal folytatott kereskedésnek minősül a felvásárolt nem veszélyes hulladék viszonteladónak, fogyasztónak, felhasználónak további átalakítás nélkül történő értékesítése.
14. § (1) Szexuális terméket közterületen vagy kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos.
(2) Nevelési, nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint vallás gyakorlására szolgáló egyházi létesítmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális terméket értékesítő üzlet nem működhet.
15. § (1) A kereskedő - gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonata, illetve ezek felhasználásával készült termék és az alacsony (1,2%-nál kevesebb) alkoholtartalmú üdítőitalok kivételével - minden alkoholtartalmú ital (a továbbiakban: szeszes ital) kimérést köteles az árusítás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, valamint a vámhatóságnak írásban bejelenteni.
(2) Szabadforgalomban végzett, nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében jövedéki termék csak az e rendelet 5. mellékletében meghatározott üzletköri számot tartalmazó működési engedéllyel rendelkező üzletben értékesíthető.
16. § (1) Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás nyújtható, műsoros előadás, tánc rendezhető, továbbá a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglaltak alapján szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék folytatható. Az üzletben az Szt. alapján szerencsejátéknak minősülő játék csak az Szt.-ben meghatározott feltételekkel működtethető, illetve folytatható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatását a tevékenység megkezdése előtt be kell jelenteni a jegyzőnek és az illetékes rendőrkapitányságnak.
17. § (1) A kereskedő külön költség felszámítása nélkül köteles - a helyben fogyasztott termék kivételével - a megvásárolt terméket jellegének megfelelő módon, élelmiszereknél a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével becsomagolni. A vendéglátás keretében a kiszolgálásnál alkalmazott egyszerhasználatos eszközökért külön díj nem számolható fel.
(2) A kereskedő a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles az általa forgalmazott betétdíjas termék visszaváltását biztosítani, valamint az egyes termékek betétdíjáról a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni.
(3) A gyártói felelősség alapján visszavételi kötelezettség alá tartozó terméket forgalmazó kereskedő a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles a használt vagy hulladékká vált terméket díjmentesen átvenni, elkülönítetten gyűjteni és a gyártó által szervezett begyűjtő rendszerbe átadni. A gyártóval visszavételre szerződéssel nem rendelkező kereskedő köteles a visszavétel helyéről és módjáról a vásárlót tájékoztatni.
18. § (1) A vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalomba kerülő terméket - a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalomba kerülő termék kivételével - csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos.
(2) Az árusított termék mérését úgy kell elvégezni, hogy annak helyességét a vásárló ellenőrizni tudja.
(3) A használt, minőséghibás, valamint kölcsönzésre szánt terméket az új terméktől el kell különíteni, és a termék ilyen jellegéről a kereskedő a vásárlót tájékoztatni köteles.
19. § (1) A kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles az általa végzett kereskedelmi tevékenység folytatására való jogosultságát igazolni.
(2) Az üzlet biztonsági őrei a szolgálat teljesítése, továbbá az üzlet dolgozói a munkavégzésük során tevékenységükkel nem sérthetik a vásárlók személyiségi jogait. A biztonsági szolgálat nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól a vevőket jól láthatóan tájékoztatni kell.
20. § (1) A vásárló panaszát szóban vagy írásban közölheti a kereskedővel. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. A vásárló írásbeli panaszát - a jegyző által hitelesített számozott oldalú - vásárlók könyvében teheti meg. Az írásbeli panaszt a kereskedő harminc napon belül köteles megvizsgálni és írásban megválaszolni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával a (2) bekezdésben meghatározott szervekhez fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát a kereskedő köteles az ellenőrzés során az ellenőrző hatóságoknak bemutatni.
(2) Az üzletben, valamint a 7-9. §-ban és 11. §-ban meghatározott árusítás esetén a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a jegyzőhöz és a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testülethez, illetve élelmiszer-előállító és -feldolgozó tevékenységet végző kereskedelmi egységek esetében az MgSzH-hoz fordulhat. A tájékoztatón fel kell tüntetni e szervezetek címét és telefonszámát.
(3) A jegyző, az engedélyezési eljárásban közreműködött szakhatóságok és szervezetek, a fogyasztóvédelmi hatóság két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát.
21. § (1) Az üzletek működési engedély szerinti működését és a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását a jegyzőn kívül az engedélyezésben részt vevő hatóságok, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes szervezeti egysége, valamint a vámhatóság a külön jogszabályban foglalt hatáskörükben eljárva jogosultak ellenőrizni, illetve hatósági jogkörüket gyakorolni, és kezdeményezni a (2)-(4) bekezdésben foglalt intézkedések megtételét.
(2) Amennyiben a kereskedő az üzletkörét engedély nélkül változtatta meg, engedély nélkül további tevékenységgel, termékkörrel bővítette, a jegyző az előírásokba ütköző tevékenység folytatását, termékkör értékesítését megtiltja. A jegyző megtiltja továbbá a 16. § (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében. A jegyző e bekezdés szerinti határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.
(3) Abban az esetben, ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy üzlete a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a jegyző határozattal, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra az üzletet ideiglenesen bezárathatja.
(4) A jegyző a működési engedélyt visszavonja és az üzletet bezáratja, ha
a) a kereskedő a (2) bekezdés szerinti tiltás ellenére a megtiltott tevékenységet tovább folytatja,
b) a (3) bekezdés szerinti jegyzői határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak,
c) a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn;
d) az üzletben engedély nélkül működtetnek az Szt. 26. §-ának (1) bekezdése szerinti pénznyerő automatát, vagy a szerencsejáték-szervező a játékadó-fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
e) a kereskedő az Szt. 29/A. §-ának (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget,
f) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a jogsértő állapot megszüntetéséig elrendelt kötelező éjszakai zárva tartási időszak alatt engedély nélkül továbbra is nyitva tart,
g) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszközt, használatának megtiltása ellenére tovább használja.
(5) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkező üzletben folytat kereskedelmi tevékenységet, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni.
(6) A jegyző a működési engedély visszavonásáról és az üzlet bezáratásáról szóló határozatát közli az 5. § (4) bekezdésében megjelölt személyekkel, hatóságokkal, szervezetekkel, valamint az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyzővel, gazdasági társaság esetén az illetékes cégbírósággal.
22. § E rendelet alkalmazásában:
a) mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott kiskereskedelmi árusító hely;
b) mozgóárusítás: amely során az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével viszi magával az üzletében forgalmazott terméket, amely nem minősül mozgóboltnak;
c) termelői borkimérés: kizárólag saját termelésű szőlőbor nem vendéglátó-ipari tevékenység keretében, elvitelre történő értékesítése a termelő saját előállító-helyén;
d) üzletkör: a 2. mellékletben meghatározott kereskedelmi tevékenységi kör, amelynek keretében az ott felsorolt termékek forgalmazhatók, illetve szolgáltatások nyújthatók;
e) vevőszolgálat céljából működtetett helyiség: a vásárlók részére nyitva álló, kizárólag a csomagküldő kereskedés működtetésére, az értékesítéssel kapcsolatos tájékoztatásra, termékbemutatásra és a panaszügyintézés végzésére szolgáló, üzletnek minősülő helyiség.
23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
a) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköreivel összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 261/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-a;
b) az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeleteknek a Nemzeti Közlekedési Hatóság felállításával kapcsolatos módosításáról szóló 264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-a;
c) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 285/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet;
d) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közreműködését, valamint az egyes hatósági engedélyek kiadását érintő jogszabályok módosításáról, valamint egyes jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 324/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a, valamint 9. §-a (3) bekezdésének d) pontja;
e) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggésben az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 253/2005. (XI. 29.) Korm. rendelet;
f) az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeiről szóló 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdése;
g) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatáról szóló 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §-a;
h) az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet és az egyes, az egészségüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 281/2004. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 312/2004. (XI. 17.) Korm. rendelet 10. §-ának (7) bekezdése;
i) a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet 35. §-ának (1) és (2) bekezdése;
j) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 203/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet 1-8. §-a, 10-19. §-a, valamint 21. §-a, továbbá 1. és 2. számú melléklete;
k) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 160/2000. (IX. 21.) Korm. rendelet 1-8. §-a, 10-17. §-a, valamint melléklete;
l) a gazdasági kamarák közigazgatási feladatainak átadásával kapcsolatos rendeletmódosításokról szóló 128/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet 3. §-a;
m) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 102/1998. (V. 22.) Korm. rendelet;
n) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 136/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet;
o) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 1-10. §-a, 12/A. §-a, 14. §-ának (2)-(3) bekezdése, 15. §-ának (2) bekezdése, 16. §-ának (1) bekezdése, 17-18/A. §-a, 19. §-ának (1) bekezdése, 20-27. §-a, 28. §-ának (2)-(5) bekezdése, valamint 1-5. számú mellékletei.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének „az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet” szövegrésze helyébe „az üzletek működési rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet” szöveg;
b) a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet 7. §-ának a), f), g), h), e) és j) pontjában „az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe „az üzletek működéséről szóló jogszabály” szöveg lép.
(3) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő és a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(4) A rendelet hatálybalépésekor már működő és érvényes működési engedéllyel rendelkező üzlet esetében a kereskedőnek a 6. §-ban meghatározott adatváltozás esetén kell a jegyzőhöz - a 3. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint mozgóbolt esetén az i) pontban meghatározott adatok megjelölésével - kérelmet benyújtani az érvényes működési engedélynek az 1. melléklet szerinti módosítása iránt. A jegyző a 6. §-ban meghatározottak szerint a nyilvántartásba történt bejegyzést, valamint a korábban kiadott működési engedély bevonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő működési engedélyt egy határozattal adja ki.
(5) A rendelet hatálybalépésekor már működő és érvényes működési engedéllyel rendelkező üzlet üzletköri számainak megfeleltetésére a 6. mellékletben megállapított fordítókulcsot kell alkalmazni mindaddig, amíg a (4) bekezdésben meghatározott adatváltozásra nem kerül sor.
1. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez
........................................................ Önkormányzat jegyzője
................/20.............../szám
Nyilvántartási szám: .............../20..............
Működési engedély
Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján ......................................................................................................................... kereskedő részére ....................... helységben ......... irányítószám .......................... utca (tér, út) .......... szám alatt ........................................................................................................................... üzlet működését ......................................................................................................... elnevezéssel engedélyezem.
A kereskedő székhelye: ..................................................... település neve, ........... irányítószám
................. kerület ......................................................................... utca (tér, út) ............... szám.
A kereskedő cégjegyzékszáma/vállalkozói igazolványának száma: ...........................................
A kereskedő adószáma: .........................................................................................................
A kereskedő statisztikai számjele: ...........................................................................................
Mozgóbolt esetén az árusításra engedélyezett terület és az árusításra kijelölt napok: .................
..............................................................................................................................................
..............................................................................................................................................
Az üzletkör száma Az üzletkör megnevezése Jelölés
Az üzletkörökhöz tartozó, de szakhatósági állásfoglalás alapján forgalmazni nem engedett termékek köre, illetve a folytatni nem engedett tevékenységek:
..............................................................................................................................................
..............................................................................................................................................
Kelt: ................................., ...... év ...................... hónap ...... nap.
P. H.
......................................................
aláírás
Amíg a MÁV Start jóváhagyott üzletszabályzat nélkül működhet, addig én semmin nem csodálkozom.... 
