Igazából én csalódtam a DVI csatlakozóban. Nekem pont ugyanúgy működik, mint a normális monitorbemenet, sőt, csak bizonyos felbontásokat tudtam vele belőni a hasonló LCD TV-men.
Persze ehhez hozzátartozik, hogy én számítógépre kötöttem: ha asztali lejátszót akarsz használni,
akkor jelenthet előnyt a DVI.

A dvi csatlakozás láthatóan jobb képet produkál mint a sima analóg vga, bár ahhoz természetesen be kell tudni állítani és megfelelő megjelenítő kell hozzá.
Bár az igaz, hogy egy jól beállított pc-vel nem nagyképernyőn, lehet, hogy nem lehet észrevenni.
De miben kellet volna máshogy működnie mint egy monitor csatlakozónak?
Nagyfelbontást és nagyfelbontású hangot nem is tudsz mással átvinni.
De természetesen mivel itt a sávszélesség nő ezért jobban érzékeny a kábelre mint a sima vga, szóval itt már azt is meg kell válogatni, mint a komponensnél.
Szóval én azt mondom ma már megjelenítőt, lejátszót hdmi csatlakozó nélkül venni pénzkidobás, pláne, hogy már megjelent az első magyar blu-ray lemez a Fűrész 3 lett az és hamarosan jön a többi is.

Üdv!
Minap rendeltem Flip Europe buzogányokat,és Flip colour-t szállítottak ki. Írtam e-mailt,azt írták hogy elnézést kérnek,vigyem be a városban levő zsonglőrboltba,és majd postázzák valamikor(egyelőre nincs raktáron) a megfelelő buzogányokat. Lehet kártérítést követelnem?

Esetleg a visszaszálításból adódó károdat, nekem nemrég egy tévedésnél úgy kárpótoltak, hogy a jó alkatrészre nem számoltak postaköltséáget.
De efölött nem hinném, hogy komoly károd keletkezett volna...

hello
az előző oldalon volt egy hasonló kérdés, de
ha meghirdet az egyik webáruház egy lcd tv-t 32.000,- HUF ért (nyilván lemaradt egy nulla)
akkor hiába rendelném, meg, ennyiért nem kapnám meg?
tényleg nem köti őket semmi?

Amennyiben nem számít ajánlattételnek, - ezt az adott oldalon szerintem fel kell(ene) tüntetniük, hogy az adott ajánlat jogi értelemben nem minősöl ajánlattételnek - semmi sem köti a szolgáltatót ahhoz, hogy veled szerződést kössön. Az ilyen oldalakon, ahol ez fel van tüntetve, elsőnek a fogyasztó tesz ajánlatot, a szolgáltató "ajánlatai" csupán felhívásnak tekinthetőek, azok jogi következménnyel nem járnak. A fogyasztó ajánlattétele után a kereskedő felkeresi a fogyasztót és ha a fogyasztó visszaigazolja a szerződéskötési szándékát, akko a szerződés létrejön. Főszabály szerint az elfogadás nem lehet hallgatólagos, vagyis, ha senki sem válaszol az cég megkereső e-mailjére, akkor nem válik kötelezetté.
Általában ilyen esetben a szolgáltató felöli megkeresés tartalmazza, hogy az adott megrendelésnél hibásan tüntették fel az árakat. Amennyiben nem tartamzata és te elfogadtad, úgy a szerződést megkötöttnek kell tekinteni, s a felek teljesítésre kötelesek.

U.i.: Az ajánlattétel a szerződés létrehozására irányuló, egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat. Mivel általában ilyen esetben nincs címzett, vagyis az akaratnyilatkozat nem címzett, nem számít ajánlattételnek.

Sziasztok!
Új vagyok ezen a fórumon, remélem jó helyen kérdezem.

-----
Ezt rendeltem a www.ebolt.hu-n:termékleírás
"MSI M670-045 15.4" notebook, msnm670-045
AMD Mobile Sempron 3400+ (1.8GHz, 64bit), 1GB DDR II (egy foglalat szabad) 15.4 WXGA, Glare-Type (1280*800) 80GB (5400rpm) nincs OS DVD-RW Super-Multi, 6 cellás akku, kártyaolvasó, táska, egér" (szó szerinti idézet)

Azt a téves képzetet kelti, mintha a táska, egér a termék része lenne. Pedig a valóságban nem az, legalábbis az ebolt.hu-nál nem. Más üzletekben általában egérrel forgalmazzák ezeket a notikat (ami a nyomtatott kelléklistában nincs is), amiből arra lehet következtetni, hogy a hozzánk küldött szériákban az MSI egeret csomagol a táska helyett.

Az angol User's Manualban a következő áll:
''Unpacking
First, unpack the shipping carton and check all items carefully. If any item
contained is damaged or missing, please contact your local dealer immediately.
Also, keep the box and packing materials in case you need to ship the unit in the
future.
The package should contain the following items:
- Notebook
- User’s Manual or Quick Start Guide
- All-in-one application disk, containing the drivers, utilities and optional recovery function.
- High-capacity Li-ion battery pack
- AC adapter and power cord
- Phone cable/Phone jack (optional)
- Notebook carry bag (optional)
These accessories listed above may change without notice.''

Tehát az MSI által adott angol nyelvű leírás szerint a táska és a telefonkábel "opcionális" kellék, és az egész lista változhat.
Az én esetemben az ''optional'' megjelölésű dolgok mind hiányoztak a dobozból. Se telefonmadzag, se táska, se egér. A többi stimmel. Azért nem 500 Ft-os kiegészítőkről van szó.

1. Jogilag felelős-e a webáruház az általa forgalmazott termék leírásának valódiságáért?
Van egy internetes áruházban hirdetett termék, annak egy fix ára, de a netes katalógusban szereplő termékleírás köszönőviszonyban sincs a valósággal. Akár azért mert a webáruház alkalmazottai lopják a vevőket -dézsmálva a kellékeket-, akár azért mert a ferdeszemű gyártó ötletszerűen variálja hogy mit rak az egyendobozba.
A jogérzékem azt sugallná, hogy a webáruház a vevők felé 100%-ban felelős, hogy azt adja amit hirdet, vagy értékcsökkentés miatt engedjen az árból, de minimum a fizetés előtt szóljon, hogy bocs, de x és y kellék csak vicc volt. Ha az szerepel a termékleírásban, hogy adott termék tartozéka egy toronyóra lánccal is, akkor (szerintem) a kisker. köteles adni, aztán leveri a gyártó képviseletén vagy a nagykeren ahogy tudja.

2. Ha konkrét esetben reklamálni akarok mire hivatkozzak?
(eddigi válasz: miért nem ellenőriztem helyben, legfeljebb megmondták volna hogy amennyiben nincs a kötelező kellékek között az MSI leírása szerint, akkor úgyse jár)
Ha tudom, hogy valójában nem jár hozzá semmi, akkor nem náluk rendelem meg, máshol pár ezer Ft-al olcsóbb is. Mit tehetek ha csak otthon vettem észre? Fizetés előtt szó sincs kibontásról... csak utána, akkor is hátul a raktárban. Akkor nem jutott eszemben, mit kellene csekkolni pontosan, csak a gar.jegyre és magára a notira koncentráltam. Simán kilophattak a dobozból amikor a jótállási jegy kitöltése ürügyén a látókörömön kívül kibontották.
Nem kicseréltetni akarom a notebookot (mert semmi baja, és már ráköltöztem) hanem megkapni a hiányzó kiegészítőket, vagy ha ez nem lehetséges levásárolni az értéküket.
Mi a követendő stratégia, ha egyátalán lehet csinálni valamit?

A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999-es Korm. rendelet 4. § (1) szerint a fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat. Ugyanezen § (2) szerint a fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette.
Tehát ennyi időd van, hogy az itt biztosított elállási jogod gyakoroljad.

Illetve követelheted, hogy a kötelezett szerződésszerűen teljesítsen! Vásárlók könyve, tértivevényes levél, stb. Mentegesd le a fenn lévő információkat, hogy legyen bizonyítékod! Illetve, ha nem hajlandóak cserélni, kijavítani, akkor kérj árleszállítást!

Nem akarok elállni, illetve már nem is tudnék, tegnap lejárt a 8 nap.
Nem is érné meg a fáradtságot meg az idegeskedést. (megszervezni a visszavételt, az új átvételét, azon megint berendezkedni nulláról...)

Azt akarom elérni, hogy egy méltányolható keretösszeget levásárolhassak, amennyivel eltér a ténylegesen kapott termék értéke a hirdetésben szereplőtől. Korrekt kereskedő ezt tenné, legalábbis egy ideális világban.

Lehet-e egyátalán erre hivatkozva (hirdetésben szereplő kellék hiányzik) árleszállítást kérni, milyen jogszabályi részre hivatkozzak, milyen indoklással - hol találok esetleg mintalevelet? Érdemes-e a fogyasztóvédelemmel fenyegetni őket, ha igen, hogyan?
Valószínűleg szerencsés vagyok, mert soha életemben nem volt eddig "problémás" ügyem boltokkal, sohasem kellett vásárlók könyvébe írjak - nincs rutinom az ilyesmiben.
Köszi!

Érvényesítsd jótállási jogaidat, körülbelül így:
"Hivatkozva arra, hogy a kötelezett (eBOLT INTERNET-es Kereskedelmi es Szolgaltató Kft., 1117 Budapest, Hauszmann Alajos u. 4.) teljesítése nem szerződésszerű, mert nem felel meg a kötelezett honlapján található, a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentésének, valamint nem rendelkezik a kötelezett által ott bemutatott leírásban szereplő tulajdonságokkal, melyek tartalmaztak táskát és egeret is, amit végül nem kaptam meg, kérem a kötelezettet arra, hogy teljesítse kijavításra vonatkozó jótállási igényemet és küldje el számomra a szerződés részét képező táskát és egeret!
Felhívom a figyelmüket, hogy a hibásan teljesített szerződés esetében a honlapon bemutatott leírásban a szolgáltatás konkrét tulajdonságai között szereplő táska és egér hiányában nem Önökkel kötöttem volna meg a szerződést, hiszen máshol kedvezőbb árfekvéssel ugyanezen termékek nélkül megvásárolható a szolgáltatás, így ezen termékek hiánya a szerződéskötési szándékomban jelentősen befolyásolt."

A hibás teljesítés tényét neked kell tudni bizonyítani, vagyis azt, hogy a kötelezett nem szerződésszerűen teljesített. Ezért érdemes lementeni a honlapról a képeket.

U.i.: Simán el tudom képzelni, a cég arra hivatkozik majd, hogy a termék tulajdonságai időközben megváltoztak, és te nem tudod bizonyítani, hogy milyen paraméterekkel rendelted meg a terméket. Ezért mondtam, hogy érdemes mindent lementeni, ill. eltenni, ami bizonyítja, hogy te mit rendeltél. Például a számlán mi szerepel...stb stb.

Tájékozattak arról, hogy 8 napon belül elállhatsz a szerződéstől? Mert ha nem, akkor a 8 nap meghosszabbodik.

toreki: Korábban vettem a fáradtságot megnéztem, igen eldugott helyen, de forgjuk rá tájékoztatva van a fogyasztó ezen jogáról. (Én nem biztos, hogy azt a félremagyarázgatást nevezném tájékoztatásnak, meg hogy nesze, amúgy itt egy link...)

Ez nem hiszem hogy megy, a "Vásárlási információk" fülön egész alfejezet foglalkozik az elállási joggal: itt (még a 17/1999. korm. rendelet szövegét is beidézik egy innen nyíló, működő linken)

Messziről nézve korrektnek látszik... közelről nézve vsz jogszabályellenes "saját" feltételeket támasztanak, jó magyar szokás szerint. Pl, hogy a csomagolásnak hiánytalanul meg kell lennie, pedig a jogszabály csak pár nevesített termékcsoportra (sajtótermék, szoftver) jelöli meg kizáró okként az eredeti csomagolás hiányát, azt is csak akkor, ha a felek nem állapodnak meg másképp.

Btw. most látom, nem is járt le a 8 nap! (ugyanis munkanapról van szó) Tehát még elálhatnék.


Captain Crash:

Köszi szépen a mintát!
Megeresztek egy dörgedelmes ajánlott levelet, aztán várom a fejleményeket...
(Az elállást, bár még megtehetném, azt hiszem nem játszom meg. Az a pár ezer forint nem ér meg annyi idegelést, hercehurcát... kváncsi vagyok, asztalverés nélkül mire lehet menni)

Nem ajanlottat! Tertivevenyeset!

Szerintem helyesen látod, hogy jópár jogszabályellenes feltételt fogalmazott meg a kereskedő. Jogértelmezési problémák is lehetnek a cégnél,ugyanis szavatosság alatt egyből garanciát írnak, amiről tudjuk, hogy jótállás, majd pedig cseregaranciáról beszélnek, mint valamilyen különleges jogkövetkezményről, ugyanakkor az abban leírtakban kedvezőtlenebb feltételeket fogalmaznak meg, mint amit a jogszabályok biztosítanak a fogyasztók számára akár szavatosság, akár jótállás esetén kicserélési jog kapcsán.
Valamint nyilván ugyanilyen jogértelmezési problémából adódik, hogy azt mondják, hogy a szavatossági és jótállási felelőssükre a Ptk-ban és a 49/2003. (VII.30.) GKM rendeletben foglaltak az irányadóak. A 151/2003-as Korm. rendelet a kötelező jótállásról az nyilván smafu. És a 49-es GKM rendelet hivatkozása is hibás.

Ezenkívül az is erősen kifogásolható, hogy azt írják külön jótállási jegyet nem adnak, mert szerintük a számla egyben jótállási jegyként is szolgál. Mind a Ptk. 248. szerint kérésre jótállási nyilatkozatot, mind a 151/2003-as Korm. rendelet szerint külön kérés nélkül jótállási jegyet kell átadniuk a fogyasztó részére. Mivel az ő esetükben a 151/2003-as Korm. rendelet a mérvadó túlnyomó esetben és ezen feltételekről nem is adnak információt, ezért szerintem az, hogy jótállási jegyet nem adnak és így vélhetően a jótállási feltételekről a fogyasztókat nem tájékoztatják, amivel szerintem több szabálysértést is elkövetnek.

Hello!

Mobiltelefont rendeltem telefonon a gsmline nevű cégtől. Mikor átvettem a készüléket elfelejtettem vagy elfelejtett a szállító átvételit adni, ami nem is lett volna probléma ha a termék mellett a dobozban van a garancia levél, de nem volt és sajnos ez már csak később tünt fel nekem. Többször írtam nekik levelet hogy tudnak e segíteni de nem válaszolnak. Ha sikerül a futárcégtől egy másolatot szereznem hogy itt jártak akkor esetleg megoldható hogy azzal kérjem a garancia levelet? Vagy most már elbuktam az egészet?

Ha nem készült átvételi elismervény, akkor Ők sem tudják bizonyítani, hogy a terméket átvetted, ilyen alapon, ha rosszindulatú lennél, akkor mondhatnád, hogy a terméket még meg sem kaptad. Ha készült átvételi elismervény, csak másolatot nem kaptál belőle, akkor a futárcég tudja bizonyítani, hogy a terméket átvetted. A kérdés, hogy ha készült, akkor abban mit írtál alá. Azt is aláírtad-e, hogy jótállási jegyet kaptál, vagy sem.
A jótállási jegy átadásának elmaradása, ill. annak szabálytalan kiállítása nem érinti a fogyasztói jogokat és a jótállási kötelezettség érvényességét. Nem mellékesen jegyzem meg, hogy a te esetedben a távollévők között kötött szerződésekre vonatkozó jogszabály is érvényes, aminek értelmében 8 napon belül indoklás nélkül elállhatsz a szerződéstől. Ha ezen jogodról a szerződéskötés előtt kellő időben nem tájékoztattak, akkor 3 hónapon belül gyakorolhatod ezen jogodat.

Sziasztok!

megerősítést kérek csak, átolvasva minden itt megjelent anyagot: ha egy cég (nem webshop) az ajánlatában feltüntet egy árat (nem irreálisan alacsonyat), az eredeti ár:19.990, és ez mellett egy helyen, változatlan feltétetelekkel 9.990, akkor vonatkozik-e rá az a szabály, hogy köteles az alacsonyabb áron adni? vagy ez nem olyan, mint a boltban, ha két ár van azonos terméken, akkor az alacsonyabb kötelező?

Köszi:Lesley

Nem igazán világos számomra, hogy pontosan mit is kérdezel. Amennyiben egy akciós újságban megjelenik, hogy a nyúl hús ára 699 Ft/kg és a boltba betérve 1200 Ft/kg van kiírva a meghírdetett húsra, de minden kitételnek megfelelnek a körülmények(pl. az akció időszakában vagy a boltban), amit az újságban írtak, akkor 699 Ft/kg áron kell megkapd azt a húst. De ha mondjuk a boltban 19999 Ft egy termék és az akciós újságban 9999 Ft van írva, viszont ki van írva, hogy nyomdai hibákért nem vállalnak felelősséget és a leírtak nem minősülnek hivatalos ajánlattételnek, akkor már más a helyzet. Általában ilyenkor nyomdahibára szoktak hivatkozni és nem valószínű, hogy 9999 Ft-ért megkapnád a terméket. Viszont szerintem a GVH bírságolhat az ilyen miatt, legalábbis az igazságérzetem ezt mondatja velem.

Ez nem így van, azt a nyomdai hibás szöveget nem írhatják oda.
Ami a hirdetésben megjelent azért felelőséget kell vállalni.
A GVH "ugrik" az ilyen esetekre, mert általában nem elirás, hanem szándékos vevőbecsalogatás szokott lenni.
Tehát ha nem aránytalan az érték (pl laptop 199.000 helyett 19.900-ért) akkor oda kell adniuk annyiért.
SZóval a nyomdai hibás szövegen röhögni kell egyet ha meg nem adják oda, akkor vásárlók könyve és levél a gvh-nak.

Ez egy mobilcég honlapján volt, viszont ez van még a jogi közleményben:
"A Szolgáltató a Tartalom pontosságára, megbízhatóságára, teljességére – tekintve, hogy azon a Szolgáltatótól független változtatás is történhet - felelősséget vállalni nem tud, azonban minden tőle elvárhatót megtesz a Tartalom épsége érdekében. A Felhasználók a Honlapot kizárólag saját felelősségükre használják, és a Szolgáltató nem felel olyan kárért, amely a helytelen, hibás vagy hiányos tartalom következménye."

Ez gyakorlatilag a "nyomdai hibák" kategória - bár nem értem, hogy ha a cég saját maga üzemelteti a honlapot, akkor hogy írhat ilyet?

Illetve itt is áll az, hogy ha nem adják a boltban úgy, ahogy a honlapon van, akkor is kérhetem a vásárlók könyvét és a jelezhetem a GVH-nak? A fő kérdés, hogy ez úgyanúgy NYILVÁNOS AJÁNLAT, akkor is, ha weblapon jelenik meg?

Lesley

Igen, ha nem teéjesen aránytalan a dolog.
Az ilyen hibákért felelnie kell.

Pjotr: Szerintem az, hogy a reklámban megjelent tartalom esetleg sérti az Tpvt.-t vagy a gazdasági reklámtevékenyésgről szóló törvényt és az ügyben a Fogyasztóvédelem vagy a GVH eljárást indíthat és adott esetben bűntethet is, nem jelenti azt, hogy a forgalmazónak kötelessége odaadni a meghírdetett áron a terméket. De ha akár a Tpvt.-ben akár a gazdaság reklámtevékenységről szóló törvényben ilyen kötelezettséget találsz, mindenképp írd meg. Sőt, ha találsz ilyet bármelyik törvényben, azt is és ez nem csak neked szól, hanem a többieknek is. Sajnos én nem találtam ilyet, de lehet, hogy csak a figyelmemet kerülte el.




Szerinted akkor minősül Nyilvános ajánlattételnek, ha nem teljesen aránytalan a dolog? Hol teszi a törvény arányosság, vagy aránytalanság függővé a Nyilvános ajánlattételt?

Mindig a legolcsóbb áron kell odaadni ami ki van írva, ha ez egy szórólapra van kiirva akkor is.
Ha egy cég téves árat ad meg egy reklámban, és nem adja oda annyiért, akkor az annyi jogszabályba ütközik, hogy felsorolni sem tudom.
BH-t is olvastam ezzel kapcsolatban.
Ariadnenak is ez volt a véleménye, FVF-nek is amíg erre járt néha.
Valamikor régen volt már szó róla.
Nem vagyok jogász nem tudom jogszabályokkal alátámasztani a dolgot, pláne nem bíró gyakorlatot mega jogszabályi összefüggéseket, de biztos, hogy ez volt a konklúzió a végén.

Az biztos, hogyha nem annyiért adja, mint amennyiért hírdette, akkor az a Tpvt-be ütközik a GVH bírságolhat érte. De a bírság kiszabása nem vonja magával azt, hogy el is kell adnia az olcsóbb áron a terméket. Épp ellenkezőleg, a bírság is azért születhetett, mert nem adta el. De ha a forgalmazó inkább a bírságot fizeti ki, mintsem az olcsóbb áron odaadja a terméket, akkor nem lehet semmivel kötelezni arra, hogy eladja. Azt is jól látta meg a kérdező szerintem, hogy az ajánlattétel kérdése is döntő ebben az esetben. De ezt talán Ariadne tudná megmondani, hogy pontosan hogyan néz ki ilyen esetben.

Szerintem a fórumon még nem volt szó ilyen esetről, így sem Ariadne-nak, sem pedig FVF-nek nem lehet kialakult véleménye róla. De ha belinkeled, ahol ilyen esetről volt szó, szívesen elolvasom a véleményüket róla.

Fogyvéd törvény 14. § ha jól emlékszem, oda kell adni az alacsonyabb áron.

Azonban lesley által beidézett szövegből számomra az tűnik ki, hogy nem a forgalmazó üzemelteti a honlapot, ebben az esetben szvsz kibújhat a felelősség alól, hizsen jogilag nem ő tette az árra vonatkozó nyilatkozatot.
Ez az eset, pl. hogy én mondom a bélának, hogy az ósánba 200 Ft a szilvapálesz, attól még nem követelheti hogy az auchan annyiért adja neki

Kiskaput találtunk, vagy csak itt álmos fejjel rosszul látom? (remélem az utóbbi )

Volt szó róla, mégha nem is hiszed... többször is, volt amikor kicsi volt a különbség, volt amikor aránytalan.
Az viszont nonszensz lenne, hogy valakit megbírságolnak egy jogsértő viselkedésrt aztán utána ugyanúgy 'sérti a jogot' tovább, ha a bírság után sem adja oda, akkor megint fel lehet jelenteni.
Nem fogok keresgetni. ha nem hiszed keresd meg.
A bolt egy nyilvános ajánlatot tett az interneten amit te elfogadtál.
El kell felejteni a különbségeket a webbolt ugyanolyan bolt mint a sima, a sima boltban sem lehet márt árat kitenni a kirakatba és más árat kérni bent és arra hivatkozni, hogy jaj elírtuk vagy jaj nem mi tehetünk róla a kirakatrendező egy másik cég ők hibáztak.

Jooe azért gondolkodsz rosszul, hiszen ebben az esetben bárki kibújhatna a felelőség alól, hiszen, nem a tesco üzemelteti a nyomdát vagy a rtl klubbot stb.
A szolgáltató (nyomda, weblapüzemeltető) a bolt megbízásából dolgozik, amennyiben a szolgáltató vétett, akkor a bolt a keletkezett kárt leverheti rajta de az is lehet, hogy minden a kettejük közötii szerződésen múlik, gondolom ez úgy megy, hogy a szolgáltató elvégzi a munkát a kész terméket átadja átnézésre a boltnak majd ha az rábólint, akkor mehet a dolog.
Szóval ha a ósan hivatalosan szetrződéssel megbíz téged a pálinka reklámozásával, akkor már más a helyzet.
A szerződéstől függ, hogy az ósannak vagy neked kell leitatni 200ft-ért a Bélát.

Pjotr: Legutóbbi álláspontom szerint amennyiben nem számít ajánlattételnek, - ezt az adott oldalon szerintem fel kell(ene) tüntetniük, hogy az adott ajánlat jogi értelemben nem minősül ajánlattételnek - semmi sem köti a szolgáltatót ahhoz, hogy bárkivel is szerződést kössön. Az ilyen oldalakon, ahol ez fel van tüntetve, elsőnek a fogyasztó tesz ajánlatot, a szolgáltató "ajánlatai" csupán felhívásnak tekinthetőek, azok jogi következménnyel nem járnak. A fogyasztó ajánlattétele után a kereskedő felkeresi a fogyasztót és ha a fogyasztó visszaigazolja a szerződéskötési szándékát, akkor a szerződés létrejön. Főszabály szerint az elfogadás nem lehet hallgatólagos, vagyis, ha senki sem válaszol az cég megkereső e-mailjére, akkor nem válik kötelezetté.
Általában ilyen esetben a szolgáltató felöli megkeresés tartalmazza, hogy az adott megrendelésnél hibásan tüntették fel az árakat. Amennyiben nem tartamzata és te elfogadtad, úgy a szerződést megkötöttnek kell tekinteni, s a felek teljesítésre kötelesek.

U.i.: Az ajánlattétel a szerződés létrehozására irányuló, egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat. Mivel általában ilyen esetben nincs címzett, vagyis az akaratnyilatkozat nem címzett, nem számít ajánlattételnek.

Nem hinni járok erre a fórumra, ahogy a kérdezők se. Konkrétan ilyen példáról én nem tudok, te viszont hivatkoztál rá, hogy már volt. Egyszerűen azt kértem, hogy linkeld be mire gondolsz. Tényleg hatalmas kérés volt. Azokra a kérdésekre továbbra se válaszoltál, hogy "Szerinted akkor minősül Nyilvános ajánlattételnek, ha nem teljesen aránytalan a dolog? Hol teszi a törvény arányosság, vagy aránytalanság függővé a Nyilvános ajánlattételt?" Szerintem nem ettől függ az ajánlattétel. Úgyhogy a kérdező kérdésére adott igenlő válaszod nem helytálló.



Próbáld meg azt értelmezni, amit leírok, mert különben meddő vitát indítasz! Mutass rá arra a rendelkezésre, aminek a segítségével a forgalmazót kötelezni lehet az áru hibás áron történő eladásra! Amúgy szerintem pedig az lenne a nonszensz, ha egy reklámban hibásan közzétett ár miatt a végtelenségig, vagy végtelenszer lehetne bírságolni egy céget, amiért nem hajlandó a hibás áron eladni a terméket. Egy adott hibáért csak egyszer lehet bírságolni, illetve fel lehet szólítani a jogsértő magatartás abbahagyására. Egy hibásan meghírdetett akciót viszont nem tudom milyen módon lehetne abbahagyni. Olyannal pedig már rengetegszer találkoztunk, hogy a bírságolás után valaki tovább folytatta a jogszerűtlen magatartást. Nem akarok példát mondani, de te is biztosan tudod kire gondolok.



Pedig egyedül neked lenne lehetőséget megtalálni azt a keresett dolgot, ami állításod szerint létezik. Nekem esélyem sincs, mert olyan dolgot megtalálni, amiről azt állítom, hogy nem létezik, mert egyszerűen lehetetlenség. Szóval legyél szíves, ha már egyszer nyilatkozol egy témában, akkor tessék már legalább azt a minimális fáradtságot venni, hogy amikor kérik, keresd meg, amire hivatkozol.



Ez nem így van.



Nem kell elfelejteni a különbséget, a jogszabályok se véletlenül tesznek különbséget a kettő között!

Már miért ne számítana ajánlattételnek?
Már sejtelmem sincs, hogy melyik topicban volt és elég régen is volt nem fogom keresgetni, ha nem hiszed, hát nem hiszed.

Pjotr: Fentebb elmagyaráztam, lehet elkerülte a figyelmedet.

Elolvastam, nem kerülte el a figyelmemet, Ha egy kereskedő odaírja, hogy nem minősül ajánlattételnek szerintem az is jogszabályba ütközik, a gvh azért is büntethet, nem reklámozhatsz semmit úgy, hogy a reklámban leírtak nem fedik a valóságot.
Ezek mind-mind kiskapuk lennének amikkel ki lehetne bújni a felelőség alól.
Olyan termékeknél tudom elképzelni, ahol bonyolult a szerződési feltétel, biztosítás, vagy olyan ahol fel kell mérni pl. a beszerelési költséget.
De pl. egy laptopnál ilyen nincs, ha meghirdeti X forintért és nem aukcióról van szó, akkor az annyi.
A nem minősül ajánlattételnek az kb. olyan semmit érő megtévesztő mondat mint a nyomdai hibás.
A tescó újságra is oda van írva, hogy nyomdai hibákért nem vállanak felelőséget és mégis sorra kapják a büntetést.
Szerintem ilyen értelemben semmi különbség nincs a bolti polc és a webshop között, ott az ár a termék alatt és kész.

Egy rövid beugróra mégis van időm, késbb majdtöbbet:
Pjotr: azért nem számít ajánlattételnek, mert az ajánlatnak címzettnek kell lennie, ez csak felhívás ajánlattételre.
Kérdezd meg jogász ismerőseid, ez jogi tankönyveben van így, nem én találtam ki.

Pjotr: Félreérted, mert azzal, hogy odaírja, hogy a felhívás nem számít jogi értelemben ajánlattételnek, azzal nem kerüli el az esetleges bírságot, csak mivel nem ő az ajánlattevő, ezért nem marad kötve ahhoz, s nem kell szerződnie a fogyasztóval.
Tehát a hibás árfeltüntetés attól még lehet törvénybe ütköző, és szankcionálhatja a GVH, de szerződéskötési kötelezettsége nincs a fogyasztóval.

Lehet, majd megkérdezem, sajnálom, hogy FVF nem jár már erre.

Hűűű- Haa!



Amikor beírtam, lagymatag fórumnak tűnt, most meg nem győzöm kapkodni a fejem a parázs vita láttán

Részben mindkét állásponttal egyet lehet érteni, érveitek helytállónak tűnnek, télleg jó lenne ha FVF kimondaná a frankót, vagy valaki a megfelelő, ilyen esetekre alkalmazandó törvényt...

lesley: Ha akciós újságról lenne szó és az adott terméket 9999 Ft-ért hírdették volna meg, neked pedig 19999 Ft-ért értékesítették volna, akkor vissza kellene fizetniük a különbözetet és GVH is bírságolhat. De ha odamész és azt mondják, hogy az akciós újságban megjelentek téves adatok és nem adják el neked a terméket, akkor csak GVH bírság következhet. De semmi nem kötelezi őket, hogy mindenképp eladják neked a terméket 9999 Ft-ért.

Köszönöm!

Közben keresgetem a törvényeket, és olyanokat találtam, hogy az internet is sajtó ; Fogyasztóvédelelmről szóló törvény 14. § (4) Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén az áru eladási árán, vagy a szolgáltatás díján a feltüntetett legalacsonyabb eladási árat vagy szolgáltatási díjat kell érteni., valamint a Reklámtörvény szerint 14. § (1) E törvényben foglalt rendelkezések megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős. Az e rendelkezések megszegésével okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felelős.

Ezek fényében mi a véleményetek?

lesley: A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 14. §. (1) az ezen törvényben foglalt rendelkezések megsértése kapcsán állapítja meg a felelősség és a károkozás során felmerülő felelősség kérdését. Tehát, ahogyan korábban is írtam, a hibás árfeltüntetés attól még lehet törvénybe ütköző, de ha odaírják, hogy nem ajánlattétel (a reklám sem az), akkor nem kötelezi semmi őket, hogy olyan áron szerződjenek. Lehet bejelenteni a GVH-nak, és ha a törvénysértés megalapozott, akkor majd megbírságolják őket. De kötelezni csak akkor lehet őket, ha ajánlattételnek minősül és kötve maradnak hozzá. Szerintem legalábbis.
A GVH bejelentést megtehetnéd, ha úgy érzed, hogy megtévesztik a fogyasztókat! Ezt minden esetben meg lehet tenni.

Megkérdeztem azt monsták ajánlattételnek minősül, ez nem két magánszemély közti adásvétel, hanem üzletszerűen végzett és ezért nem kell a sok kör az ide-oda igazolással.
De azt is mondták, hogy bizonytalan, hogy mit döntene a bíróság, nem biztos, hogy megéri pár ezer forintért kockáztatni egy perköltséget, mert ha a bíró máshogy látja valami miatt akkor szívás van.
Részemről ennyi, nem akarok belemenni ködös jogértelmezési vitába, pláne, hogy nem értek hozzá.

Pjotr: Légyszíves kérdezd meg őket, hogy mire alapozzák azt, hogy nem a fogyasztó az ajánlattevő, hanem az, aki a honlapon feltüntette a terméket és az árat, valamint ajánlati kötöttségét kizárta. (Ugyanis a jelenleg hatályos ptk. az ajánlati kötöttség diszpozitív jellege miatt erre lehetőséget biztosít.)

U.i.: Lehet részedről ennyi, de bocsájs meg, hogyha valamennyi elektronikus szerződésekkel fogalkozó jogi publikáció elolvasása után, azok azon egybehangzó véleményével, hogy az ajánlattevő a fogyasztó ilyen esetekben, megkérdőjelezem az általad megkérdezett jogászok válaszának helyességét és érdekel, hogy mire alapozzák válaszuk helyességét. És bocs, ha emiatt - az amúgy egységes vélemény miatt - nem elégszem meg megint azzal, hogy de te megkérdezted és nekem el kell hinnem!

Lesley:
A vita egyes pontjaiba nem folynék bele mert az már nagyon terjengős, egy kicsit megpróbálom lefesteni a helyzetet, hogy ne csak a vitát lásd.

Amit te is megtaláltál, meg pár hozzászólással ezelőtt én is hivatkoztam, az adja az egésznek az alapját: a fogyvéd törvény szigorú tájékoztatási kötelezettséget ró a forgalmazóra, és ennek biztosítására, lényegében a nem megfelelő tájékoztatás szankciójaként alkalmazza a törvény ezt a lehetőséget, hogy ha nem pontosan tájékoztat az árról, akkor az alacsonyabb árat kell árnak tekinteni. (Fgytv. 14. § (4))

Ez nagyon szépen összhangban volt a régi belker. törvénnyel, ami előírta, hogy az üzletben lévő árut a fogyasztó kérésére el kell adni, így egyértelmű volt, hogy ha rosszul írja ki az árat, akkor el kell adnia a kisebb áron. Tavaly július óta azonban új kereskedelmi törvény van, ami már nem tartalmazza ezt a kötelezettséget.
Ilyen módon kétségessé vált, hogy mondhatja-e azt a kereskedő, hogy jólvan, annyi az ára, de ő meg akkor nem adja el mert csak.

Ezért próbálta Pjotr az ajánlati kötöttség felől megközelíteni a dolgot, miszerint ha kirakta, eladásra kínálta az árut akkor az egy ajánlat amit nem vonhat vissza, ha vevő elfogadja. Szerintem tök logikus érvelés, korábban én is felvetettem már nem egyszer, de valószínűleg jogilag nem állja meg a helyét, nem minősül ajánlattételnek az ajánlat jogi fogalma miatt, ezt elismert jogászok állítják (Pl. Lenkovics Barnabás alkotmánybíró, exombudsman tehát tán konyít hozzá kicsit, egy polgári jogi tankönyvében)

Ugyanakkor viszont felmerül az is, hogy drágábban sem adhatja el, hiszen a fogyvéd. törvény meghatározza hogy az alacsonyabb árat kell árnak tekinteni. Ha drágábban adja el, akkor a fogyasztó többet fizetett mint a termék ára, tehát a különbözt visszajár jogalap nélküli gazdagodás címén Még azt sem mondhatja, hogy a fogyasztó elfogadta a nagyobb árat, hiszen fogyvéd törvény előírásainál kedvezőtlenebbet akkor sem fogadhat el a fogyasztó, ha akar, az biza kötelező érvényű (kógens)

Így viszont ellentmondásossá válik az egész, és a legvilágosabb értelmezés, ami a jogalkotói szándékkal is magyarázható, hogy igenis el kell adnia az alacsonyabb áron, ami a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásának szankciója. Szerintem. De a nyakamat nem tenném rá

Az az elsődleges probléma, hogy a webáruházak esetében, ha az ajánlati kötöttségét kizárja a kereskedő, - amit a jelenlegi hatályos ptk. értelmében megtehet - akkor elsőnek a fogyasztó tesz ajánlatot, így a kereskedő dönthet arról, hogy azt elfogadja vagy sem. A reklám sem ajánlattétel, csak felhívás az ajánlattételre.

Amennyiben a kereskedő mégis elfogadja a fogyasztó ajánlatát, a szerződést megkötöttnek kell tekinteni, és itt hozzátartozik, hogy hallgatólagos elfogadás esetén nem beszélhetünk megkötött szerződésről (akárki is az ajánlattevő). És mivel ajánlati kötöttségét kizárta a kereskedő, így ahhoz kötve sem marad, és semmi sem kötelezi arra, hogy olyan feltételekkel, amelyet a fogyasztó ajánlott szerződést kössön! A hatályos jog szerint a fogyasztó ajánlatát a kereskedő köteles elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni, ha ez a visszaigazolás a fogyasztó ajánlatának elküldésétől számított - ha jól emlékszem - legkésőbb 48 órán belül nem érkezik meg, a fogyasztó ajánlati kötöttsége megszűnik. (2001. évi CVIII. törvény) Ez a rendelkezés, úgy tudom kógens is.

Tehát véleményem szerint is a korábban Belker törvény 14. §-ában lévő kikötés, amelyet a 2005-ös kereskedelmi tv. hatályon kívülhelyezett elég visszás helyzetet eredményezett. De véleményem szerint a hatályos jogszabályok alapján semmi sem kötelezi a kereskedőt arra, hogy szerződést kössön olyan feltételekkel, melyeket a fogyasztó ajánl.

Láttam olyan oldalt, ahol a kiírták, hogy a megrendeléssel a fogyasztó és az eladó között szerződés jön létre, ilyen esetben a kereskedő nem kötötte ki, hogy a honlapon nem ajánlattétel található, és ő maga tett ajánlatot. Ebben az esetben szerintem ajánlatához kötve marad. A kérdés, hogy ilyen esetben mi bizonyítja, hogy valóban az adott személy között jött létre a szerződés. De itt jön be szerintem a távollévők között kötött szerződésre vonatkozó jogszabály...de ez már messzire vezet.

Arra viszont igen, hogy csak olyan feltételekkel köthet. Mármint az ár szempontjából Más ár nem érvényes, mert a trövény megmondja, hogy mit kell árnak tekinteni.
Egyetlen kimentés, kiskapu tehát a ha nem köt szerződést a félretájékoztatott fogysztóval. Ha már köt akkor megvan hogy mennyi az ár. Trükkös

Na igen, de nem tudod kötelezni, mert az ajánlati kötöttség diszpozitív jellegét pont erre használják ki. Szerintem, ha minden ilyen esetben a GVH-nak menne egy bejelentés - nem mondom, hogy olyan könnyű és gyorsan kitölthető a bejelentő űrlap - de akkor hamar leszoknának a cégek arról, hogy ezt megtegyék.

U.i.: Én lehet egyedül vagyok ezzel, de minden olyan esetben, amikor úgy ítélem meg, hogy a fogyasztókat megtéveszthették az adott magatartással, akkor kitöltök egy ilyen ürlapot. Csak bírja a nyomtató...

Nem kérdezem meg őket és nem is kell elhinned, nem kértem tőlük magyarázatot, lévén én tudom magamról, hogy nem értek a joghoz, és persze az is lehet, hogy tévednek.
Meg újabb ködös áljogtudományos okfejtésekbe sem akarok belemenni.
Nem nagyon érdekelnek az áljogi okfejtéseid, újabb vitának sincs értelme, meg annak sem, hogy szegény ismerőseimet állandóan ilyennel fárasszam.
Ha ilyesmiről akarsz vitatkozni végezd el a jogi egyetemet és vitatkozz a tanárokkal a szemináriumokon.

Pjotr: Igazán nem tudom minek jársz ide, és főleg, hogy ha ennyire bevallottan nem értesz a joghoz, akkor minek alkotsz olyan markánsan véleményt az én jogi értelmezéseimről?! (Nevezzük inkább markánsnak, és nem lenézőnek azt, ahogyan kezelsz ebben a vitában, és már sok másikban is.)
Nézd meg Joooe-t, vagy lesley-t! Egyikük sem nézi le a vitapartnerét, nem írja, hogy amit írnak, azok áljogi okfejtések lennének. Mindkettőjüknek szerintem jó érveik vannak. És van bennük annyi tisztelet, hogy megpróbálják megérteni a másik véleményét.

Én megpróbálom megérteni, oda is írtam, hogy lehet, hogy akiket megkérdeztem azok tévednek, a baj, az, hogy nálad ez elképzelhetetlen.
Ha én minek járok ide ha nem értek a joghoz, akkor ezt ennyi erőből mindenkitől (Ariadne kivételével) megkérdezhetnéd, de főként magadtól...
Nem akarlak egy pillanatig sem lenézni, csak nem értem, hogy hogyan alkothatsz ilyen határozott és megkérdőjelezhetetlen véleményt olyan témában amihez nem értesz.
Mivel rengeteg jogász ismerősöm van és nekem is vannak gyakran olyan ügyeim amiknél ügyvédhez kell fordulni, látom, hogy mennyi tanulás, gyakorlat és tárgyalás kell ahhoz, hogy valaki értsen a joghoz.
5-10 év gyakorlat kell egy ügyvédnek, hogy érdemes legyen hozzá fordulni!
1-2 éve amikor elkezdődött az, hogy céges ügyekben ügyvédhez kellett járni elkövettem azt a hibát, hogy elolvastam a témához tartozó jogszabályt és okosnak hittem magam és az ügyvéd fél perc alatt összedöntötte az általam felépített elméletet.
Ne érts félre nincs bennem se harag, se lenézés, csak gyakran nem fogadom el az érveidet, sajnos ahogy nézem pont olyan önfejű vagyok mint te és így írásban ha nekiáálunk vitatkozni abból csak baj van.
Pont ezért döntöttem úgy, hogy elolvasom amit írsz, leírom az én véleményemet, de nem állok neki vitázni, mert abból semmi jó nem sül ki.
Élőszóban szerintem más lenne a helyzet.
Az ismerőseimet meg maximum megkérdezem valamiről, de nem kérek tőlük részletes okfejtést, ha lehet, akkor megkérdezem a jogszabályi alapot, de értelemzésekbe nem megyek bele, mert egyrészt nem biztos, hogy átlátom, másrészt hacsak nem jegyzetelek, akkor nem biztos, hogy jól adnám vissza, hülyeségeket írkálni meg nincs értelme.

No a kettőnk dolgáról ennyi, ha nem állunk neki vitázni, akkor nyugalom lesz itt.

Az a baj, hogy félreértelmezed, amit írok. Azért írom tagoltabban és magyarázom, amit írok, mert úgy látom nem értetted meg és félremagyarázod:
Nem azt mondtam, hogy ne járjon ide, aki nem ért a joghoz, vagy hogy egyáltalán bárkit is arra buzdítottam volna, hogy ne járjon ide. Azt mondtam nem értem Te miért jársz ide. Ez csak rád vonatkozott, mert csak a Te esetben nem értem, hiszen neked legutóbb az volt az érved, hogy engem becsmérelve elmondtad, hogy kiszállsz a vitából. És már sokszor becsméreltél, csak én meg ezt nem látom oknak arra, hogy ide járj. (Lehet én bennem van a hiba.)
És azt mondtam, hogy főleg azt nem értem miért alkotsz egyértelműen negatív kicsengésű, lenéző véleményt az én jogi értelmezéseimről - lásd áljogi okfejtések - amikor saját magad bevallottam ehhez nem értesz. Ha valamihez nem értesz, szerintem semmi alapod nincs arra, hogy bárkit az adott témában becsmérelj! Szerintem, ha valaki szeretné, és tudná, biztosan meg tudná magyarázni nekem, hogy miben tévedek, ha úgy látja hogy tévedek. Erre mindenkinek megadom a lehetőséget, ezért kértem, hogy kérdezd meg a jogászokat, akiket megkérdeztél, hiszen az ő egymondatos állításuk áll ezúttal szemben azzal, az én véleményemmel szemben. Engem pedig érdekel az ő véleményük.

Lehet, hogy rosszak a jogértelmezéseim, erre ugyanúgy megvan az esély egy jogásznál is. Azt pedig, hogy nem kell jogi diploma a jog megértéséhez szintén egy jogász mondta. (Ezzel is tudnék vitatkozni, mert szerintem igenis vannak olyan területek a jogban, amit másképp nem érthet meg az ember.)
Örülnék, hogyha nem vádolnál meg olyanokkal, hogy nálam szerinted mi elképzelhetetlen! Fejezd be ezeket a lenéző kijelentéseket, mert ezért vitatkozunk, nincs erre neked szükséged, de legfőképpen nekem nincs!

Nem mellesleg a nyomdahibával kapcsolatosan is téves állásponton vagy, szerintem. És ezt én is most csak egy jogász nem nyilvános véleményére alapozom. Amit azért fogadok el, mert tudom ki ő. De Te is ismered Őt...

Nyomdai hiba FVF

nyomdai hiba Ariadne