Aggályaim támadtak az UPC új számlázási rendszerével kapcsolatban, érdekelne a Fogyasztóvédelem véleménye.

Az UPC július 1-jétől új tételt szerepeltet a postai úton kiküldött számláin a szolgáltatási díjon felül, a számlakiállítási díjat. Magyarázatuk szerint az előfizető választhat, hogy az eddig megszokott módon postai úton kapja a számlát ezzel a növelt összeggel, vagy áttér a Díjnet elektronikus alapú számlázási rendszerére, és ekkor nem kell számlakiállítási díjat megfizetnie, az előfizetési díj pedig változatlan marad. Szerintem ez be nem jelentett, burkolt áremelés.

A szolgáltatás elmaradhatatlan része a számla. Ennek nyilván eddig is költsége volt a szolgáltató részéről, amit a szolgáltatási díj tartalmazott (mint gyakorlatilag minden más szolgáltatónál, kereskedőnél). Az eddigi számlakiállítási díjat azonban most kiemelték a szolgáltatási díjból. A számlakiállítás költsége aligha változhatott, mivel az ugyanúgy folyik, ahogy eddig. Ebben az esetben viszont a szolgáltatás díját kellett volna ennyivel csökkenteni. Mivel ez nem történt meg, ezért nyilvánvalóan azt is megemelte a szolgáltató, épp annyival, amennyi a számlakiállítás díja. Ezt (a szolgáltatási díj emelkedését) viszont be kellett volna jelenteni, amit a szolgáltató elmulasztott. A burkolt áremelést erősíti az is, hogy aki az elektronikus számlakiállítást választja, annak az eddig a szolgáltatási díjban szereplő számlakiállítási díjat nem kellene megfizetnie (hisz részére nem állítanak ki az eddigi formában számlát), tehát a szolgáltatást az eddigieknél olcsóbban kellene kapnia.

Aki tehát a szolgáltatást az eddigiek szerint szeretné továbbra is igénybe venni, az többet kell hogy fizessen érte, márpedig a számla kiállításának díja aligha változhatott. Ha pedig olcsóbb számlázási rendszerre szeretne a szolgáltató váltani, azt a szolgáltatási díjban is szerepeltetnie kellene (mert olcsóbban tud szolgáltani az olcsóbb számlakiállítás miatt). Büntethet-e a szolgáltató megemelt díjjal, ha az előfizető az eddigiek szerint kéri továbbra is a számlákat és nem szeretne áttérni a szolgáltató részéről olcsóbb számlázási rendszerre? Nem inkább kedvezménnyel kellene ösztönöznie?

Továbbá UPC azt állítja honlapján (http://www.upc.hu/ugyfelszolgalat/elektronikusszamla címen), hogy "Mindez nem kerül semmibe az előfizetőknek" (mármint az új, elektronikus számlakiegyenlítés), ami félrevezetés. Tudniillik az elektronikus számlakiegyenlítéshez egyrészt internet szükséges, másrészt valamilyen banki átutalással történik. Egyik sem ingyenes az előfizetők részére. Az internetet vagy előfizetéses formában veszi igénybe, aminek havidíja van, vagy nyilvános helyen, például internetkávézóban, amelynek egyszeri díja van. Az internetes banki átutalás, bankkártyás fizetés, beszedési megbízás pedig a bankok hirdetménye szerint vagy tételesen kerül felszámításra, vagy pedig amennyiben ennek külön díja nincs, akkor az emelt szintű számlacsomag magasabb számlavezetés díjába van "beépítve". Az új fizetési módnak az előfizető részéről tehát igenis költsége van.

Harmadik aggályos észrevételem, hogy az elektronikus számlakezelésre kiválasztott Díjnet rendszer a tájékoztatójuk szerint 1 évig biztosítja a számlák visszakereshetőségét. Vajon mi történik az egy éven túli számlákkal? Támaszthat-e azokkal szemben a szolgáltató követelést? Ki kell-e nyomtatni a számlákat (újabb költség az előfizető oldalán)? Hiteles-e a kinyomtatott számla (a tájékoztató szerint az elektronikus számla hitelesítő elektronikus aláírással és időbélyegzővel van ellátva, ami csak elektronikus formában digitális adatként értelmezhető, kinyomtatva ez "megszűnik")?

Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat.

A Díjnet számlák visszakereshetőségével kapcsolatban: bármilyen követelés 5 évig érvényesíthető, tehát független attól, milyen formában kapod a számlát. Valószínű, hogy kinyomatatva nem hiteles, de nem tudom, mi a gyakorlat vita esetére. De mint minden új megoldás, biztos vagyok benne, hogy kockázatos, csak azt nem tudom, kinek számára (ha vita van egy két évvel ezelőtti számlával kapcsolatban, kinek mit kell bizonyítania). Mi van, ha a Díjnet megszűnik? stb.

A számlakiállítási díj burkolt áremelés, amely lehet jogos vagy jogtalan, attól függően, miről szól a szerződésetek. Ez korábban már felmerült korábban, véleményemet lásd: Fogy. reklamáció fórum

Ez a resze nem stimmel, bankkartyas fizeteskent is lehet fizetni, az pedig ingyenes. Egyeb tekintetben hasonlo velemenyem az egeszrol a szomszed forumban meg a homaron talalhato meg.

Ez is sántít, mert nem minden bankkártya alkalmas internetes fizetésre.

Úgy látszik, sok mindenkinek támadtak aggályai, mert közben a UPC meghátrált és visszavonta a pótdíjat. Miután ezt önként tette és nem hatósági eljárásban kötelezték rá, nem hiszem, hogy az eddig (szerintem jogtalanul) beszedett többletdíjat visszakövetelhetnék a fogyasztók.

"A UPC Magyarország Kft. rövid időre „fizetőssé tette a sárga csekket”, a Fogyasztóvédelmi Hatósággal történt egyeztetés után viszont megszűntette ezt a gyakorlatot. A fizetést fizetőssé tevők táborához a Pannon is csatlakozott, az elmúlt napokban pedig több cégre is érkezett panasz.
A „fizetős sárga csekk” a UPC ügye miatt került reflektorfénybe. A cég a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott előfizetőivel szemben, amikor azon ügyfeleinek, akik a papír alapú számlákon, és nem elektronikusan fizettek nekik, 2008. július 11.-től havonta többletköltségként kilencvenhat forintot számított föl. Így a UPC hátrányosan különböztette meg a papír alapú számlázási rendszert választó fogyasztóit az elektronikus számlázási rendszer mellett döntő fogyasztóival szemben. A számla kiállítása ugyanakkor a szolgáltatás elválaszthatatlan része, így többletköltséggel nem járhat a fogyasztónak. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megszüntetése érdekében a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál (NFH) eljárást kezdeményezett.

A UPC a papír alapú számladíjat - a szolgáltató közlése szerint - a következő "számlaciklustól", augusztus elsejétől már nem alkalmazza. A cég idén áprilisban csatlakozott a Díjnet Zrt. elektronikus számlaküldési és -fizetési rendszeréhez, lehetővé téve előfizetőinek, hogy ezen a rendszeren keresztül a UPC-számláit ne papír alapon, hanem a sokkal kényelmesebb, rugalmasabb elektronikus úton kapják meg.
Az elektronikus számlázás tömeges elterjesztésének elősegítése érdekében a vállalat július elsejétől a papír alapú számlák kiállításáért és postázásáért bruttó kilencvenhat forintos díjat vezetett be. Mivel ez a díj csak a papír alapú számlákra vonatkozott, természetesen minden olyan előfizető mentesült a díj megfizetése alól, aki az elektronikus számlázást választotta. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) korábbi közleményében jelezte, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg a UPC Magyarország Kft. Mindemellett a gazdálkodó szervezet hátrányosan megkülönbözteti a papír alapú számlázási rendszert választó fogyasztókat az elektronikus számlázási rendszer mellett döntő fogyasztókkal szemben.
A felháborodott előfizetői visszajelzések, illetve az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságokkal folytatott konzultációk nyomán azonban a UPC felülvizsgálta korábbi döntését és visszavonta a papír alapú számlákra vonatkozó díjat (mivel az tisztességtelennek bizonyult). Így a szóban forgó díjfizetési rendelkezést az Általános Szerződési Feltételeiből is törli a cég. Úgy vélik, a visszavonás legfontosabb oka, hogy a tapasztalatok azt mutatják, az elektronikus számlafogadás és -fizetés ma még sok fogyasztó számára nehézségekbe ütközik. A UPC véleménye szerint, a tömeges áttérésre Magyarországon jelenleg még nem érett meg a helyzet. Szerkesztőségünk véleménye ezzel szemben az, hogy a "sárga csekkes" befizetéshez való ragaszkodás többek között a szolgáltatók és a számlakezelő bankok iránti (néha megalapozott) bizalmatlanságból is fakad. Ezt támasztják alá a közelmúlt távközlési szolgáltatók és pénzintézetek ellen folytatott versenyhatósági és fogyasztóvédelmi eljárásai."

(a www.fogyasztok.hu két cikkéből vett részletek)