Mostanában gyakorlatilag minden élelmiszerben van mesterséges adalék. Leggyakoribb talán az étkezés sav (citromsav, E330), de anitoxidáns, színezék, aromák is gyakran előfordulnak. Egyszer olvastam egy cikket (sajnos nincs már meg a forrás) az E-számokról, elég kevés olyan adalék volt, amit szerintük következmények nélkül lehetne fogyasztani. De volt köztük rákkeltő, szájpenész-okozó, stb. is. Gondolom, ezen adalékokra meg van határozva egészségügyi határérték. Azt már csak remélni tudom, hogy ezek a határértékek be is vannak tartva. Azt pedig már teljesen kizártnak tartom, hogy az egészségügyi határértéket úgy határozták meg, hogy mi lesz a csecsemőből 20 éves korára, ha ilyen étkeken nő fel. Ez persze nem lenne gazdaságos, sőt, a felelősséget el is háríthatják maguktól a gyártók, azzal, hogy a fogyasztó választja meg, mit eszik, a terméken szerepel, hogy mi van benne.
A másik problémám pedig az, hogy rossz a sorrend. Mármint, hogy először bevezetnek egy új élelmiszeripari adalékot, tömegesen elkezdik használni, majd, amikor mindenben benne van, "rájönnek", hogy milyen súlyos következményei lehetnek. Jól van ez így?
Szerintem itt jogi hiányosságok is vannak.

Rabló-pandúr kérdés. Előrébb jár a multi élelmiszergyártó, mint az ő termékeit ellenőrző hatóság. Ez természetes, lehetetlen, hogy máshogyan legyen. Igyekszünk persze. A gond az, hogy egy 3 éve forgalmazott adaléknál nem számítható ki, mi lesz vele x év használat után.
De ez csak a találgatás.

A tény az, hogy ezen E-számok listája megtekinthető, mi ki is adtunk egy kis kiadványt róla. Mindegyiknél ott van, hogy mi is az (van E-száma a víznek, s a sónak is...), s hogy mire használják. MIndenki maga döntheti el, hogy akar -e olyat enni, vagy nem. Elég kooly mozgalmak vannak, amelyek keretében adalék nélküli élelmiszereket ehetünk. (Tápérték szempontjából ezeknek is megvannak a maguk hátulütői...)

Az is tény, hogy ezek nagy mennyiségben biztos nem egészségesek (szinezékanyagok, tartósítók) de hogy kinél mennyire, az nem egyértelmű. Ezért vannak az Általad is emlegetett határértékek, melyek betartását több hatóság is ellenőrzi, folyamatosan. Amennyiben hiba van, azonnal változtatást rendelünk el.

Az E-számok listája hol található meg? (és az, hogy milyen életteni hatásaik vannak?)

Nem Veled akarok kötekedni, elvégre ugyanazon oldalon harcolunk, de éppen azért, mert ahogy Te is említetted, "hogy kinél mennyire, az nem egyértelmű", kellene tiltani. Azt is megértem, hogy mindent nem lehet betiltani, hiszen akkor az élelmiszeripar mai helyzetét figyelembe véve, gyakorlatilag nem lenne mit enni. Az is rendben van, hogy miután levágják a malacot, nem azonnal kerül a szalámi az asztalra, közben napok, sőt hetek telnek el, és az sem lenne jó megoldás, ha veszek egy rúd téliszalámit és másnapra megromlik, valamilyen módon a fogyasztók érdekében is tartósítani kell. De mit keres a "Natúr ízű szőlőcukor"-ban természetazonos aroma? Gondolom, ettől lesz "Natúr ízű"...

Üdv.
Tacitus

A szalámi pont nem jó példa, évszázadok(ezredek?) óta megoldott a tartósítása "E" számok nélkül is

Jól látod, azért "ízű" mert nem az. Ezekre nem árt figyelni, ezek a kifejezések az élelmiszeriparban - de az élelmiszerkönyv és törvény szerint is - legális, általánosan használt szavak, megkülönböztető jelzések.

Kétoldalú a dolog: a fogyasztónak olyan termékre van szüksége, amit heteken, hónapokon, esetleg éveken át tud használni, ezt azonban a termékek többsége esetében csak tartósítószerekkel lehet megtenni, ami ugye úgy tűnik, hogy nem egészséges.

A hibásak nem kizárólag a gyártók...

Mondjuk a probléma kivédésére még nekem sincsenek állataim otthon:)

Amúgy szerintem a legtöbb élelmiszer tartósítása megoldható mesterséges adalékanyagok nélkül is csak jóval percízebb gyártástechnológiát igényel, és nem is szükségszerű, hogy érezhetően drágább legyen.
Igazából ott az igazság ahogy mondod, a gyártók az igényekhez igazítják a kínálatot, az igénytelenség már nem az ő hibájuk


(A kollégiumi szobatárs otthon tartott állatnak számít? Meee akko nekem van kettő is! )

Eric Schlosser - Megetetett Társadalom [ISBN: 9637525262]
Alcím: Hogyan fizetsz rá a hamburgerre?

Ajánlatos olvasmány arról, hogy mivel etetnek bennünket elsősorban a gyorséttermekben. Azóta egyetlen egyszer ettem gyorsétteremben.

Tetszett, amikor azt írta le, hogy hogyan tudnak egy ételnek emberi testnedv szagot adni, vagy egy papírcsíknak sültkrumpli ízt adni. Egy ízvilág bemutatásáról tartott konferencián papírcsíkok reprezentálták a jövő év ízvilágát... Az is tetszett, amikor azt írta le, hogy a természetes aroma miért nem mindig egészségesebb, mint a mesterséges aroma ( bizonyos természetes aroma előállításánál pl cián-t használnak).

Itt elhangzott, hogy szalámi...gondoljatok egy szalámi márkára...Szerintetek minden levágott állatból ugyanolyan ízű rúd készülhet? NEM. Pedig egy márkának ugyanazt az ízt kell "produkálnia", ugyanazt az illatot: ez a piac. De hogy valójában mi van abban, amit eszünk...

Ezekről az adalékokról...

Az adalékanyagok határértékét így határozzák meg.

Vesznek egy kísérleti állatot ( tengerimalac, patkány, nyúl), elkezdik etetni a trutyival, növelik a dózist. Hoppá az állat elhullott.
Akkor most nézzük meg hogy mekkora adagnál hullik el a kísérleti állatok fele. Ez is megvan. Szóval megvan mekkora adag károsítja a kísérleti állatokat.

De mi emberek vagyunk, emberkísérletek meg nem lehetnek.

Szóval ez után van egy táblázatuk, egy matematikai képlet amibe belehelyettesítenek, és megvan milyen dózis károsítja az embert.

Véleményem: inkább disznókat kellene etetni kísérleti célokra, immunrendszere hasonló az emberhez. És nyomon követni évekig az egészségét, ebből több mindenre lehetne jutni, de hogy egy patkány bélcsatornájából számolni az emberét nem igazán logikus.

Minden adalékanyag káros kis mennyiségben is, csak 5-10 év múlva jelentkezik a hatása.

Engem ez a szacharin háborít fel. Néhány éve reklámokban mit láttunk? Új édesítőszer, egészséges életmód, karcsú vonalak. Mindenki mint a vén kecske nyalta.
Néhány év eltelik, bebizonyosodik hólyagrákot okoz.
Hogy miért? Mert a szacharinból 3000X kevesebb kell mint a cukorból, ahhoz hogy az édesség elnyerje az édes ízét. Egy gyártási tételhez nem 3 tonna cukrot kell bekeverni, hanem csak 3 kilót. Olcsóbb így, csak reklám kell hozzá az egészséges életről.

Tuti hogy mi már nem élünk meg 60, 70 éveket mint elődeink.

Sziasztok!

Nem haragszom, mert azt bűn. Nem pereskedek, mert azzal nem érek el semmit. Viszont - amíg ellenkezőjéről meg győznek - bárkivel szemben fenntartom az alábbi gondolatmenetet:
Manapság nagyon kevesen tehetik meg, hogy saját előállítású élelmiszereket fogyasszanak, így az átlagos fogyasztó vásárolni kényszerül. A fogyasztó széleskörű élelmezésügyi és jogi ismeretekkel rendelkezik, ezért tisztában van azzal, hogy egy élelmiszerre rá kell legyen írva a felhasznált összetevők. Ezért bemegy a szupermarketbe, és minden termék összetevőit elolvassa. Mivel minden termék gyakorlatilag ugyanazon alapanyagokból áll, megállapítja, hogy csodák nincsenek, majd bepakol a kosarába. Az egyetlen szempont, ami alapján választ például a joghurtok között, a felhasznált, táplálkozástanilag értelmetlen adalékok mennyisége lehetne, ami viszomt már nincs megadva. "Éljenek az ipari titkok" felkiáltással elindul a pénztár felé.
Útközben találkozik a bioélelmiszer osztályjal (feltételzve, hogy elég nagy áruházban vásárol), ahol szomorúan tapasztalja, hogy nincs nála annyi pénz, hogy a 60 Ft-os joghurt helyett 200 Ft-os biojoghurtot vegyen, így kosarában az adalékolt élelmiszer marad.
Főhősünkről feltételeztük, hogy tisztában van az emberiség által máig felhalmozott minden ismerettel, és mégsem volt lehetősége egészséges terméket választani.
Innentől kezdve a "fogyasztói igénytelenség" szerintem a probléma szőnyeg alá söprése. És mi van azokkal a milliókkal, akik nem rendelkeznek ekkora tudással? Aki hülye, haljon meg? Lehet, hogy ez a társadaolm egészének jövője szempontjából "hasznos" elv, én azonban más véleményen vagyok.
Kicsit konkrétabban:
- Feltüntetett adalékok csak egy bizonyos mennyiség felett vannak feltüntetve
- Adalékok mennyiségei nincsenek megadva
- Nincs választási lehetőség
- Mivel mindenben vannak adalékok, ha egy termékben határérték alatt vannak jelen, attól még mérgező lehet, ha mást is fogyasztok
- Nem tudom, mennyi pl. a citromsav napi maximális bevitele, de ez nem is számít, hiszen azt sem tudom, hogy egy termékben mennyi van
- Egy üditőitalban egy adalék az egészségügyi határérték alatt van. Egy pohár üdítőben, vagy az egész kétliteres palackban?

Még egy vélemény. Azt tapasztalom, hogy bármivel megetethetik az embereket, akár szó szerint, akár átvitt átvitt értelemben, elegendő leírni egy papírra, és minden rendben. Szerintem ezt a felelősséget a teljes társadalomnak kell viselnie, a mai jogrendszer a gyártókat támogatja. Ehhez véletlenül se kapcsolja hozzá senki azt az irányzatot, miszerint mostanság a könnyű drogokat legalizálni akarják... De ez már egy másik fórum témája.

Üdvözlettel:
Tacitus

Bizonyos szempontból igazat adok, egy állítással azonban nem. A teljes feltüntetés szerintem egy teljesen megalapozott és jogos igény, az Unióban ebbe az irányba haladnak a jogalkotási folyamatok, szerintem nem kell sok idő, s így is lesz.

Abban a kérdésben azonban, hogy a fogyasztó igenis járjon utána annak, hogy számára mi egészséges, és mi nem, nem értünk egyet. Teljesen független a másik kérdéstől. Ha tájékozott vagy, van esélyed a problémák megoldására, arra, hogy tudd, mit vegyél.

Vannak olyan vélemények, hogy tudatlanul jobb élni, mint széles ismeretekkel, de ennek eldöntése mindenkinek a saját joga.
Amennyiben azonban nem hajlandó tájékozódni, ezt eldönti, s utána tudatlanságából eredően reklamál és okol másokat, az eléggé elítélhető.

MAgyarán: tájékozódni elengedhetetlen. Már csak azért is, mert mennél nagyobb a fogyasztói elégedetlenség a hiányos tájékoztatás miatt, annál hamarabb követik a jogszabályok a "normális" irányt.

Annak eldöntése, hogy tájékozódjon az ember vagy sem, az nem jog, hanem azoknak kiváltsága, akik már megszerezték a tudást, ők utólag vélekedhetnek úgy, hogy ezt nem kellett volna. Ez persze inkább filozófia, és lehet, hogy tévedek. Ha viszont az embernek joga van tudatlannak lenni, akkor ez már feljogosít másokat, hogy felette döntsenek?
Azt hiszem, elkanyarodtam a témától, inkább nem is folytatom.

Igazad van Tacticus! Hülyeség volt részemről a fogyasztói igénytelenségre egyszerűsíteni a kérdést. Talán drámai szigorításokra lenne szükség... esetleg kidolgozni egy lépésenként szigorodó tervszerű szabványrendszert, aminek mondjuk az utolsó állomása lehetne valami utópikus állapot, csak természetes alapanyagokból, stb... ami olyan távolinak tűnik hogy még kimondani is alig merem De az is tény, hogy vannak olyanok akit egyszerűen nem érdekel mi van benne, valószínűsíti, hogy "annyira" azért nem káros.
Szerinted mi lenne a megoldás?

Azért úgy látom, hogy hozzászólásod megírásában motivált az elmúlt nap híre, melyszerint új, szigorúbb szabályozás várható a kérdésben. POntosabb, teljesebb lesz a címkézés. Ez akkor meg is volna, mindannyiunk régi igénye ez.

MI is lesz ezután? Rajta van a terméken, hogy mondjuk E345 (ez és ez, pontos név, 36mg). É s akkor most - már amennyiben tájékozódni és tudni nem kell - mi a további lépés? MIt érsz vele????

Ez az alap ahhoz, hogy komoly tudással információk birtokában eldönthesd, hogy szükséged van -e az élelmiszerre, vagy hogy nem, éppen ellenkezőleg, még káros is lehet rád.

Így volt ez az étrendkiegészítős, vitaminos vizsgálatnál is. Ott pontosan kellett feltüntetni, s mégis jócskán elcsúsztak az adatok. De a társadalom többsége annyira tudatlanul használja ezeket, hogy nem sokat értünk a bejelentéssel. Nem arról volt szó, hogy ártalmas a készítmény az egészségre, hanem hogy 22mg helyett 83-at tartalmazott. S ez annak az embernek, aki tudja, orvosával egyeztette, hogy mennyire van szüksége, komoly átverés. Aki csak úgy nyakalja be a terméket az összes vitaminjával és ásványi anyagával anélkül, hogy orvossal ezt egyeztetné, azon nem lehet segíteni. Csak tájékoztatással, információ-nyújtásával.

Én erre gondoltam...

Nem tudom az origo fórumán valaki a pi víz kapcsán, ami komoly átverés, felhozott érvként pár érdekességet. Az biztos, hogy az FVF helyében megvizsgállnám hogy mi a különbség a PI víz és a készítő üzem épületében vett csapvíz között, mert sok vizsgállat szerint semmi. Eddig 1 a csodatermékek ellen, de lehet egy kicsit továbbmenni. A http://www.vegetarianus.hu/irasok/definiciok/eszam2.html honlapra is mutatott egy link, ami bizonyítani volt hivatott, hogy az emberi hülyeség határtalan. Genetikailag módosított B2 vitamin, és hasonló értelmetlen, eszement ötletek. Magyarul ismét a fogyasztó szándékos megtévesztése folyik és érdemes megnézni az itt ajánlott kereskedelmi egységeket. Mondjuk FVF és GVH által az ilyen furcsaságok kiszűrését célul kitűzve.

Ezek jelentős része nem is feltétlnül mesterséges, a citromsav sem az, a karamell sem az, a B2 vitamin (szintén gyakori) sem az, a zselatin sem az. Mégis jön rá a reakció, megjegyzem, egy egyszerű vegyület, ahol kiralitásprobléma sem léphet fel kapcsán nincs értelme a mesterségest és a nem mesterségest elkülönítani. Ahol lehet ilyen probléma, ott a mesterségest is többnyire biológiai úton állítják elő, így ez is éppen olyan vegyület lesz mint a természetes. Az adalékanyagok körüli hiszinek jelentős része alapvetően lobbitevékenység, és hazugságokra épít, a másik része viszont azt mutatja: Az engedélyezési folyamatotszigorítani kell. De nem veszélyesebbek ezek, mint a mindig éppen divatos egészséges étrend amiből hogy hogynem mindig kimarad valami. Pl. nem egy kutatásmutattaki, hogy a szója veszélyesebb mint a hús. Lehetne sorolni.

Egyszer, ha alkalmad nyílik vizsgáld meg spektroanalizátor segítségével is! Nagy különbség van.
Azért azt gondolom vizsgálat nélkül is belátod, hogy minden garancia nélkül én is el tudok adni neked PI vizet, mert nem vagy képes megállapítani, hogy valóban az-e. Ezen oknál fogva erősen köze van az én PI vizemnek a csapvízhez. Azonban, azt is gondolom belátod, hogy a boltban kapható ásványvizek nagyrésze átesik többszörös szűréseken, különböző eljárásokkal kivonnak és hozzáadnak bizonyos ásványi anyagokat, a benne található ásványi anyagokról a terméken találsz leírást. Biológiai kutatók különböző állásponton vannak, hogy minek kell és minek nem kell benne lennie a vízben, amit iszunk. Abbanbiztos lehetsz, hogy az eladott ásványvizek, és a PI víz (amit nem tőlem veszel, hanem hitelesebb helyről) nem ugyanazon paraméterekkel rendelkezik, mint a hagyományos csapvíz.

Arról, hogy egyik másik mennyivel egészségesebb, hol kell történjen az ásványi anyagokkal az energiabevitel...stb biológusokat kellene megkérdezni. A tájékoztatás jelenleg is megtalálható az adott terméken.

Én az alacsony nátrium tartalmú ásványvizeket kedvelem, egyetlen olcsó és kevés nátriumot tartalmazó terméket találtam eddig: Aquarius 2L 59 HUF.

Két ásványvíz adatai:
----------------------Nestlé Aquarel--------------------------Aquarius
Össz.ásv.(mg/l):---------610-------------------------------------506
Kalcium:---------------------83--------------------------------------67
Magnézium:----------------39.9------------------------------------28.8
Hidrogén-Karbonát:-----451------------------------------------360
Fluorid:------------------------1.4----------------------------------
Nátrium:-----------------------6.9-----------------------------------11
Szén-dioxid:-------------------------------------------------------4g/l

Ár(kb):..........................90-100 HUF..................................60-70 HUF

Természetesen nem akarok a PI víz mellett érvelni, mert semmilyen érdekem nem fűződik belőle, nem is ittam még olyat. Egyszerüen csak arra kívántam reagálni, hogy állítólagos sok vizsgálat mit mutatott ki. És erre is azért, mert egy ismerősöm(nevezzük Őt így) megmérte.

Az ásványvizeknek és a PI víznek nincs köze egymáshoz, az ásványvizeket nem csapvízből állítanák eleve elő, a PI vizet viszont "állítólag" igen. Megjegyzem, több munkacsoport elég pontosan ellenőrizte a PI vizet, az összes nagyobb PI víz centrumban, beleértve annak a boltját is aki az egész módszert terjeszti Magyarországon akinek erről könyvei vannak, stb. Az illető doktor úr jelenlétében is elvégeztek az illető könyvében leírt kísérleteket és hogy, hogynem a kísérlet nem úgy sikerült ahogy a könyvben van... Kezded sejteni a különbséget az ásványvíz és a PI víz között. És olvasd el a belibnkelt oldalt hogy mekkora hazugságok vannak ott is...

Mint ismeretes a jelenlegi víztisztító technológiák: (kerámikus szűrők),a szálas szűrók, aktív szenes szűrök, ioncserélő berendezések,UV feltőtlenítéses eljárás, desztilálás és a fordított ozmózis. A fordíttott ozmózissal előállított(megtisztított oldószert[víz]) permeátumot általában ásványianyagpatron segítségével teszik jó ízű, iható vízzé. A PI víz energetizáló berendezéshez hasonló információkezeléssel előállított víz, ha jól tudom, és ez Természettudományi terület, valamint a PI vzet ugyanolyan szűrési eljárásoknak vetik alá, mint amilyeneken az ásványvizek átesnek.

Érdekesség: Calgonnal a mosógép is tovább él...gondolom hallottad ezt már. És azt hallottad, hogy létezik fizikai vízkőmentesítés pl ökomag lágy-mágnesgolyóval? Pedig barátságosabb eljárás.

A PI víz és a csapvíz:
Csapvíz? Én durván úgy fogalmaznám meg, hogy vegyszerkezelt vegyszeres folyadék. A környezetünkben előforduló ivóvizeinkben előfordulnak homok, iszap, kolloidok,(metán, széndioxid, kénhidrogén, nemesgáz) zsír, szerves anyagok szappan, mosószer, fapép, olaj és származékai, réz, arzén, kénsav, rovarirtó, festék, sugárzó hulladék, műtrágyamaradvány, kénes sav, aktív szervezetek, baktériumok, algák, vírusok, gombák ...ipari melléktermékek tömkelege. Olyan erősen mérgező és kevésbé mérgező szervetlen ásványok is, mint a magnézium, fluor, nátrium, kén, kalcium, klór vegyületei, mész, szóda, gipsz. És akkor még az olyan kémiai szennyezők, mint a nitrátok, a nitritek (melyek a rákkeltő anyagok körébe tartoznak), az ammónia, a nehéz fémek huminsavak, a vas, a mangán, a fenol, a magas sótartalom, a növényvédőszer maradványok. Aztán az is, amit szándékosan kevernek a vízhez mikróbák elpusztításához.
A zárt rendszerekben( csövekben) továbbított vizekben a következő szennyeződésekkel találkozunk: klór a csírátlanítás következtében, klór vegyület, trihalometánok, lebegő anyagok, íz és szaganyagok,baktériumok, gombák, spórák, paraziták, Ca,Mg és a keményvíz.
PI víz? Én úgy érvelnék - az eddigi álláspontom szerint is - hogy azt mondom: mindig voltak csalók. A tőlem kapott PI víz biztosan nem esett át se információkezelésen, se víz tisztíási technológiák egyikén sem. Azonban, mint azt mondtam ismerősöm egy vásárolt PI vizet spektroanalizátorral megmért és nem csapvíz. A természettudományi dolgok egy részét misztikumnak tartják, de a víztisztítási technológiák egzaktabb tudományon alapulnak.

Fodor József Közegészségügyi Központ Országos Közegészségügyi Intézete 1997-ben elkészítette az Ivóvíz és fürdővíz minősége c. tanulmányát, melyben az ivóvízminőséget rontó tényezőket rakja sorrendbe humán egészségügyi szempontból: 1.Arzén, 2.Bór, 3. Bakteriális szennyezettség, 4. Nitrát, 5.Nátrium(kalcium –hiány), 6. nitrit, 7.Klórozási melléktermékek,8.Egyéb mikroszennyezők.

Fordított ozmózissal kivonható a nazirium, az arzén, a kadmium, a kálium, a szulfátok, a keménység(Ca), a nitrátok, a kloridok, a fekália bacilusok, vírusok, protozoa ciszták, az organikus anyagok, a trihalometánok, a trihaloetilén, a klór, a mérgek, az anyag szedimentáció, a szín és íz, az azbeszt.

A fluorozott víz pozitív hatásainak elterjesztését üzleti érdekek szolgálták, melyek mélyen az emberekbe súlykolták, hogy a fluorozás mennyire jó a fogszuvasodás ellen.

A nátrium-fluorid néhány egyéb alkalmazása: patkányméreg, csótányirtó, üvegmaratás, festékgyártás, műanyaggyártás, gyógyszeripar (naná), fémipar, cserzőanyag, fertőtlenítő, féregirtó, gomba- és mikrobaölő szer, tűzoltókészülékek töltőanyaga, oldószerek, tűzvédő bevonatok. A fluorozott víz -fogászati kutatások szerint - a fogzománc fluorosodását okozza. Meg nem erőstített felmérés szerint 81 és 86 között 25-ször annyian pusztultak el fluorid mérgezésben, mint ahányan AIDS-ben, kb negyedmillióan. Egyes rákkutatók szerint a vízfluorozásnak köszönhetően évente 50 ezer amerikai hal meg.

Tehát, én maradok az ásványvíznél, illetve ha egyszer lesz pénzem,akkor beruházok egy ilyenvíztisztító berendezésre. Addig is nem iszok kólát, üdítőket, amik sajnos dehidratáló anyagokat is tartalmaznak.

Captain Crash: Ha szerintem a PI víz centrumok, több független mérés szerint, amit különböző tudományos közösségek végeztek csapvíz, szerinted nem, akkor egy FVF vizsgállat pontosan kiderítheti mi az igazság. Ha nem csalnak nincs mitől tartani a vizsgállat is ezt mutatja és nem bántja senki őket, ha meg tényleg csapvíz nincs miért védeni őket. Mindig furcsa, ha egy terméket az objektív vizsgálattól védeni kell több tudományos közösség vizsgállata után. (Megjegyzés, a sulinet kémia oldalon lévő cikkekre volt link, azért egy országos, kormányzati pénzekből működtetett portálra felkerülő több egymástól független cikk egybehangzó állításavalamint a PI víz jópár tulajdonságával kapcsolatos állítás egyértelmű cáfolata szerintem elég erős érv a vizsgállat szükségessége mellett)

Külön érdekes, hogy a PI vízről olyat állítanak, ami biznyíthatóan hazugság, ugyanaz a BIO lobbi üzemeltet egy weboldalt ahol több tucat bizonyíthatóan hamis információ van, és ennek ellenére akad, aki védelmükre kel: nem kell obejektív vizsgállat. Talán mert a végén ott is kiderülne valami?

Érdekesnek találom, amit mondasz, viszont nem tudom, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ilyen esetben, talán FVF majd válaszol.

Mutatnál pár független, tudományos közösségek végezte mérést, melynek eredményeiről tudni lehet?

Hogy ebben az ügyben volt -e már vizsgálat, arról nem tudok, majd utánajárok. A helyzetet és a lehetőségeket érzékeltetve egy másik példa: a coca cola próbált eladni már több ízben is csapvizet palackozva, s ez az ottani (angol) hatóságok rosszallását kiváltva be is lett tiltva.

Itthon a korábbi bonaqua nem felelt meg az elvárásoknak, s ezért itt mi tettük ugyanazt, mint fent az angolok.

A csapvízért nem lehet pénzt kérni, ahhoz való jog ezt jelenleg nem engedi. Minden étteremben kötelező lehetőséget adni vízfogyasztásra, ahol ülős étkezés van.

Mármint palackozott formában.

Amúgy sem lehet érte pénzt kérni. Semmilyen formában sem. A vezetékes szolgáltatás persze gáz, de ott nem csak ivóvízről van szó, összetett jogi kérdés.

Ha jól tudom, a szolgáltató külön pótdíjat számol fel azért, mert a víz (szerinte...) ivóvíz minőségű. Ez akkor nem gáz?

Ezt is meg lehetne vizsgálni.