Kedves FVF!
Minden tiszteletem a "kedves admin"-né, sajnos azonban számomra, közel sem volt kielégítő, amit felrakott, ezért jobban utánanéztem. Az elsődleges problémám abban nyílvánult meg, hogy mint leírtam: a terméket tavaly június 6-án vásároltam. Mire sikeresen utánanéztem a szükséges dolgoknak, már szinte
jojóztak a szemeim, de megérte. Tehát kezdjük az elején!
Vásároltam két terméket, az egyiket
(Wireless Egér+Billentyűzet) 2003.06.06-án, erre tehát a vásárlás - szerződéskötés időpontjában hatályos ptk.-t kell alapul venni. Mint azt a fórumon közzétett anyagban is olvashatjuk, a ptk a hibás teljesítés közé sorolta a jótállás és a szavatossági jogokat. A kormány egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségét Korm. rendeletben szabályozza.
Jelen esetben a jótállásra a
117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet* §-ai a mérvadóak, ettől a jótállásra kötelezett - vagyis a kereskedő, aki a terméket számomra üzletszerüen értékesítette - a hátrányomra nem térhet el, mert ezesetben ez a megállapodás semmis és az érvénytelen megállapodás helyébe az említett jogszabály rendelkezései lépnek.
A szavatossági és jótállási igények intézésének módja nem a szerződéskötés időpontjakor hatályos ptk. §-aira vezethető vissza, hanem a reklamáció intézésekor fennálló, épp hatályos rendeletre. Azaz, jelen esetben a
49/2003. (VII. 30.) GKM rendeletre. (Ez az, amiről a kirakott információ is tájkoztat.)
*A 119/1995. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. §.-a és a 6/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 1. és 2. §.-ai által kiegészített módosításokkal.A másik terméket
(optikai egér) 2004.04.21-én vásároltam, így erre a
151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelete vonatkozik, mely hatályon kívül helyezte a 117/1991. (IX.10.) Korm. rendeletet és annak módosításairól szóló - a csillagos részben leírt - Korm. rendeleteket.
A szavatossági és jótállási igények intézésének módjára vonatkozó rendelet szintén a
49/2003. (VII. 30.) GKM rendelete.
Sajnálatos módon mindezek megismerése előtt mentem be az üzletbe, hogy a garanciális ügyet elintézzem. A következő történt:
15:54-kor érkeztem a szervíz várójába, ahol az ügyintézést segítő rendszernek jeleztem milyen ügyben jöttem. A bankoknál és okmányirodáknál alkalmazott rendszer adott egy sorszámot és tájékoztatott, hogy 0 várakozó személy van előttem. Ennek ellenére közel 25 percet várakoztam. Mire pittyegett a rendszer jelzőkészüléke és a számom megjelent a kijelzőn, két másik ügyfél előzött meg (a jelző az ő számukat jelentítette meg előbb).
kb. 25 perccel később jeleztem a felmerült problémámat az ügyemet intéző, szervízes kollégának és feltártam az általam észlelt hibajelenségeket, valamint elmondtam, hogy mindenképp szeretnék úgy távozni, hogy itthon tudjam használni a számítógépemet.
A kolléga elkezdte az első termék megvizsgálását és közölte, hogy cserekészüléket nem tudnak biztosítani. A vizsgálás folyamata alatt a készülék újabb hibával bővült az első próba üzembehelyezést követően, vagyis: immár horizontális pozícionálás se akart elsőre működni. Ezt a problémát a kolléga hamarosan abszolválta, azonban az általam jelzett hiba rögtön jelentkezett nála is. Ekkor elkezdte visszacsomagolni a terméket, majd gondolkodóba esett és rövid időn belül kerített egy másik hasonló típusú készüléket, kibontotta, megvizsgálta és feltette a kérdést: Ehhez hol a CD? Hát igen, itthon felejtettem.
Pózai kérdés:

Ha nem tudnak cserekészüléket biztosítani, akkor honnan szerzett egy ugyanolyat, amiben megnézte, hogy kell-e benne lennie CD-nek??? (nem kell megválaszolni)

Jó, az akkor érvényben lévő 117/1991. (IX.10.) Korm. rendelet szerint nem kötelesek cserekészüléket biztosítani 15 napos javítási időn belül (csak számítógépek esetében, jelen esetben perifériáról, alkatrészről van szó), és ugyan a
2003. június 30-ig hatályos ptk. 306. § (3) bekezdése kimondja, hogy
a jogosult elállhat a szerződéstől, ha a hibás teljesítés miatt a teljesítéshez fűződő érdeke megszünt, így különösen, ha a hiba kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges.
AZONBAN a ptk. azt is kimondja, hogy a kiskereskedelmi forgalomban eladott árucikkeknél a hibát akkor kell rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül kijavíthatónak tekinteni, ha a javítás folytán az áru értéke és használhatósága az azonos ideig rendeltetésszerűen használt hibátlan áruhoz képest nem csökken
és a hiba bejelentésétől számított nyolc nap alatt az árut megjavítják,
illetőleg a kötelező jótállással értékesített terméket a jótállásra vonatkozó jogszabályokban megállapított határidőn belül megjavítják. Rövid eszmefuttatás: A termékre nem kötelező jótállással értékesített, valamint értékcsökkenés következik be, ha a két "és" kötőszóval, vastagon szedett feltétel - akár egyike - nem teljesül, illetőleg az érdekeim ezen okok miatt sérülnek. Ezt gyorsan végiggondolva tehát arra jutottam, hogy nem állhatok el a szerződéstől, csak ha kivárom a 8 napot. - ami nem biztos, hogy jogilag helyes következtetés! Az elállás az egyoldalú megszűnésnek az a változata, amely a szerződést felbontja, azaz visszamenőleges hatályú. Az elállás olyan jogi helyzetet teremt, mint a felbontó szerződés, tehát a szerződés előtti állapotot kell visszaállítani, tipikusan szerződésszegés szankciójaként van rá lehetőség, de jogszabályon, vagy a felek megállapodásán kell alapulnia, és jogszabály alapján csak kivételes esetben és szigorú feltételek mellett van lehetőség.

Bevallom, az elállással kapcsolatban bizonytalan vagyok, hogy a 8. nap után valóban elállhatok-e, kérem a fogyasztóvédelem.com-ot, hogy ha lehetőség van rá, akkor mondja meg valaki nekem, hogy:
KÉRDÉS: van-e lehetőségem elállni a szerződéstől?!Kb a 40-45 percnél megszületett az első átvételi elismervény, mely a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet 5 §-ának megfelelően tartalmazta a fogyasztó nevét és címét, az áru azonosításához szükséges adatokat, az áru átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti.
Mivel, akkori ismereteim szerint úgy tudtam, hogy a szerződéskötés időpontjára kell visszavezetni az elintézés módját is, így a 4/1978. (III. 1.) BkM rendelet szerint jártam el, mivel ennek későbbi módosításairől nem találtam feljegyzést, amely 2003.06.06-ig bekövetkezett volna. Emiatt nem készült a már 2003. szeptember 1-én hatályba lépett 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet 3 §-a szerinti jegyzőkönyv.
Megjegyzés: Amúgyis a forgalmazó köteles ilyen jegyzőkönyvet felvenni, és a másik esetben is, ahogy azt később részletezem én hívtam fel erre a kolléga figyelmét, tehát nem én mulasztottam el.
Azon jogommal, hogy a 117/1991. (IX.10.) Korm. rendelet 7 §-ának (6) bekezdése szerint a vásárló indokolt utazási és szállítási (visszaszállítási) költségeit a jótállásra kötelezett tartozik megtéríteni, nem éltem, mivel úgy gondoltam, hogy azt a (majd) fennálló 580 Ft ( 4 db menetjegy a BKV járatán, plusz egy a szállításnak megfelelő 20 Ft értékű szatyor) utazási és szállítási költséget "elbírom".
KÉRDÉS: van-e lehetőségem eme összeget megtéríteni?
Ezután Kb 1 óra elteltével megkezdődött a második eszköz hibájának vizsgálata, melynél nem jelentkezett a jelzett hiba azonnal,

így megkért a kolléga, hogy addig foglaljak helyet, ameddig Ő gyorsan leteszteli. Társaságom egy barátom volt, aki velem tartott és elmondta, hogy kölcsön tud adni egy másik billentyűzetet, de egeret nem, emiatt úgy döntöttünk, hogy adunk időt a hiba detektálására.
Ismételten kb 1 óra várakozási idő elteltével a kolléga jelezte, hogy Ő nem tudja a hibát produkálni. Így felajánlotta, hogy hosszabb vizsgálatra beveszi a terméket. Mivel, azt mondta, hogy szerinte hibátlan, indokolatlannak tartottam, hogy hosszabb időre vizsgálatra bevegye, és ezzel munkavégzésemben akadályozzon, ezért megkérdeztem, hogy mit lehet ilyen esetben tenni még? Ekkor felajánlotta, hogy fél áron visszavásárolják tőlünk, az amúgy hibátlan terméket.
Ezen kb 2 óra ügyintézés után az agykerekeim nehezebben mozogtak, így megkértem, hogy világosítson fel arról a lehetőségről, hogy ha nem értek egyet a hiba jellegével és felkérjük a jogszabályban erre feljogosított minőségvizsgáló szerv(ek) szakvéleményét, akkor az milyen többletköltséget ró rám nézve! (Közben elkeztem keresni a GKM rendeletét az ide vonatkozó minőségi kifogással kapcsolatos követendő intézkedésekről)
Ezen igény pontos lehetőségeiről nem tudott azonnal felvilágosítást adni, így szíves türelmemet kérte és bement a hátsó helységbe, feltehetőleg szakvéleményt kérjen a szervíz vezetőjétől. Kisvártatva megjelent (kb 5-8 perc) kezében egy papírral és tollal, majd úgy tájékoztatott, hogy a szakvélemény 5000 Ft körül mozog és azt nekem kell állni, és nekem kell bemennem a szervhez kikérni a szakvéleményt.
Mivel közben, megtaláltam a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet ide vonatkozó részét, elmondtam annak (1) bekezdését, melyre azt a választ kaptam, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakvéleménye majdnemhogy egyenlő a nullával.
Mondtam, hogy hát akkor ez sem járható út, vegyünk fel jegyzőkönyvet erről, hogy jeleztük a hibát, és Ők hibátlannak találták!

A kolléga elém rakta az
üres A4-es lapot, hogy írjam akkor rá, hogy ez és ez történt Ők majd ráírják, hogy nem észlelték a hibát...
Közöltem, hogy azt az üres lapot én nem vagyok hajlandó kitölteni,

mivel a jegyzőkönyvről a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet 3 §-a rendelkezik és piszok gyorsan elő is varázsoltam az általad(FVF felhasználó) említett, kinyomtatott jegyzőkönyvet.
Láttam, hogy tanácstalanság ült ki a kolléga fejére,

de kisebb vita után beleegyezett, hogy a nyomtatványt töltsük ki. Majd átadtuk és bevonult ráírni a helységbe az forgalmazó részét, a kifogás rendezésének módját:
"Cégünk, a vásárló által megfogalmazott (?) hibát nem tapasztalta. Véleményünk szerint a termék hibátlan és működőképes, rendeltetésszerü használatra korlátozások nélkül alkalmas. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a felhasználónál a hiba a nem megfelelő olvasási terület használatából fakad, mivel optikai egereknél ez egy fontos paraméter. (fényes és/vagy piros felület használata nem szerencsés)"Megjegyzés: Időközben készítettek számítógéppel írt, jegyzőkönyvet, kitöltve, kinyomtatva, két példányban.

Természetesen, ez kb 20 perc volt, mert közben elmentek megkajálni...

Zárásig voltunk a szervízben...
Elemeztem az indoklásukat: Szerintük nincs szó hibás teljesítésről, mivel a terméket az üzletben hibátlannak és működőképesnek találták. Ezen okok miatt szerintük nincs is szerződésszegés, ergo nem lehet se jótállást, se szavatosságot érvényesíteni.

Viszont bele tudok kapaszkodni az indoklás második felébe, és az indoklás egészére vonatkozó lényegi részébe, miszerint elismerik, hogy a hiba nálunk fennáll és azt tartják elképzelhetőnek, hogy ez a hiba a nem megfelelő terület használatából fakad.
Ugyebár van egy 1997. évi CLV. törvényünk (fgytv.), melyet a 2004. évi XVI. törvény módosít és az OGY. 2004. március 29-i ülésén már elfogadot, de mint tudjuk egy törvény érvényességének feltételei között szerepel az is, hogy a jogszabály kihírdetése meg kell, hogy történjen a kihírdetésre vonatkozó szabályok alapján. Az új 2004. évi XVI. törvény 2004. április 6-án megjelent a Magyar Közlönyben ugyan, de az új tv. 27 §-ának (1) bekezdése alapján a tv. a kihírdetését követő 30. napon lép hatályba, még a tv. 1. §-ának (2) bekezdése és 7. § (1) bekezdése kivételével is, amely május 1-én. Valamint a piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet és módosításáról szóló 168/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet is hatályát veszti május 1-ével, helyébe a 33/2004. (III. 8.) Korm. rendelet lép. Tehát, az általam vásárolt termékre az 1997. évi CLV. törvény terjed ki, melynek 8. §-ában benne foglaltatik, hogy a tájékoztatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a fogyasztó rendelkezzen az áru- és szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez, továbbá az áru és a szolgáltatás használatához, az áru fenntartásához szükséges megfelelő ismeretekkel az áru és a szolgáltatás alapvető tulajdonságairól, jellegzetességeiről, az áru és a szolgáltatás minőségéről, áráról, díjáról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről, a jogai érvényesítéséhez szükséges alapvető ismeretekkel. Valamint ezek alapján a 12 §-ában foglaltak szerint külön jogszabályban meghatározott áru csak használati és kezelési útmutatóval hozható forgalomba és a § (2) bekezdése értelmében: A használati és kezelési útmutatóban a fogyasztókat magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell az áru rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használat) módjáról, így különösen az áru rendeltetésszerű használatára vonatkozó utasításokról és feltételekről.
Ezzel összhangban a ptk. 277 §-ának (6) bekezdése, mely kimondja, hogy a kötelezett, dolog szolgáltatására irányuló szerződés esetén, köteles a dolgot – a jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelően – azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni és a dologról a rendeltetésszerű használathoz, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást megadni.
Valamint a szerződés teljesítés megvalósulásának elősegítése céljából a feleknek együttműködési kötelezettségének határozott jogi többletelvárása a tájékozatási kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy a szerződést érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni a felek.
KÉRDÉS: Ezek alapján kérnem kellene egy kezelési útmutatót?
Nézzük pár lehetőséget, amik felmerülhettek a fentebb felsorolt jogi lehetőségek közül:Vásárláskor és a hiba jelzése után sem kaptunk a dologról a rendeltetésszerü használatához, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást. Jelen esetben nem tájékozattak a vásárláskor arról, hogy az egeret piros felületre helyezve annak pozíciónálásával ilyen fajta problémák keletkezhetnek, pedig arról az indoklásban foglaltak alapján egyértelmüen megállapítható, hogy tudtak. Az egér működésében különösen fontos szempont annak pozícionálhatósága, így ezen körülményről, ha tudunk a vásárláskor, akkor nem kötjük meg a szerződést. Amellett ugyebár, hogy a mai napig semmilyen használati utasítást nem kaptunk, az egér vásárlás átvételekor azt egy olyan zacskóban kaptuk, melynek sérülésmentes eltávolítására nem volt lehetőség. A csomagolás a termék nem volt megfelelő az 1997. évi CLV. 15. §-ának (1) bekezdése szerinti követelménynek, hogy a csomagolás óvja meg az áru minőségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan az áru minőségét. Optikai egér esetében a szenzort ért külső fizikai behatások szállítás közben márpedig elég hátrányosan befolyásolhatják ezt. Meg kell mondjam tehát, hogy nem könnyítette meg a szállítást sem.
A ptk. rendelkezik továbbá a szerződések megtámadhatóságáról is, így az akarathibák körébe tartozó tévedés kapcsán fennálló lehetőségről is, miszerint lehet tévedni a szerződés alanyában(szakértelem), tárgyában, tartalmában, indokában és a jogban. Valamint megtámadhatósági ok a megtévesztés, azaz tévedésbe ejtés, tévedésben tartás is, melynek tudatosnak és a másik, vagy harmadik féltől származónak kell lennie.
Ezen szakvélemény, mely szerint a pozícionálási és követési problémák a fényes és/vagy piros felületre vezethetők vissza, nem állja meg a helyét, a szakértelem hiányát is felvetheti:
A mai optikai egerek reflective(visszatükröző) szenzoraik segítségével működnek. Optikai navigációs rendszerükkel határozzák meg helyzetüket, amely felméri a változásokat azáltal, hogy időközönként képet készít a felületről és matematikailag kiszámítja, hogy milyen irányba, mekkora elmozdulás történt.
Általában egy ilyen optikai navigációs rendszer blokk-sémája három részre bontható: képkészítő rendszer(IAS), digitális jel processzor(DSP), és kimeneti átalakító(output converter), amely általában PS/2-es(PS/2 OC). Az IAS általában egy speciálisan kiképzett lencsén keresztül készíti a képet a DSP-nek, ami meghatároz egy relatív elmozduláshoz tartozó ∆x és ∆y értéket és eljuttatja a kimeneti átalakítóhoz. A szenzorok(érzékelők) általában egy bizonyos színű LED hullámhosszra vannak optimalizálva. Ezért igazán nem ajánlatos más színü LED-et rakni bele. A szenzorok hullámhossz érzékenységének a karakterisztikájából bizonyos esetekben 20%-os hatékonysági-teljesítmény csökkenést, más esetekben akár 40-50%-osat olvastam le, ez függ attól is , hogy az eredeti színtől mennyire más hullámhosszú az adott új LED. Persze, ehhez még hozzájön a lencse átlagos, felülettől vonatkoztatott magassága és a felület típusa is. Ezzel tehát nem azt mondom, hogy mindenképp csökken a teljesítmény. De sajnos nem is mondhatom, hogy javít az új színű LED-választás a teljesítményen, hiszen minden szenzor más és más karakterisztikájú lehet. Karakterisztikák elemzése után arra jutottam, hogy nem megfelelő színű LED választása esetén a sötét felületeken(pl.: fekete könyv) esetében meglehetősen romlik az egér érzékelése, akár a névleges DPI-nek a 65%-ára is lecsökkenhet. Azonban mindez egy optikailag tisztább felületen (pl.: fehér papír) csak a névleges DPI-nek a 85-95%-ára csökkenhet. Tehát meglehetősen szubjektív vélemények sora elmondható, azzal kapcsolatban, hogy javult-e a LED cseréje után a teljesítmény, vagy romlott. Azonban a kideríthető okokat felsorakoztatva megállapítható, hogy a hatékonyási-teljesítmény csökkenés három alapvető okra vezethetőek vissza:
1. A szenzorokhoz használt LED hullámhosszának színének rossz megválasztása
2. A lencse átlagos, felülettől vonatkoztatott távolságának a használati-határon kívüli megválasztása
3. Optikailag tisztább anyag használata.Az, hogy milyen felületen használva éred el a legjobb hatásfokot, nagyon sok tényezőtől függ. És vannak olyan tényezők, melyekkel nem lehet számolni, mert nincs publikus adat róluk. Valamint az optikai navigációs rendszerük aspektusából nézve függ az adott felületen elért SQUAL(az adott frameben fellelhető jellemvonás) számától, amely függ a normális fókusztávolságtól(pl.: 3б eltérésnél, ami a különböző z-távolság értékekre vonatkoztatott eltérés, sokban változhat a SQUAL), a felvett maximum és minimum pixel értékektől, a "shutter" értékétől.
A szakmai véleményem szerint azonban semmi esetre sem függ attól, hogy a felület milyen színű. Egyszerü logikai síkon végiggondolva, ha egy fehér lapot az optikai egér LED-je pirosan megvilágít, az piros lesz, a piros lapot megvilágítva piros marad.
Mivel az optikai egerek DSP-je a letapogatott felületről készített térkép pixelei alapján, egy matematikai mechanizmussal állapítja meg az elmozdulást, így függhet még a matematikai mechanizmus kidolgozottságáról, az optikai egér által készített térkép felbontásától, de elsősorban az optikailag piszkos felületen található értékelhető és megkülönböztethető jellemvonásoktól függ.
A tipikus teljesítmény méréseket 25°C-on, V=3.3V-on és 18 Mhz-en mérték, HDNS-2030-as DSP-k esetében és az útvonalban bekövetkezett hiba átlagosan 0.5 % volt. A Karakteresztikák:
- a 2.54 cm-enként(inch) érzékelt találatok számának, más néven felbontásnak és magasság, (Z értékkel jelölve a lencse átlagos, felülettől vonatkoztatott távolságát) tehát a névleges fókusztól való eltérésének mérésének tekintetében vannak, különböző optikai tisztassággal rendelkező felületek esetében.
- viszonylagos reakciójának és a használt LED fénykibocsájtási hullámhosszának tekintetében vannak, különösen kiemelve, hogy az adott DSP a hozzá való piros LED-re lett optimalizálva (639nm) és más színű LED alkalmazása esetén problémák léphetnek fel.
- valamint a 2.54 cm-enként(inch) érzékelt találatok számának, más néven felbontásnak és magasság, (Z értékkel jelölve a lencse átlagos, felülettől vonatkoztatott távolságát) tehát a névleges fókusztól való eltérésének mérésének tekintetében vannak, különböző optikai tisztassággal rendelkező felületek és különböző hullámhosszú LED-ek esetében. Ezen ábrákból kitünik, hogy a névleges fókusztól való – relatív méretarányokat tekintve – lényegesen nagyobb távolság a legtöbb esettben valóban következik teljesítmény csökkenés. (Gondoljunk arra, hogy felemeljük az egeret és a legtöbben ilyenkor a DSP jelez a optikai rendszer azon blokkjának, amely az emberi szem védelmében lejjebb kapcsolja a LED intenzitását, érzékelve, hogy a DPI lecsökkent.)
A vizsgálatokat az
Agilent Optikai egér szenzorairól kiadott adatlapok alapján végeztem több fajtára való tekintettel. Az általam vásárolt típussal kapcsolatban nem találtam ilyen részletességü adatlapot, valószínüleg a gyártó piaci szerepléséből következő üzleti titokra hivatkozva nem publikál ilyen dokumentumokat egyszerü emberek számára.Annyi leírást találtam a
Microsoft optikai egerek tekintetében, hogy majdnem minden felületen működnek, kivételként van említve az üveg - optikai tisztaság -, a tükör - reflexió(visszaverődés) miatt – és az olyan felületek, amelyek sok ismétlődést tartalmaznak, mint pl a magazinok, vagy újság fotók, amik nagyon nagy felbontással rendelkeznek (DPI).
NINCS EMLÍTVE A PIROS SZÍN!Megjegyzés: Az egeret mellesleg normális egérpadon használom, kék, de kipróbáltam piroson, sőt még olyanon is amelyik meztelen nő fényképe van, hátha csak hangulatváltozásra van szüksége. 
A ptk. Szerződésekre vonatkozó intézkedéseit tekintve, ha a forgalmazó tehát bírtokában volt olyan információnak, amely különösen befolyásolja az ilyen tipusú egér működési funkcióját és nem tájékoztatott erről, akkor a megtámadási ok (tévedészbe ejtés, megtévesztés) nem, vagy csak nagyon kis eséllyel oldható fel javítással, a megoldás lehetőség szerint a hasonló termékre való cserére korlátozódik. Amennyiben viszont nem tudott ilyen problémáról, tehát objektív ok, akkor vagy semmis, vagy a szerződés ellehetlenüléséről beszélünk, attól függően,hogy az a szerződés megkötésekor fennállott, vagy a megkötés után bekövetkezett ok miatt nem lehet teljesíteni a szerződést. A kérdés, hogy akkor, ha nem hajlandóak bevizsgálni, akkor beszéljünk semmis szerződésről? Lehet ezt érvényesíteni? Gondolok itt arra, hogy ugyebár a szerződés a teljesítés szakaszában van, és nem hajlandóak átvenni és elismerni konkrétan a hibás teljesítést, hogy a jogokat érvényesítsük.
KÉRDÉS: Ilyen esetben mit lehet tenni? A fogyasztóvédelmi hivatal pl mit tenne, miben tudna segíteni?
Valamint az is érdekel, hogy a wireless egér+billentyűzet kombinációjáról ugyebár az előző szavatossági és jótállási ügyintézések rendjéről szóló rendelet utólagosan 4 példányban rendelkezett, azonban, ugyebár ott is a
49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet érvényes, tehát menjek be utólagosan kérjek jegyzőkönyvet arról is, miközben viszem a CD-t, amit első körben nem vittem?

Ne hari, hogy hosszú lett, de úgy gondoltam megkíméllek a jogtár nézegetésétől. Bár lehet, hogy jogi gondolatmeneteim nem helyesek, ezért nyugodtan javíts ki!
Ja, és az se baj, hogyha a fentebb említett májusban hatályba lépő Fgytv.-t hamarosan kirakjátok az oldalra, meg azokat is visszateszitek, amik kifutottak, mert látod, szükségem volt rájuk. És annak is utána kéne nézni, ha nagyon ráérsz, hogy a
49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet 6 §-a helyébe mit akarnak rakni június 30-ától…na igen, meg az összehasonlító táblázat se árthat, ami kinn volt, de már nincs, csak a link mutat rá….
Előre is köszi a türelmet, a megértést, a választ és mindent, ami szükséges, hogy ne vegyem el feleslegesen az időd!
üdv.