Sziasztok,



Barátnőm a Ticketpro jegyiroda internetes oldalán (www.ticketpro.hu) megvásárolt 2 db színházjegyet, melyet bankkártyával ki is fizetett, majd 24 órán belül telefonon jelezte a jegyiroda felé, hogy kéri a tranzakciót visszafordítani. (a jegy ajándék lett volna, de kiderült, hogy családi okokból nem fogják tudni felhasználni)

Mivel többszöri telefonos próbálkozásra is a vonal végén levő ügyfélszolgálatos hölgy - véleményünk szerint arrogánsan - elzárkózott a probléma rendezésétől, jogbiztosítónkhoz fordultunk, akik javaslatára hivatalos formát adva a dolgoknak fizetési felszólítást küldtünk a TicketPro Kft-nek 2007. július 31-én, hivatkozva arra, hogy a távollevők között kötött szerződésekről a 17/1999. (II. 5.) kormányrendeletben foglaltak alapján 8 napon belül lehetőségünk van.

A Kft. részéről mind a mai napig érdemi választ nem kaptunk, csupán egy visszajelzést, mely szerint a fizetési felszólításunkat megkapták, előzetesen az alábbiakat kívánják elmondani az ügyről:


Mivel levelemben többször határozottan felhívtam a figyelmünket arra, hogy panaszom jogi úton kívánom érvényesíteni, így nekik sem hagytam más választást, mintsem maguk is megvizsgáltassák jogászaikkal a kialakult szituációt.

A céget képviselő levélíró jelzi: célravezetőbbnek tartotta volna, ha egy emailben kérjük meg őket, hogy megváltozott szándékunknak megfelelően tekintsenk el a rendelésétől, akár még indoklás nélkül is. Elmondásuk szerint gyakran van erre példa, hiszen sokszor előfordul hogy valaki úgy rendel jegyet hogy egy
pillanatra elfelejti hogy az időpont nem megfelelő számára, stb. Az ilyen kéréseket szinte kivétel nélkül acceptálni szokták, általában még aznap visszaforgatják a tranzakciót, hiszen számukra is fontos az elégedett ügyfél, és hát mindenki tévedhet. A 'fizetési felszólítás', illetve jogi fenyegetőzés viszont nem tréfa, ezért kénytelenek ügyvédeik tanácsát kérni a helyzet kezelésében.


Felhívják figyelmünket, hogy a Ticketpro Kft. koncertek belépőjegyeinek értékesítésével foglalkozik. Az általuk végzett szolgáltatás (és fontos észrevenni, hogy nem árú) a jegyek értékesítése, amelynek első lépése a rendelés rögzítése, meggyőződés a fizetés sikerességéről, majd következik a belépőjegy legyártása. A teljesítés - véleményük szerint - részükről akkor tekinthető végbementnek, amikor a
vásárló átvette a belépőjegyet, ekkor cégük vállalt feladatát bevégezte. A koncert szervezője egy tőlük független cég. Az általunk igénybe vett szolgáltatás jelenleg a jegy megvásárlása volt, amely feljogosít egy másik szolgáltatás, a koncerten való részvétel igénybe vételére. A jegyvásárlást Mi kezdeményeztük, a levelünk beérkezte előtt pedig szándékának megfelelően a belépőjegyeket legyártották, így a szolgáltatás
teljesítését megkezdték.



Ennek tükrében mindenki ítélje meg azt, hogy érdemes-e a fenti cégnél vásárolni, vagy az alábbi oldalon keres magának másik céget, ha esetleg a közeljövőben jegyvásárlási szándéka lesz: http://jegyrendeles.lap.hu

Üdv,
Vókó Péter

A KFT jogi állásfoglalása:


I.
Először is szerintünk erre a szerződés formára nem a 17/1999. Korm. rend. vonatkozik, hanem a
2001. évi CVIII. törvény „az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről” ugyanis a 2. §. a) alapján „Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje”

II.
Másodszor, ha vonatkozik is ránk a 17/1999 Korm. rendelet, akkor az 1. § (4) bek. pont alapján mégsem vonatkozik ránk, ugyanis:

„1. §. (4) Nem kell alkalmazni a 2-6. §, valamint a 7. § (1) bekezdésének rendelkezéseit
az olyan szállást nyújtó, szállítási, étkeztetési vagy szabadidős szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre, amelyek alapján az értékesítő e szolgáltatásokat meghatározott időpontban vagy meghatározott időszakban nyújtja.”

Márpedig jelen esetben mi egy szabadidős szolgáltatást (koncert) nyújtunk, amelynek az időpontja meghatározott.

III.
Ha esetleg még ez sem elég, akkor a 17/1999 Korm. rendelet, az 5. § (1) bek. a) pont alapján nem vonatkozik ránk, merthogy:
„5. § A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot /4 § A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat./

szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási
határidő lejárta előtt az értékesítő a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;”

Márpedig jelen esetben mi egy szolgáltatást végzünk (a jegy nem árú, csak megtestesíti a jogot egy szolgáltatás, a koncert igénybevételére), amelyet nem csak, hogy megkezdünk 8 napon belül a fogyasztó engedélyével, hanem azonnal teljes egészében teljesítünk is.

Egészen más eset, ha a koncert elmarad, mert ott a szolgáltatás meghiúsul.


Eszmefuttatás:
Ilyen esetben az elállás a törvény céljával is ütközne, hiszen ez a rendelet leginkább arra az esetre rendelkezik az elállásról (ha ezt nem is nevesítik) amikor valaki olyan árut, vagy szolgáltatás rendel meg, amelyet nem lát (teleshop, katalógusok) és amikor szembesül azzal, hogy amit vett nem az, amire gondolt akkor visszaléphessen.
Jelen esetben viszont a koncertről tudnia kell, hogy mit takar. A koncert végén sem kérheti vissza a jegyet, mondván nem olyan volt, mint gondoltam. (Kivéve ha valamit a művészek elrontanak)

Az állásfoglalásukba minden eshetőségre igyekeztek kitérni, ez jó is, meg rossz is. Jó, mert így korrektebb, mintha egyetlen eshetőséget értelmeznek és rögtön leráznak, és megkerestek saját ügyvédet, foglalkoztak vele, és rossz, mert a válasz így egy kicsit kuszának hangzik.

De ezt gondolom te is tudtad. A kérdés sokkal inkább az, hogy vaóban lefedtek-e minden eshetőséget, minden szempontot, illetve kinek van igaza