(Graver @ 2009.08.14, 16:27)

Most már évek óta bosszant ez a téma, azért hozom fel, mert idén is megjelent a kéményseprő a családi házunknál, hogy beszedje a "füstadót". Én csak annak hívom, mert egy olyan szolgáltatásért kell fizetnem minden évben, amit nem kértem, nem veszek igénybe és nem is végeznek el. Mert van ugyan a házon egy kémény, de nem használjuk, mivel parapetes gázcirkónk van. Nem mintha a kéményseprő olyan nagyon be akarna jönni, hogy csináljon is valamit. Csak beszedi a pénzt, aztán elmegy. Tudom, hogy a kötelező kéményseprést rendelet szabályozza, de én ezt akkor is nonszensznek tartom. Milyen alapon fizessek a semmiért? A saját biztonságom érdekében - mondják. Ha vagyok olyan hülye, hogy eldugult, rossz kéményt használok és megfulladok emiatt, kinek, mi köze hozzá?
Akkor jöjjön a kéményseprő, ha hívom. Mert ezen az alapon a fodrásznak is fizetnem kéne évente akkor is, ha nem megyek el hajat vágatni, csak azért, mert nő a hajam...
Szóval ez nekem a jónép lehúzásának tűnik, összegtől függetlenül. A semmire 2 Ft-ot is sajnálok.
Hozzászólásod több kérdést vet fel, melyekre megpróbálok külön válaszolni.
1. Szükséges-e a kötelező kéményseprés, vagy úgy kell annak, aki nem vigyáz magára?
2. Kell-e ellenőrizni a nem használt kéményeket? Jár-e díj az el nem végzett munkáért?
3. Ki fizesse a kéményseprést?
4. Ki végezze el a kéményseprést?
1. "Ha vagyok olyan hülye, hogy eldugult, rossz kéményt használok és megfulladok emiatt, kinek, mi köze hozzá?"
A veszélyes berendezések üzemeltetője felelős a berendezés biztonságáért. Sok esetben saját magad veszélyeztetése is tilos (ezért üldözik a kábítószerfogyasztást, ezért nem kapsz orvosi vény nélkül bizonyos gyógyszereket...).
Mások életének, egészségének sőt sokszor nyugalmának veszélyeztetése pedig főleg
nem megengedett (ezért lehet csak jogosítvánnyal vezetni, ezért kellenek mindenféle engedélyek pl. egy gyár alapításához.
A legtöbb házban többen laknak, de aki egyedül él, annak is lehetnek éppen vendégei akkor amikor egy szénmonoxid mérgezés történik. Ezért szó sincs arról, hogy csak te fulladhatsz meg egy rosszul szelelő kémény miatt.
Egy eldugult kémény nem csak fulladást, de tüzet is okozhat, amely esetleg már nem csak a te házadat érinti.
Vedd továbbá figyelembe,
hogy ha meghalsz, az valóban a te bajod, de ha kis családoddal súlyosan megbetegszel és évekig
gyógykezelni kell, azt
az állam (értsd: az adófizetők, köztük én is) pénzeli. Közben
kapod a táppénzt, szintén a többiek zsebéből. Tehát
van közünk ahhoz, ha gondatlanságból ártasz magadnak.
Nem tartanám szükségesnek a kötelező kéményseprést. ha olyan társadalomban élnénk, ahol mindenki 100%-ig felel az általa okozott károkért: ha nincs felelősségbiztosítása, akkor a teljes vagyonával és minden jövedelmével. (Pl. a baleset okozója fizetné az összes áldozat gyógykezelését és kiesett jövedelmét, ha erre a saját jövedelméből nem képes, akkor a vagyona elkobzásával, ha vagyona sincs, akkor akár élete végéig tartó kényszermunkával.)
Jelenleg azonban Magyarország nagyon messze van ettől a modelltől, ezért a kötelező kéményseprést ésszerűnek tartom.
2. "Mert van ugyan a házon egy kémény, de nem használjuk, mivel parapetes gázcirkónk van. Nem mintha a kéményseprő olyan nagyon be akarna jönni, hogy csináljon is valamit. Csak beszedi a pénzt, aztán elmegy."
Ebben nem vagyok teljesen biztos, de úgy tudom, hogy ha egy kéményt egyáltalán nem használsz, azt nem kell ellenőriztetni. (Miért is kellene, ha nem jelent veszélyt?) Viszont gondoskodnod kell róla, hogy valóban ne legyen használható (be kell falazni a nyílásait) és ezt be kell jelenteni az illetékes hatóságnál. Érdeklődj utána, hogy hol kell ez ügyben eljárnod, és mik a pontos feltételek. Ekkor már a következő évi díjat meg is takarítottad.
Azt viszont jogellenesnek és felelőtlenségnek tartom, hogy a kéményseprő a beszedett díjért nem végzi el a munkáját. Ha a kémény még létezőként van nyilvántartva, akkor be kellene mennie a házba és legalább azt megnéznie, hogy továbbra is használaton kívül van-e.
Ha gondolod, jelentsd be a kéményseprést végző vállalatnál, hogy szerinted az illető nem megfelelően végzi a munkáját.
3. "megjelent a kéményseprő a családi házunknál, hogy beszedje a "füstadót" ... "ez nekem a jónép lehúzásának tűnik, összegtől függetlenül."
Miután leírtam, hogy miért szükséges a kémények rendszeres ellenőrzése, valamint, hogy tudomásom szerint csak a használt vagy használható kéményeket kell ellenőrizni, felmerül a kérdés, hogy kinek kellene ezt fizetnie. Valóban adóról van-e szó?
Adónak azt nevezem, ha az állam kényszerrel átcsoportosít vagyont vagy jövedelmet. Ennek célja lehet állami feladatok ellátása (pl. a rendvédelem fenntartására, oktatásra), vagy - manapság ez a jellemzőbb - szociális újraelosztásra (pl. a nem dolgozók segélyezésére a dolgozók pénzéből, a "hátrányos helyzetű" rétegek olcsóbb utaztatására az "előnyös helyzetűek" pénzéből).
A "füstadó" nem esik egyik kategóriába sem.
A potenciális károkozókkal (kéménytulajdonosok), megfizettetik a megelőzés költségeit, a kár valószínűségével arányosan (kémények száma). Hasonló rendszer ez a gépjárművek kötelező műszaki vizsgájához és általánosságban
ezt tartom a lehető legtisztességesebb eljárásnak.
Szívesen látnék a magas ÁFA, SZJA stb. helyett sokkal több hasonlót, amikor az fizet, aki miatt az adott feladat szükségessé válik:
- A rendészeti, igazságszolgáltatási kiadásokat a bűnözőkkel fizettetném meg és nem a rendesen dolgozó emberekkel,
- a tűzoltósági beavatkozások költségét a kárt okozótól követelném (ha azonosítható az illető) és nem a vállalatok bevételéből, nyereségéből (iparűzési adó, társasági adó) finanszíroznám,
- a veszélyes sportok (síelés, ejtőernyőzés, motorverseny...) által okozott balesetek teljes ápolási költségét a résztvevőkkel vagy a szervezőkkel fizettetném, pl. felelősségbiztosítási különadó formájában, nem olyanok járulékából fedezném, akik vigyáznak az egészségükre,
- csak az ifjú népességnek azt a 25-50%-át oktatnám állami pénzen, aki komolyan veszi a tanulást és ennek megfelelőek az eredményei (ez ugyanis a jövőbe történő befektetés), a többit a szülők küldhetnék saját pénzen magániskolába vagy elmehetnének dolgozni, ugyanis pénzpocsékolás lusta diákokat iskolába járatni, és felháborít, hogy ezt az én adómból pénzelik.
- stb.
Lehetne persze a kéményseprést is
állami pénzből végeztetni, és akkor
a többszörösébe kerülne, ráadásul jelentős részét olyanok fizetnék, akiknek esetleg semmi köze semmilyen kéményhez. (Lásd pl. a négyes metró nevezetű SzDSz pénzmosodát, amely már a tervek szerint is kb. négyszer-ötször annyiba kerül kilométerenként, mint a madridi metró, kérdés, mennyivel lesz több, mire megvalósul:
Az index összehasonlítása a budapesti és a madridi metró költségeiről).
Csak ekkor nem vennénk észre, hogy mennyire drága, mert beépülne a sokféle adó valamelyikébe.
Ez azonban nem fogyasztóvédelmi, hanem politikai kérdés.
4. Ki végezze a kéményseprést?
Jelenleg a kéményseprők
monopolhelyzetben vannak, amivel egyáltalán nem értek egyet. Ha lenne verseny, akkor hamar kiderülne, hogy sokkal olcsóbban is elvégezhető a szolgáltatás.
Például: a távfűtő művek egyfolytában azt hazudozták, hogy ennél olcsóbban nem lehet szolgáltatást nyújtani, majd miután az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a helyi diktátorok (khm... akarom mondani, képviselőtestületek) nem tilthatják meg a leválást, rögtön kiderült, hogy olcsóbb is tud lenni a távfűtés.
Azt tartanám helyesnek, ha a kéménytulajdonosok választhatnának több cég közül, akik meghatározott (szigorú) feltételeknek megfelelnek.
Én ezt tartom a legfontosabb fogyasztóvédelmi kérdésnek.