Sziasztok !

Egy cég érdekes üzletpolitikájára szeretnék rávilágítani és egyben megtalálni a választ a kérdéseimre.

Fémmegmunkálással foglalkozom és mint ilyen sűrűn megfordulok különböző fémkereskedésekben. Adva van egy nagymúltú cég ahová rendszeresen járok anyagbeszerzésre. Eddig nem volt semmi különös benne , bementem - kiválasztottam - kifizettem - hazavittem. Aztán egyszer az a tábla fogadott amikor beléptem, hogy amennyiben bruttó 60000 Ft alatt vásárolok úgy anyagmozgatás címén még 12000-et hozzácsapnak a számlához, merthogy őnekik a kis tételű vásárlással csak plusz gondjuk van. Tehát nem azt mondja, hogy 60 alatt nem vásárolhatsz mert ugye 1Ft-ért is vehetsz anyagot, de akkor 12001 Ft-ba fog kerülni az az 1Ft-os anyag. Az érdekessége az az, hogy ha 1db nagy méretű anyagot vásárolok és az mondjuk csak 59000 Ft-ba kerül és minezzel kb 10 perc elfoglaltságot okozok az eladónak, ezzel ellentétben, ha nagyon sok kicsi anyagot vásárolok mondjuk 61000 Ft értékben akkor bizony 1,5 órája is rámehet de mégis a 10 percnyi anyagmozgatási meló után számolnak fel 12000 Ft anyagmozgatási díjat. Annyit még további információként megemlítenék, hogy az egyes termékek árát nem tüntetik fel sehol, csak a számítógép előtt ülő kissasszonytól lehet megtudni, hogy mi mennyibe kerül, de ha nem akarok túlzottan 60000 fölé menni az árral akkor ott a csajjal kell egy jó ideig egyeztetnem, hogy mit vigyek még pluszban hogy meglegyen a 60 ezer és ne kelljen még a 12-őt is ráfizetni. Ez meg roppantul kellemetlen ha ott állnak mögöttem vagy 5-en a sorban.
Kérdezném a mélyen tisztelt fogyasztóvédelmi fórum lakó urat: "Jog"szabályos e ez a magatartás a cég részéről? Én valahogy neccesnek érzem a dolgot....

Köszi

Alapvetően jogszerű, hogy az eladó olyan feltételeket szabjon, amilyeneket akar, feltéve, hogy ezeket egyértelműen közli a leendő vásárlókkal. Ez alól persze van számos kivétel (pl. erőfölénnyel való visszaélés), de szerintem a leírt eset nem tartozik ezek közé.

A boltnak szerintem joga van ahhoz, hogy csak értékhatár felett értékesítsen, adott díjakat felszámoljon amelyek mértékét ő határozza meg, vagy akár az árukapcsoláshoz is (csak annak adnak rézcsavart, aki vesz hozzá csavarhúzót is).

Az persze a vásárló döntése, hogy hajlandó-e ilyen kereskedőtől vásárolni, vagy máshová megy.

Az árakat viszont jól láthatóan ki kellene írniuk, ezt a fogyasztóvédelmi törvény (1997 évi CLV tv.) is előírja. Tehát a jelenlegi gyakorlat ebből a szempontból jogszabályt sért. Követelheted, hogy írják ki az árakat, ha erre nem hajlandók, írhatsz a vásárlók könyvébe, hivatkozva a törvényre. (Bár őszintén szólva nem értem, hogyan vásároltál eddig is olyan helyen, ahol az árakat nem írják ki - én soha nem vásárlok ilyen helyen.)

Egyébként ha törzsvásárló vagy náluk, megpróbálhatod meggyőzni őket, hogy esetedben ne legyen ilyen szabály - ha fontos vagy nekik, valószínűleg bele fognak egyezni.

Kedves Lazurdeak !

Sajnos esetemben csak ez az egyetlen beszerzési lehetőség kínálkozik, mivel ezen típusú anyagokat a lakóhelyem területén csak ez az egy cég forgalmaz, pedig elég nagy városban élek. Ugyan van itt millió cég aki vastermékeket forgalmaz, de mégis csak itt tudom megvásárolni a szükséges dolgokat. Az említett cég pedig egy multi cég, Európában mindenhol jelen van, de talán még más kontinensen is. Ahol én vásárolok az csak egy kirendeltsége a cégnek, nem ők határozzák meg az eladási feltételeket, hanem az anyavállalat központja, úgyhogy a "kedvemért tegyétek meg" mondat az harsány nevetést váltana ki a dolgozók közt. Nem tudom, hogy minden esetben fel kell e tüntetniük az árakat mert egy nagy raktárcsarnokból adják ki az anyagokat és oda elméletileg tilos a belépés. Ha viszont nem láthatom az anyagot akkor hol nézzem meg az árakat ????? A másik meg az, hogy hiába látom, hogy ott az anyag és esetleg még az ára is alá lenne írva, nem biztos, hogy az a anyag nincs e már eladva. Ha leadok egy rendelést akkor még csak a számítógépen húzzák ki a készletből. Elméletileg a mérlegelésnél sem lehetek jelen, hisz az is a csarnokban van ahová nem léphet be halandó ember fia. Igaz legtöbb esetben nem is mérik le a tömegét mert elméleti tömeggel dolgoznak....kár, hogy soxor nem stimmel a számított tömeg és a tényleges tömeg. Amúgy meg szinte naponta változik ár, ahogy a tőzsdei árfolyam mozog. Más kérdés, hogy mindenki körbenéz a csarnokban ,de ha például valami baleset történne egy vevővel akkor ők mosnák kezeiket, hisz ki van írva, hogy ne ólálkodj itt ! Ebben az egészben nem is az a bosszantó, hogy meghatározza a minimum vásárlási értéket hanem az amiért felszámolja a 12000-et, ha ez nincs meg. Aránytalan az elvégzett munkával, de nagyon. Az árak kiírásáról én is ismerem a szabályt, de vajon NINCS KIVÉTEL ??? Hisz az étteremben sincs kiírva , ott is csak az étlapról tudhatom meg. Az én esetemben meg csak a számítógépes hölgytől. Valami nem stimmel ezzel a céggel. Ha kérdezem az árat akkor kiböki, hogy ennyi vagy annyi, de a nettó értéket közli. Én ismerem az ügymenetet, de egy első vásárlót így jól át****nak.....

Hát elég arrogáns cégnek tűnik a leírásod alapján.

A fogyasztói ár kiírása szerintem minden esetben kötelező, ha fogyasztóknak értékesítenek, méghozzá forintban az adókkal növelt árat kell kiírni. Szerintem egyedül arra nem vonatkozik a törtvény, ha nem fogyasztóról van szó, pl. nagykerekedés esetén. (Azonban egy naprakész ártáblázatot törvény ide vagy oda én alapvető követelménynek tartanék.) Az szerintem sérti a törvényt, ha nettó árat adnak meg, de az is necces, hogy egyenként kell kérdezni az árucikkek árait.

Az általad felhozott étternmi példában ez szerintem teljesül: az étlepon fel vannak tüntetve az árak, és az étlapot rendelés előtt megkapod.

A probléma természetesen a gyakorlattal van: egész iparágak hirdetik megtévesztő módon az áraikat, folyamatosan, büntetlenül (utazási irodák, légitársaságok...), de ezek szerint máshol is előfordul.

Továbbra sem tudok jobbat mondani, mint hogy keress tisztességesebb kereskedőt, vagy ha ez nem megy, akkor szólítsd fel őket az árak egyértelmű közlésére.

Igen ők nagykereskedelmi jellegű kereskedőknek mondják magukat, de akkor mitől nagykereskedő a nagykereskedő, ha 100 ft-ért is vásárolhatsz. Egyáltalán nem is tudom milyen szabály vonatkozik erre, hogy én mikor vásárolhatok egy cégtől és mikor nem. Mert ugyen én nem továbbértékesítem a terméket hanem feldolgozom. Azért várok még egy-két hozzászólást, hátha lesz valaki aki halál pontosan tudja az ide vonatkozó jogszabályokat, mert én ezek közt valahogy elveszek.....

Kereskedő létemre egy nagykereskedő cég szívatott meg, figyelmetlen voltam és nem követeltem, hogy rakjon ki ártáblát amitől vásárolni tudok .szegeden történt, hogy az egyik héten 65,85ft+áfa volt az üveges sör.Később vásároltam újból és az árazásnál vettem észre, hogy74,16 ft+áfa a számlázási ár.reklamációmra (utólagos)
közölték a pesti fönökök játszanak mert ha 10 # el vittem volna akkor egyet ingyen kaptam volna.1, senki nem közölte a helyszínen!ki vitte el a 11 -ik ládát??2, ha utánna számolok akkor is kiderül hiába adnak 1# sört akkor is 5,6 ft-al úgy emeltek árat, hogy sehol nem hívtak fel a vevő figyelmét.
sajna a Metrónál ez mindennapi pl az egyes Aró termékekre van, hogy 10-20 ft -ot is emelnek majd két nap múlva vissza állítják az árat de ott legalább ki van az ár írva.
Csak tanácsolni tudom kereskedő társaknak ezt a pesti KFT nagyívben kerüljék el, mert tiszta ember nem játszik hinta árakat?? Nem tudom itt illik-e a cég nevét leírni??

Sziasztok!

Én úgy tudom, attól nagykereskedő a nagykereskedő, hogy halandó ember nem vásárolhat náluk, vállalkozónak vagy viszonteladónak kell lenni a vásárláshoz. A metrot tudom felhozni példának, mert régen ott is úgy volt, de mostmár nem nagyker csak raktáráruház. a raktáráruházak megint speckó esetek, de az árakat köteles kiírni mindenki. Sőt! A nagykerben is ki kell írni az árakat, ráadásul ott a nettó és a bruttó összeget is meg kell adni, hogy a viszonteladónak jó legyen... (én legalábbis ilyesmit már olvastam)
A nagyker nem attól nagyker, hogy nem vásárolhatsz száz forintért. Inkább azzal lehet bennük találkozni, hogy csak zsák- ill. kartonszámra vehetsz meg valamit, és egy darabot nem, ehhez van joguk. De attól az összegnek még nem kell a csillagos eget verdesnie, persze az ilyen jellegű helyek, ahol sokszor csak nagytételben vásárolnak, sztem azért adnak meg vásárlási határt, mert nem éri meg nekik, ha beszaladsz egy doboz cigiért, vagy három fogkeféért...
Ja, és a legnagyobb cégeknél dolgoznak a leglogikátlanabb emberek...

Én az ilyen üzletet, az ilyen kereskedőt iszonyúan megfingatnám, minden fórumon és lehetséges helyen alaposan lejáratnám. Csak a vásárlói szeretet okán.
Az ilyen "kereskedőféle" inkább örülne, hogy egyáltalán van még neki vevője, hogy egyáltalán eladhat valamit valakinek.
Én rendszeres bankkártyás vásárlóként gyakran beleszaladok kis összegü fizetésekbe így elég gyakran, már amikor adom oda a kártyámat, húzzák hozzá az arcukat, hogy "nincs aprója"?
NINCS APRÓM és kész! ...

Tegnap délután például az Astoriánál levő lottózóban hörgött a személyzet a 200 forintos fizetési tétel miatt, mert hogy ilyen "kis összeget"? Mert nem szoktak ...
Igen, ilyen kis összeget! Én viszont szokok.

Ha egy üzlet mégis nagyon erősködik, akkor jöhet hozzá a panaszkönyvi beírás, majd az illetékes kerület önkormányzatán a kereskedelmi és iparüzési osztályon a vásárlói bejelentés.

Ezek a "kereskedők" vegyék végre tudomásul, hogy a vásárlókból élnek, tehát nem szivességet tesznek akkor, amikor bármit is eladnak. A nagyon monopol helyzetűekre pedig különösen "rá kell utazni", hogy szálljanak le végre a magas lóról.

Nálam ezeddig két üzlet bánta, hogy velem a VÁSÁRLÓVAL (ezt így csupa nagy betűvel) és bankkártyámmal túl sokat okoskodott, ezért be lettek záratva. Mert aki nem igazán "kereskedő tipus", az így egyáltalán ne kereskedjen, hanem menjen inkább bányásznak. Jó ha néha működik valami hatósági odahatás.

Ezt részleteznéd, hogyan csináltad?

Én úgy tudom, hogy a kereskedő határozza meg, milyen fizetési módokat fogad el. Például mondhatja azt, hogy csak készpénzt fogad el, csak adott típusú kártyát fogad el, készpénzes vásárlásnál kedvezményt ad stb.
Rosszul tudom? Milyen hatóságnál jártál el és milyen jogszabály alapján?

Ilyen alapon pl. az összes okmányirodát is be lehetne záratni, mert ott sem fogadnak el sem készpénzt, sem bankkártyát: kapsz egy postai csekket, húzzál el vele a legközelebbi postára (ha 25 kilométerre van, az a te bajod), aztán gyere vissza a csekkel.

Ha belegondolsz, nem veletlenul. Fizettel 200 ft-ot. A lotton legyen mondjuk 4% haszna az ertekesitonek, ez 8 Ft. A te bankkartyas fizetesed volt neki egyszer egy kapcsolasi dij, egyszer valamennyi masodperc percdij (leven a pos terminalja valoszinuleg betarcsazos), plusz a banki jutalek. Ergo valoszinuleg siman minuszos volt neki a buli.
Szerintem az atlagember ezt inkabb belatja, es odatol egy ketszazast, mint durcas kismalacot jatszik, hogy en csakazertis kartyaval fizetek meg egy doboz gyufat is...

Külföldön olyat láttam, hogy kártyás fizetés csak 20 euró fölött, vagy hogy bizonyos kártákra 1..1,5% extra díjat számolnak fel. Ahol nem volt terminál, ott inkább nem is vásároltam.
A szájhuzogatás magyar szokás.