Sziasztok!

Mivel ilyen témát nem találtam a "Pénzügyi szféra" csoportban, ezért megpróbálom új témaként elindítani.
Bár én egy konkrét esethez kérek tanácsot, valószínűleg többeknek lesznek a főcímben vázolt hozzászólásai.

Röviden vázolnám a problémám (valószínűleg így is hosszú lesz).
Az elmúlt hónapokban ingatlant vásároltunk, amire annak rendje és módja szerint megkötöttük az ingatlan és vagyonbiztosítást (ez egyrészt értelemszerű ilyen értéknél, másrészt banki előírás is, a hitel folyósítás feltétele). A biztosítást saját magunk megnyugtatására neves biztosítónál kötöttük (Generali). A vásárlás végső fázisaként e hónap elején megtörtént az előző lakók kiköltözése, a birtokbavétel. A beköltözést egy rövid tisztasági festés után terveztük megtenni, ami a birtokbavétel után pár nappal el is kezdődött. A festés előkészítési munkálatai közben, a konyhaszekrények eltávolítása után erősen vizesedő falakat találtunk, az alaposabb vizsgálat után megállapítottuk, hogy csőtörés történt. A teljes feltárás (az épített konyhaszekrény részek eltávolítása és bontás) után a konyhában két erősen átázott falat találtunk, amiről emiatt a csempéket is el kellett távolítani. Emellett az egyik fal (amiben a tulajdonképpeni csőtörés történt) a konyha - fürdőszoba válaszfal lévén a fürdőszoba felől is megbontásra került. A problémát természetesen jeleztük a biztosító felé, hiszen a biztosítási kötvényt már egy hónappal ez előtt megkötöttük, és természetesen befizettük az esedékes díjat.
A biztosító kárszakértője két nappal később látogatta meg a helyszínt. Ez alatt részünkről is történt hiba - a közben folyamatban lévő festés előrehaladását siettetendő a helyszínen dolgozó munkások a lebontott csempék helyét visszavakolták durva vakolattal - de a csőtörés eléréséhez vágott lyuk a falon természetesen megmaradt (a csempék helye is átlátszott az egy réteg vakolaton). Fel voltunk rá készülve, hogy ezt a kárszakértő nehezményezni fogja, de a csőtörés közvetlen javítási költségének megtérítésével is ki tudtunk volna egyezni. A dolog pikantériája, hogy a fürdőszobában egy másik csőtörés gyanúja is fennált, mert a hátsó szoba fördőszoba felé eső részén is vízfolt kezdett jelentkezni, de ennek megkeresése még nem kezdődött meg a kárszakértő érkezéséig.
A kiérkező kárszakértő végigfényképezett mindent, érdekes módon nem csak a kárhelyszíneket, hanem az összes szobát - az, hogy ezt miért, utólag derült ki számunkra. Közölte, hogy a felvakot falra nem fizet (bár, mint említettem, a csempézés, sőt, a felázás magassága is látszott rajta), de erre valahol fel voltunk készülve. Arra azonban nem, ami ezután következett.
A kárszakértő közölte, hogy ez a ház lakatlan (!), ezért semmilyen egyéb kárt sem hajlandó kifizetni, hiszen lakatlan házra nem kötöttük meg a különbiztosítást (!?) Innentől kezdve mereven elzárkózott minden további kérdéstől, későbbi megkeresésre is ragaszkodva ehhez az állásponthoz, kiegészítve azzal, hogy - még ha azonnal beköltöznénk is, és az esetlegesen realizálódó második csőtörés gyanú beigazolódna, akkor sem fizet, hiszen már ezt is látta a ház lakatlan állapotában, sőt, erről fényképei is vannak.
És most értünk el a kérdéshez, amire lehetőség szerint egy hivatalos állásfoglalást is várnék a fogyasztóvédelem részéről.
Mikor tekinthető egy ingatlan lakatlannak?
A biztosítási kötvény a lakottság fogalmát az "életvitelszerű ott lakás" fogalmához köti, de sajnos erről a fogalomról egyértelmű megfogalmazást nem találtam. Leírják, hogy "innen jár munkába, itt főz, itt alszik, stb" kitételeknek kell megfelelni, de arról sehol nem írnak, hogy bármilyen okból ideiglenesen elhagyott lakóingatlan mennyi idő után minősül lakatlannak. Néhány évvel ezelőtt a biztosítási kötvényekben még szerepelt egy "harminc napnál nem hosszabb ideig tartó ideiglenes távollét" ami festés, nyaralás esetén rendelkezett arról, hogy ilyen esetben még nem minősül lakatlannak az ingatlan, de ezt a passzust - "okosan" - eltávolították már a kötvényekből - ha rosszhiszemű lennék, azt gondolnám, hogy az ilyen, vagy hasonló esetekre felkészülve.
Két dolog zavar nagyon. Az egyik, hogy ezek szerint két módja van, hogy ilyenkor lássa a pénzét az ember: vagy nagyon ostoba, és a birtokbavétel után azonnal minden ingóságát áthordja az új lakhelyére, majd ugyanazzal a mozdulattal középre tolja őket és nekiáll festeni, mert porban és koszban létezni egy héten át remek. De "életszerűen lakik"! Vagy a másik eset, ha nagyon tisztességtelen az ember, és ilyen problémát észrevéve azonnal átvisz egy ágyat, két szendvicset, egy rezsót, lavórt és pár ruhát, majd ezután szól a biztosítónak. Látszólag "életszerűen lakik"! De ha normális és tisztességes, (talán kicsit naiv mert hiszi, hogy a biztosító fizet, ha kár van), akkor nincs mit tenni, saját zsebbe kell nyúlni?!
A másik zavaró dolog, hogy a biztosító szó és kérdés nélkül tette el a kötvény díjának első negyedéves részletét a szerződéskötés napján, de egy szóval sem említette senki, hogy ez a kötvény a beköltözés napjáig gyakorlatilag nem nyújt semmilyen szolgáltatást - nem biztosít ellenértéket. Az ember hiszi, hogy értékei biztonságban vannak, de egy kitervelt jogi sallang miatt ez csak ábránd. Meglehet, a kötvény tartalmazza a lakott ingatlanra szóló kitételt, de egy lakatlan ingatlan számomra nem egy festés alatt lévő, pár napja kiköltözött, és pár nap múlva bekültözött ház, hanem egy hosszabb ideje használaton kívüli ingatlan. Egy hetes festés időtartamára kinek jut eszébe lakatlan ingatlanként biztosítást kötni a házára?
A végeredmény, hogy a konyhában két falat, illetve a teljes fürdőszobát (3 fal, de miatta nyilván a negyedik is!) újra kelett burkolni, ami tetemes és nem várt költség volt. Beköltözni a nem tervezett munkák miatt azóta sem tudtunk, pedig ennek már meg kellett volna történnie. A munkálatok azóta is folynak -sajnos a volt lakásunkból határidővel költözni kell, jön az új lakó - nem tehetjük meg, hogy valamilyen csodára várva az eredeti, bontás utáni állapotban hagyjuk a falakt (a konyha csak-csak, de a fürdőszoba?). A kár mértéke ilyen formán nyilván már nem bizonyítható, a biztosító ügyesen kibújt a fizetés alól. Pénzt már nem remélek ez ügyben, de mindenképp tudni szertném, jogszerű eljárással utasították vissza a kárigényt, vagy ez ismét csak egy a biztosítók számtalan trükkje közül, ami a kibúvást keresi?

Tehát még egyszer a kérdés: mikor tekinthető lakatlannak egy ingatlan, illetve milyen mértékű távollét az, amikor az már nem "életszerűen lakott"?

Érdemes -e ez ügy kapcsán hivatalos panasszal élni akár a fogyasztóvédelem, akár a PSZÁF felé?

Előre is köszönöm a válaszokat, és külön köszönet, ha a fogyasztóvédelem is állást foglal az ügyben!

Szia Acheron!

Ez egy fórum így hivatalos állásfoglalást nem fogsz kapni a fogyasztóvédelemtől.
Amit én el akarok mondani hogy biztosítónál dolgozok de nem mint kárszakértő és nem is a megnevezett biztosítónál.
Irjad meg a biztosítónak a történetedet és kérjed meg a biztosítót hogy vizsgálja felül az ügyedet mert ennek a kárszakértőnek a véleményével nem értesz egyet.
Egyébként a PSZÁF nak megírhatod ugyanúgy a dolgot. Kérjél tőlük is véleményt.

Egyénként amit én még problémának látok hogy még ha sikerül is lakottnak titulálni a házat akkor sem leszel túl jó helyzetben mert könnyen lehet hogy a csőtörés a kockázatviselés kezdete előtt már megtörtént csak még akkor nem vettétek észre. Ebben az esetben ugyancsak nem fizet a biztosító.

Tehát szerintem mindenképpen érdemes a PSZAFnek kikérni a véleményét illetve a biztosítónál is rákérdezni mégegyszer hogy biztosan jól járt e el az adott kárszakértő.

Szia Ityam!

Köszönöm a választ. Jövő héten talán érkezik valamilyen válasz tőlük (a biztosítótól), eddig nem nagyon igyekeztek vele.
Ami a csőtörés időpontját illeti, nem tudom megmondani, mikor történt, de nyilván más sem - lehetett korábban, de történhetett valami a kiköltözés körül is - a biztosítás mindenesetre több, mint egy hónapja élt az eset történtekor.

Jelentősége már nincs, mint írtam, a helyreállítás javarészt megtörtént. Gondolom ilyen esetben még kártérítést sem igen lehet kérni. Az egyetlen, amit nyiván megtesz ilyenkor az ember, hogy családostól másik biztosítóhoz viszi át a pénzügyeit, illetve lebeszéli ismerőseitt erről a társaságról. Nem mintha ez is számítana, vélhetően máshol sem jobb... :-(
A PSZÁF ot valószínűleg megkeresem, komolyan érdekel ez a lakott - nem lakott kérdés.