Szeretném megkérdezni, hogy a különböző diétákhoz hazsnálatos élelmiszerek importjánál előírás-e a KERMI vagy OÉTI engedély megszerzése?
Vásároltam diabetikus(cukorbetegeknek való) terméket és ugyan fel van tüntetve egy matricán, hogy mi van benne és ki forgalmazza, de semmilyen hivatalos megerősítést nem látok.
Tehát ha egy cég azt állítja, hogy az általa forgalmazott termék (esetemben) diabetikus, akkor azt el kell hinnem, ezt nem ellenőrzi senki?
Ha mégsem kötelező bevizsgáltatni, akkor ki viseli a felelősséget?

És aki bevizsgálás nélkül forgalmaz speciális élelmiszereket, az meddig teheti ezt?

Nem kell bevizsgálltatni, ellenben a leírt összetevőket tartani kötelező, nem fog minden falusi pékség országos szervhez fordulni mert allergások kedvéért tojás nélküli kenyere is van, mert a faluban van 5 vevő rá hát sütnek napi 5 darabot...

Tehát semmi sem garantálja, hogy a diabetikus termék valóban cukor nélkül készült??
Ezt nem nagyon hiszem el...
Vagy ha mégis igaz, akkor az nagyon szomorú.

Ezek szerint a csomagoláson forgalmazóként feltüntethetek akármit? Írhatok teljesen valótlan dolgokat is, úgysem ellenőrzi senki?

Kötelező az OÉTI engedélyszám! Legalábbis a jelenlegi ismereteim szerint, bár a jogszabályok most változnak. BE akkor sem vizsgálnak minden terméket az OÉTI-nél, csak eseti mintavétellel ellenőriznek.

Ellenőrizni az adataidat ellenőrzik, megkérik az engedélyt, de nem lesz a pontos folyamat ellenőrizve, stb. és jó kérdés, hogy egy adott élelmiszer amit te megveszel az valóban speciális-e. Ugyanis azt mondod "cukor nélkül készült" ettől speciális. És? A Coca-cola light is cukor nélkül készült.

Te eldöntheted, vagy az ellenőrzött, igazolt élelmiszert veszed meg speciálisként, ami be is van jegyezve, vagy megveszed a közönséges élelmiszert amire csak az összetevői között nincs cukor. Jó példa: A legtöbb ásványvíz, stb. cukormentes. De sok narancslé is cukor hozzáadása nélkül készült. Ami cukormentes az nem mindig a cukorbetegek miatt az, és erre figyelni kell. És pont ez a lényeg. Vehetsz olyat ami speciális élelmiszerként kerül forgalomba, és vehetsz olyat ami nem, de a piaci igények olyan összetételt kényszerítenek ki ami neked is megfelel.

Megjegyzem: A leírt összetételtől való jelentős eltérés gyakran a termék betiltásával jár, így ilyennel a nem speciális élelmiszerek esetén sem érdemes próbálkozniuk.

Az a baj,, hogy nekem úgy tűnik, olyanról mondsz véleményt, amihez nem értesz.
A cukorbetegek diétája nem csupán cukordiéta, hanem szénhidrátdiéta is, azaz nem csak attól lesz egy termék cukorbetegek speciális étkezésének megfelelő, hogy nincs benne cukor, hanem attól, hogy a szénhidráttartalma csökennetett.
Tehát az ásványvíz nem speciális,de pl a speciális lisztből készült kenyér, zsemle, süti, édesség stb. már az.
És a kérdésem arra vonatkozik,hogy ha valaki ráírja egy dobozra, 45% szénhidrát van 100 grammban, akkor az így van-e vagy nincs, és hogy ki a felelős, ha mégsem igaz a csomagoláson feltüntetett adat, mert pl a fogyasztó bekómál tőle.

A felelősségre teljesen egyértelmű válasz adható: a gyártó, vagy a forgalmazó. Az EU egyik alapelve az áruk szabad áramlása, amely biztosítja azt is, hogy a termékek előzetes kontroll nélkül kerülnek forgalomba. Ennek kétségkívül vannak előnyei és hátrányai. Ezekről inkább nem nyitnék vitát, mert nem én találtam ki.

A termékekért azonban felelősséggel tartoznak. Különböző tanusítványokkal kell igazolniuk, hogy megfelelnek a sokszintű előírásoknak. Ezeket a tanusítványokat ellenőrzik a hatóságok, s ha megvan, akkor már csak szúrópróbaszerű vizsgálatokat tesznek, azokat is többnyire próbavásárlással, tehát a forgalomba hozatalt követően. Ha egy termék, illetve a cimkézésén feltüntetett összetevők nem felelnek meg egymásnak, akkor azt szankcionáljuk mi is, de előfordulhat ez más hatóságokkal is. Legutoljára az étrendkiegészítőkkel kapcsolatosan volt ilyen, s ország-világ hallotta-látta az eseményeket, tájékozódhatott a hibás összetevőmegjelölésekről.