17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet
a távollevők között kötött szerződésekről

A Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fvtv.) 55. §-ának e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet gazdálkodó szervezet vagy magyarországi fióktelepe útján külföldi székhelyű vállalkozás (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) és fogyasztó köt egymással a gazdálkodó szervezet áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékenységi körében kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján (távollevők között kötött szerződés).
(2) A rendelet akkor alkalmazható, ha külön jogszabály a rendelet hatálya alá tartozó szerződésről eltérően nem rendelkezik.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a pénzügyi szolgáltatási és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a biztosítási és a biztosításközvetítői, a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos szerződésre, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a nyugdíjpénztári szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésre;
B) automatából történő értékesítésre;
c) nyilvános távbeszélő állomás igénybevétele útján a távbeszélő szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött szerződésre;
d) az építési szerződésre;
e) ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre, kivéve a bérleti szerződést;
f) az árverésen kötött szerződésre.
(4) A mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk rendszeres házhoz szállítására vonatkozó szerződésre kizárólag a 7. § (2)-(3) bekezdése, a 8-11. § alkalmazható, az utazási szerződésre és az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésre pedig kizárólag a 9. § alkalmazható.
(5) E rendelet alkalmazásában távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.
2. § (1) A gazdálkodó szervezet a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni:
a) a gazdálkodó szervezet cégnevéről (nevéről), székhelyéről (lakóhelyéről), a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról;
B) a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól;
c) az ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is;
d) szükség szerint a szállítás költségéről;
e) a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;
f) az elállás jogáról (4-5. §);
g) a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg;
h) az ajánlati kötöttség idejéről;
i) a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor.
(2) A gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni.
(3) Ha a gazdálkodó szervezet telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot a fogyasztónak, annak kezdetekor köteles közölni legalább cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét) és telefonszámát, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötésre irányuló szándékára.
3. § (1) A gazdálkodó szervezet köteles a fogyasztót a szerződés megkötése előtt kellő időben, de legkésőbb a szerződés megkötésekor a 2. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában foglaltakról írásbeli tájékoztatóval vagy más, a szóbeli tájékoztatást megerősítő dokumentummal (a továbbiakban együtt: írásbeli tájékoztató) ellátni.
(2) Az írásbeli tájékoztatónak az (1) bekezdésben előírtakon felül tartalmaznia kell:
a) a 4. § szerinti elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, ideértve a 4. § (5) bekezdésében, a 6. §-ban és a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá azt az esetet is, amikor a fogyasztót az 5. § alapján az elállás joga nem illeti meg;
B) a gazdálkodó szervezet azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti;
c) a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását;
d) a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak távközlő eszköz útján egyetlen alkalommal nyújtott olyan szolgáltatás esetében, amelynek ellenértékét a távközlő eszköz üzemeltetője részére kell megfizetni. A fogyasztót azonban ilyen esetben is tájékoztatni kell a gazdálkodó szervezet (2) bekezdés B) pontjában meghatározott címéről.
4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.
(2) A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
(3) Ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától számított három hónapon belül gyakorolhatja.
(4) Ha a 3. § szerinti tájékoztatásra a (3) bekezdésben meghatározott három hónapon belül sor kerül, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta.
(5) A gazdálkodó szervezet köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A gazdálkodó szervezet azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.5. § A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot
a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt a gazdálkodó szervezet a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
B) olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac gazdálkodó szervezet által nem irányítható ingadozásától függ;
c) olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;
d) hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;
e) hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződés esetében;
f) szerencsejáték-szerződés esetében.
6. § (1) Ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben a gazdálkodó szervezet által nyújtott kölcsön [Fvtv. 2. § d) pont] fedezi, a fogyasztó 4. § szerinti elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja.
(2) A fogyasztó a gazdálkodó szervezetnek a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. A gazdálkodó szervezet azonban követelheti a fogyasztótól a kölcsönszerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését, feltéve, hogy a kölcsönszerződésben ezt a kár elemeinek és összegszerűségének meghatározásával kifejezetten kikötötte, és a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsön (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklete III. 5. pont) fedezi, feltéve, hogy a fogyasztási kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és a gazdálkodó szervezet előzetes megállapodásán alapul. A gazdálkodó szervezet köteles a fogyasztó elállásáról a pénzügyi intézményt haladéktalanul értesíteni.
7. § (1) A felek eltérő megállapodása hiányában a gazdálkodó szervezet a fogyasztótól kapott felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti teljesítésre.
(2) Ha a gazdálkodó szervezet a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott áru nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, köteles erről a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. E kötelezettség teljesítése a gazdálkodó szervezetet nem mentesíti szerződésszegése egyéb következményei alól.(3)
Ha a gazdálkodó szervezet a szerződésben meghatározott módon helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással teljesít, a 4. § szerinti elállási jog gyakorlása folytán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek a gazdálkodó szervezetet terhelik. A költségek viseléséről, valamint a megfelelően helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással történő teljesítésről a gazdálkodó szervezet egyértelműen és pontosan köteles a fogyasztót tájékoztatni.
8. § (1) A gazdálkodó szervezet nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan árut értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg.
(2) A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a gazdálkodó szervezet ajánlatának - hallgatólagos - elfogadását.
9. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötés céljából automata hívókészüléket, illetve távmásolót (telefaxot) használjon.
(2) Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, a gazdálkodó szervezet a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában használhat olyan, közvetlen kapcsolatot lehetővé tevő távközlő eszközt, amely nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá.
10. § A gazdálkodó szervezetet terheli annak bizonyítása, hogy a rendeletben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a határidők betartására vonatkozó előírásokat megtartotta, valamint a fogyasztó 9. §-ban előírt hozzájárulását beszerezte.
11. § (1) A fogyasztó a rendeletben meghatározott jogáról érvényesen nem mondhat le.
(2) A rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni.
12. § (1) Ez a rendelet 1999. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a házaló kereskedésről szóló 44/1998. (III. 11.) Korm. rendelet 4. §-ának (1)-(2) bekezdésében a "nyolc napon belül" szövegrész helyébe a "nyolc munkanapon belül" szövegrész lép.
(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a távolban kötött szerződések tekintetében a fogyasztók védelméről szóló 97/7/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Kedves FVF!

A fenti korm. rendelettel kapcsolatban volna néhány kérdésem.

1. A rendelet szerint a szerződéstől való elállásra a fogyasztónak 8 munkanap áll rendelkezésére. Ez azt jelenti, hogy a nyolc munkanapra eső akár 4 szabad- és munkaszüneti nappal együtt az elállási határidő akár 12 nap is lehet?

2. A határidőn belül a visszaküldött árunak meg is kell érkeznie a megfelelő címre, vagy az is elegendő, ha 8 munkanapon belül csak a visszaküldés (mondjuk postára adás) történik meg?

3. Az elállásnak lehet-e feltétele a bontatlan csomagolás? Végülis ahhoz, hogy kiderüljön, elégedett vagyok-e az áruval vagy sem, ki kell bontanom, nem?

4. Az világos, hogy az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerülő költséget a fogyasztó viseli, de mi a helyzet a házhozszállítási költséggel? Elállás esetén ennek az árát is vissza kell fizetnie a gazdálkodó szervezetnek?

5. A gazdálkodó szervezet kötheti-e bármilyen feltételhez a fogyasztó 8 munkanapon belüli elállási jogát? (Gondolok itt például egyes web-áruházaknál a visszaküldési szelvényre, amit a fogyasztónak feltétlenül mellékelnie kell kitöltve ahhoz, hogy az elállás érvényessé váljon.)

6. Internetes vásárlásnál mire kell figyelnie a fogyasztónak ahhoz, hogy nehogy átverés legyen a vége?

(Lehet, hogy ezekre a kérdésekre (az utolsó kivételével) a rendelet alapján egyértelmű a válasz, de nem szeretném megkockáztatni, hogy a helytelen értelmezésből adódóan helytelen következtetéseket vonjak le.)

Szia!

FVF ritkán jár erre, beleőszülsz ha az ő válaszát várod

1. igen
2. elég feladni
3. nem lehet feltétele
4. nem kell visszaadniuk
5. az elállási jogot a jogszabály biztosítja, csak a jogszabályban meghatározott kivételek esetén nem lehet élni vele
6. mindenre pl én előre nem fizetnék...

Igen.



Természetesen meg kell érkeznie a terméknek, mert a szerződés kötés előtti állapot visszaállítására kell törekedni. De azt hiszem jobb, ha ajánlottan és értékbiztosítással küldeti valaki vissza, mert különben amúgy a posta bizonytalansága miatt adódhatnak problémák. Azt nem teheti meg valaki, hogy üres dobozt küldi vissza, aztán a postára fogja, hogy jé eltűnt.



A feltétel nélküli elállás azt jelenti, hogy nem lehet feltételhez kötni. Egyébként pedig ellentmondásra jutottál te magad is. Vagyis hogyan győződhetne meg valaki a termék megfelelőségéről, ha ki se bontja az adott terméket? Azonban nem tartozik rendeltetés szerű használat közé az, ha a termék dobozát széttépve bontja fel valaki azt. Erről a nem rendeltetés szerű használatból erredő kár részben foglakozik a rendelet.



Minden szállítási költséget a fogyasztó visel, ez tisztán le van írva. Mikor átveszi valaki a terméket, akkor csak úgy teheti meg, hogy kifizeti a kiszállítás díját. Addig meg nem szállítják vissza, amíg ki nem fizeti a szállítócégnek a visszaszállítás díját. Mert azt nem lehet tenni, hogy utánvédelkor majd a gazdálkodó szervezet fizesse ki. Csak akkor, ha ezt a díjat is kifizeti.



Megint csak azt kell mondjam, hogy a feltétel nélküli elállás azt jelenti, hogy nem lehet feltételhez kötni.



Erre a rendelet nem ad egyértelmű választ, de úgy van összeállítva, hogy védi a fogyasztó érdekeit. Azonban sokszor előfordulhat, hogy csak bíróságon tudnak megegyezni a szerződő felek.



Nem feladni kell tudni, hanem visszajuttatni!!!

Egy-két dolgot helyre kell azért tenni szerintem.

1. FVF valamikor mintha azt írta volna, hogy azok a napok, amikor az üzlet nyitva vagy zárva van, módosíthatják ezt - vagyis egy nagy multinál, ami mindennap nyitva van, minden nap lehet munkanap. Míg ha mondjuk munkanapátrakás miatt egy egyébként munkanap is munkaszünetinek számít, akkor az bizony nem lesz munakanap. Ez alapján szvsz vagy tényleg úgy kell számolni, ami a "hivatalos" munkanap, de az is lehet, hogy itt minden nap annak számít - bár ez a fogyasztóra kedvezőtlen értelmezés lenne. Mindenesetre én nem vagyok ebben olyan biztos, mint Csaba - FVF, help, please!

2. NEM kell megérkeznie a terméknek! 8 munkanapon belül kell elállni a szerződéstől, vagyis mondjuk küldök nekik e-mailt, hogy ezennel elálltam, küldöm - ez is jó megoldás lehet. Persze ráutaló magatartással is elállhat az ember, vagyis egyszerűen az átvételtől 8 munkanapon belü potára adja, ezzel kifejezve elállási szándékát.

3. Na jó, ebben kb. egyetértünk - nem lehet feltétele a bontatlan csomagolás.

4. "A fogyasztó által kifizetett összeget" kell visszafizetnie az áruháznak, ebben szerintem benne van a szállítási költség odafele díja is, csak a visszaküldés költségét bukja a megrendelő. Azt viszont halkan megjegyzem, ha eleve nem azt hozzák ki vagy nem olyan áron, érdemes élből át sem venni, ha lehetséges, ráírni, hogy mi miatt - és kenjék a hajukra.

5. Ebben teljes egyetértés mindhármunk között, ez jó.

6. Legyen megadva pontos, részletes fizikai elérhetősége a cégnek, ne csak egy telefonszám vagy postafiók - ilyen helyről rendelni olyan, mint az orosz rulett. Sose bízd a csomagodat a postára, ha nagyobb értékről van szó, mert megbízhatatlanok. Jó pont, ha tájékoztatnak a honlapon az elállási lehetőségről, a garanciális feltételekről, és az is, ha regisztrációs számuk van (ez utóbbi úgy tudom, szinte fehér holló ritkaságú, alig van, pedig enélkül nem lehetne csomagküldési szolgáltatást végezni...). Kell kapnod a megrendelésről egy visszajelző e-mailt, ez fontos és érdemes eltenni.



Jó, elvileg be is viheted a telephelyükre, de nem kell feltétlenül fogják bevenni ott...

Javítsd kérlek magyarra!

1. Az számít munkanapnak, ami a kötelezettnél munkanap. Ha nincs nyitva szombaton-vasárnap, akkor az nem munkanap, ha állami munkaszüneti nap van, akkor az sem. Akármennyire multi a multi...

A 2.-es ponttal kapcsolatban Csaba20-szal kell egyetértsek és nem veled.

6. Erről hosszasan tudnánk beszélgetni.

Akkor a 2-es pont tekintetében 2 vs 2, nagy bunyó lesz itt

Az 1-nél viszont lehet hogy nem voltam egyértelmű, mindenesetre erre gondoltam. Azt hiszem. Már nem vagyok egészen biztos benne... Ugyanis azt nem írtam le, hogy webáruháznak nincs nyitvatartása!!! És nem is kell hogy legyen egyébként "normális" üzlete!

Hátha erre jár FVF...

2: Ariadnenak van igaza. A 8 nap az elállás határideje, s nem a termék visszajuttatásáé. A kereskedőnek is 30 napja van az elállás után visszautalni a pénzt, s attól az elállás még életben van.

A 2.-es pont kérdését félre értettem. Elnézést kérek érte. Úgy értettem, hogy a terméknek vissza is kell-e érkeznie, vagy elég ha feladják. Természetesen a 8 nap az elállási lehetőségre vonatkozik, de a terméket vissza kell szolgáltatni a forgalmazónak. Tehát nem elegendő az, ha feladja valaki a terméket, hanem biztosítania is kell tudni, hogy az vissza is érkezik az adott céghez. El kell állni 8 napon beül és helyre kell állítani a szerződés előtti állapotot. De az állapotot nem 8 napon belül kell helyreállítani. A kérdést újra elolvasva lett világos, hogy a 8 napon belüli teendőkre vonatkozott és nem arra, amit én gondoltam. De úgy látom Captain_Crash is félre értette.

FVF: Bocsánat, mi a baj azokkal az állításokkal, melyeket Csaba_20 itt leírt? Nem kell megérkeznie a terméknek? Egy postai úton feladott küldeménynél a posta nem ellenőrzi, nem is biztos, hogy hivatott ellenőrizni, vagy megállapítani hogy a dobozban ténylegesen az adott termék van-e, vagy egyáltalán hogy benne van-e.

Mi történik olyan esetben, amikor a fogyasztó közli a forgalmazóval szemben az elállási szándékát, majd postára ad egy "dobozt" és a termék nem érkezik meg, vagy nem az a termék érkezik vissza, amit eladtak... Leírnád, hogy hogyan álljanak el a fogyasztók ilyen esetben a szerződéstől és hogy miként juttassák vissza a terméket?

Szerintem a vevő feladata ilyenkor, hogy sérülésmentesen visszjutassák a terméket az eladó feladat, pedig az, hogy ellenőrizze, hogy tényleg így történt-e.
Vagyis ha a vevő nem megfelelő módon, biztosítva adta fel a terméket, ezzel pár forintot spórolva és az eladó a megérkezéskor nem ellenőrizte, hogy valóban az van-e a dobozban amit várt, akkor vessenek magukra...

Persze, hogy a visszajuttatás a fogyasztó felelőssége, meg hogy oda is kell érnie a terméknek. Ez azért elég egyértelmű, nem?
Ha a posta hibázik, a forgalmazó felé szerintem ezért is a vevő felelős, kössön olyan megbízást, biztosítottat, tértivevényest, ami biztosítja az érdekei érvényesülését.

Másik vitatott kérdés

Szerintem a szállítási díjat akkor sem kell Azt nem a "gazdálkodó szervezetnek" fizeti a fogyasztó, hanem a szállító cégnek.

Ha utánvéttel veszi az ember, és talán ez a leggyakoribb, akkor egyben fizeti a futárnak/postásnak a vételárat és a szállítási költséget, amiből aztán a cég kifizeti a futárt, sőt szvsz legtöbbször állandó szerződésben vannak. Ez a fogyasztó által fizetett összeg. Szerintem.

Ezen gondolkoztam már én is és úgy látom én is, hogy ebben igazad van. Viszont valaki írta, hogy személyesen nem viheti vissza a terméket, holott szerintem azt is megteheti. A végső cél a termék visszaszolgáltatása. A szállítási díjat ez esetben minimálisra redukálhatja, de mivel a költség őt terheli, úgy gondolom megválaszthatja a módját a visszaszállításnak.

Háááát nem tudoom...
A szállítás az akkor is külön szolgáltatás, nem része a megvásárolt terméknek, még a számlán is külön szerpel. És ha rendelek tíz különböző terméket, akkor kifizetem a 10 termék árát meg a szállítási díjat. Ha az egyik termék mégsem jó, azt visszaküldöm, akkor hogy jön itt be a szállítási díj?

Ha visszaveszik, persze. Otto katalógusból szoktam rendelni időnként, ott előfordul, hogy egyáltalán nem jó vagy kisebbre/nagyobbra kell cserélni valamit - Budán valami Fehérítőgyár vagy milyen utcában van egy hetente kb. kétszer 3 órát nyitva tartó lerakatuk, ahova vissza lehet vinni, ha nem akar az ember postaköltséget fizetni. Azt viszont nem tudom, kötelesek-e ilyet fenntartani, végülis lenne benne ráció, hogy valahol előírják.

Ez a "fogyaszót által fizetett összeg" lehetne kicsit pontosabb meghatározás is - bár lehet, hogy éppen nem véletlen, hogy nem a "termék vételára" szerepel, ez nekem gyanús.

szerk: mármint Csaba postjára válaszoltam...

Ez a fogyasztó által kizetett összeg szerintem úgy értendő, hogy a termékért kifiztett összeg.
(szerk: ha nem az lenne, akkor a fenti példában akkor is vissza kéne adni mind a tíznek az árát, ha csak egyetől akarok elállni, az meg picit abszurd vóna )
És azért nem vételár van, mert a részletfizetéses dolgokra is gondoltak. Szerintem

Ha veszek mondjuk két pandamacit, de azok nem tetszenek mégsem, és visszaküldöm mindkettőt, akkor szvsz visszajár a teljes összeg, amit kifizettem, including szállítási költség (ebben biztos nem vagyok azért...). Ha viszont csak az egyik pandamaci nem tetszik, a másik igen, akkor egyet küldök vissza és csak annak a vételárát kapom vissza.

(fejvakarós smiley) A második eset egyértelmű, az első nem... Ha mondjuk azt vesszük, hogy ez is elállás a szerződéstől, kifejezetten kimondottan az, akkor indokolt, hogy a szálítási- és postaköltség is visszajárjon, mert Captain Crash kedvencéről, az eredeti állapot visszaállításáról van szó. De valahol tényleg fura, hogy vissza kelljen fizetniük a szállítási költséget, mindezek ellenére is. Határozottan bizonytalan vagyok.

Ez teccik

Általában úgy szokott lenni, hogy a szállítási költség külön tételként szerepel a számlán. Szóval veszel egy nagy pandamacit, meg egy kis pandamacit, meg egy házhozszállítást. A házhozszállítás egy egyszeri elvégzett szolgáltatás, nem visszacsinálható, "természeténél fogva nem szolgáltatható vissza". Ha csak a kis pandamacit adod vissza, akkor csak annak az ára jár vissza. Ha mindkettőt, akkor mindkettő ára.

Még egy dolgot bekavarok ide:

Ha viszont az elállásod oka a kötelezett hibás teljesítése(hiányzik a pandamaci egyik füle), akkor a szállítási költség - mint okozott kár - megtérítését követleheted. Ha meggondoltad magad, mert időközben plüsstigrist szeretnél, akkor én nem érzem reálisnak a szállítási költség forgalmazóra terhelését...

Na haladunk, én is egyre határozottaban bizonytalan vagyok

Ha veszek egy kulcstartót meg a egy szekrénysort és visszaküldöm a kulcstartót, hogy nem tetszik, akkor az egész szállítási költséget visszadják, hiszen egyszerre jött ki a kettő egy papírral...

Nem akarok hiányzó fülű pandamacit! Ragaszkodom a szerződésszerű kétfülűhöz...

Pjotr jó ötletet adott - vásároljunk szekrényt és pandamacit együtt, küldjük vissza a szekrényt, és ingyen kihozták a pandamacit...

(Most komolytalan voltam... )

Sajnos nemcsak a posta nem ellenőrzi, más cégek sem. Az eladó becsomagolja, és a szállító csak a sértetlen csomagolásért vállal felelősséget.
Többször rendeltem árut Szlovákiából, és a futár mindig húzta a száját, hogy kibontom a csomagot és tételesen átnézem, mielőtt aláírtam volna az átvételt. Persze nem tudott mit csinálni...
Mivel mi a cégnél összeírjuk, hogy kinek mi kell, és egyszerre rendelünk, egyszer jártam úgy, hogy darabra megvolt, de az egyik termék nem az volt, amit rendeltünk. Felhívtam az eladót, megegyeztünk hogy a következő rendelésel visszeköldöm az ő költségükre. Aztán a végén a rendeléskor azt mondták, hogy tartsam meg ajándékba és leírták a következő számlából (2000Ft a 80000-es számlából, de azért jólesett). Mindezt annak ellenére, hogy a honlapjukon fent van, hogy átvételkor ellenőrizzük tételesen az árut. Ilyen cégektől kellene csak vásárolni.


Csak felmerülnek kérdések:
1. Egy nagy cég bevállalhatja, hogy fizeti a vissza postaköltésget is, ha ő hibázott. Miért a vevő fizessen egy vagyont az értékbiztosításért, amikor nem ő a hibás?
2. Miért nem vállal a posta alapból garanciát a küldeményekre?

Ez a linkpont ilyen témáról szól.

Olyan kérdés vetődött fel, hogy mi van akkkor, ha egy termék még meg sem érkezett és mégis le akarják mondani a megrendelést....
Lemondhatja vagy várja meg amíg kihozzák éás utána küldje vissza.
Történetesen nem egy pandamaciról van szó, hanem egy plazma tv-ről....

Közben megtaláltam:

4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.
(2) A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

Ennek ellenére azt írtam, hogy próbáljon meg a szállítás elött elállni.

Szerintem sem kötelezi senki a forgalmazót, hogy ne szállítsa ki, de azt hiszem erre semmi szükség, nem értem mi érdeke fűződne hozzá, hogy kiküldje, ha a vevő úgysem fogja átvenni/vissza fogja küldeni...

A ki sem küldés és a visszaküldés közötti lényeges különbség a szállítási költség, ami plazmatévénél kicsit több, mint egy pandamacinál (kivéve persze ha élő példány, mert az naaagyon drágán szállítható ). Ha megfelelő módon (e-mailben) és időben lemondja az ember a rendelést, akkor természetesen ha elküldik is, jogos, ha nem veszi át az ember.

Mivel ez a jogszabály csak az ávétel utáni elállás lehetőségét fogalmazza meg, sőt kiemelei, hogy csak az átvétel után állhatsz el, kiköthetnek-e olyat, hogy ha átvétel elött mondod le, akkor fizess valamit?

Ennek valami értelme lenne? Talán érdekeltek a szállítócég profitját illetően?

"Nem! Nem mondhatod le most már, csak azért is kiszállítjuk és csak aztán állhatsz el a szerződéstől! Te mocskos, hogy képzeled, hogy nem terheled a Gizike titkárnőnket azzal, hogy fel kell adnia a terméket a postán?!!? Különben is most azonnal fizess 10000 Ft-ot, ha mielőtt kiszállíttatnánk le akarnád mondani!"

A forgalamazónak is érdeke, hogy kiszállítás előtt is le lehessen mondani a terméket.

Kinél lehet bejelenteni egy engedélyek nélkül működő webshopot?

Na, ez engem is érdekelne.... Annyi boltnál látom, hogy Csomagküldő engedély száma: Engedély kérése folyamatban
Ez kb. már 1-2 éve így van (30 napon belül megkapod kb) de amíg nem kaptad kézhez, addig nem végezhetsz ilyen tevékenységet!!!
Amúgy tippem szerint az engedélyező hivatalnál (MKEH) jelentheted be az ilyen áruházakat... Utálom őket, mert megölik azokat (köztük minket is...), akik próbálnak rendesen működni a gusztustalan magatartásmódjukkal és a vevőkhöz való hozzáállásukkal

Üdv!

Engem az érdekelne, hogy milyen termékek tartoznak a kivételek közé, tételesen. Már keresgetem egy jó ideje, de sehol nem találom.

Nem túl ügyesen kerested

5. § A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot
a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt a gazdálkodó szervezet a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
b) olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac gazdálkodó szervezet által nem irányítható ingadozásától függ;
c) olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;
d) hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;
e) hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződés esetében;
f) szerencsejáték-szerződés esetében.

Bocsánat, nem voltam egyértelmű. Az idézett kormányrendeletet olvastam. Konkrétan a c) pontra hivatkozva próbálnak kibújni az elállás alól. Arra irányult a kérdésem, hogy mik esnek a "természeténél fogva nem szolgáltatható vissza" értelme alá.

Hát mondjuk a pizza főleg miután megetted
Néhány ilyen dolgot nevesít is a jogszabály, pl szoftver, szellemi érték, vagy egy igénybevett szolgáltatás, pl egy dolgot elszállítani valahonnan valahova, ezek természetüknél fogva nem visszaszolgáltathatók. És úgy álatlában is kimondja, hátha nem gondolt mindenre a jogalkotó: ami természeténél fogva nem visszaszolgáltatható akkor az érte adott ellenszolgáltatás sem jár vissza

Ennyi... egy konkrétabb kérdésre talán konkrétabb választ tudnánk adni...

Köszönöm a segítséget!
Jól gondolom, hogy ez nincs meghatározva konkrétan sehol, azaz az értelmezéstől függ, ki mit tekint ilyennek?

Persze, mint minden jogszabály.

Konkrét lista - ha erre gondolsz - hogy x termék igen, y meg nem ... ilyen biztosan nincs.

Általában a taxatív felsorolásokkal a jogalkotó sokkal nehezebb helyzetet teremthet, hiszen hamarabb kellhet változtatni az ilyen jogszabályokon. A kötelező jótállásról szóló 151/2003-as Korm. rendelet egy jó példa erre, hiszen hatályba lépésétől számított két év múlva a 72/2005-ös Korm. rendelet pont emiatt lett módosította annak mellékletét, amely a kötelező jótállás hatálya alá tartalmazó termékeket tartalmazta.

Az 1. pont alapján mikor megkötött a szerződés? Mert ha mondjuk csak akkor ha átveszem a terméket akkor az már nem kizárólag távközlési eszköz útján köttetett meg. Illetve mi a helyzet ha valaki telefonon rendel?

A telefonos rendelés is távközlési eszköz útján történik, tehát a távollévők között kötött szerződésekre vonatkozó jogszabály érvényes rá. Valamint a termék átadása-átvétele az már a szerződések egy olyan létszakaszában történik, amikor a szerződés már létrejött és a felek teljesítésre kötelesek. A jogosult például, ha nem veszi át a terméket, melyet rendelt, akkor késedelembe esik, mivel ilyenkor a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el.

Az tehát, hogy a teljesítés hol és hogyan történik meg még nem jelenti, hogy ne kellene alkalmazni rá a távollévők között kötött szerződésekre vonatkozó rendelet rendelkezéseit.

Úgy látom régebben elég jól ki lett vesézve ez a történet, de azért még én kérdeznék:
Mi a helyzet akkor, ha pld. egy gyári új csomagolású, igen márkás, 25.000.- ft-os inget a fogyasztó kibont, majd nem küldi vissza a benne lévő merevítéseket, hiányzik az ingről a gyári márka névvel ellátott celofán, levágta az ingen lévő etikett címkéket, és mondjuk még pár napig használta is, kimosta háromszor, majd 8 munkanap után visszaküldi, hogy neki ez mégsem jó?
Hogyan adja el az ilyen árut a kereskedő még egyszer vadi újnak, ha egyszer már nyilvánvalóan használt lett. És ugye rendeltetés szerűen volt használva, tehát kártérítést nem lehet elvileg kérni a vevőtől.
Ez esetben a kereskedőt éri veszteség mert az árut nem lehet újként teljes áron eladni?
Adja el azután használtnak?
Na és azzal mi a helyzet?
A kereskedő a használtként értékesített ruhát is köteles 8 napi viselés után visszafizetni?
Mert az így igen jó lenne a vásárlóknak.
8 naponta másikra cserélheti gyakorlatilag a ruházatát?
Megrendeli, hordja egy hétig, visszaküldi, vagy visszaviszi személyesen, visszakapja a pénzét, aztán megint rendel, utána megint hordja, megint visszaküldi.... stb,stb, újra, meg újra?
Ez lehetséges?

Kicsi és jelentéktelen kérdésnek tűnhet, de azért szeretném ha segítenétek a dolog megítélésében.
Válaszotokat előre is köszönöm.

ez az egy oka van annak hogy nem csinaltam webaruhazat....
ilyen baromsagot hogy szo nelkul vegyuk vissza....
az altalad irt problemaval meg senki nem foglalkozik.oldja meg az elado.
arrol ne is beszeljunk hogy ezt minden vasarlasra be akarjak vezetni nem csak a tavollevosre.aztan csodalkoznak hogy zullenek az eladok.

No azért azt csendben megjegyzem, hogy ez is működik mind a két irányban...
Az én reklamációmra több, mint egy éve "várják" a hivatalos állásfoglalást. Gyakorlatilag elismerték az első pillanatban, hogy a termék hibás, mert azonnal felajánlották, hogy "kártérítésként" választhatok a felkínált termékek közül, amit a szállítási költséget magukra vállalva kiküldenek . Nem tudom ki hogy van vele, de én

1. Nem akarok olyan cégtől még terméket, akinek az első terméke is szar hibás.
2. Nem látom be, hogy miért kellene elfogadnom egy fele akkora értékű terméket.
3. Én e pénzemet akarom visszakapni, és úgy tudom, hogy a levásároltatás törvénybe ütköző gyakorlat.
   
   továbbá
   
4. A fent említett cég nem tett eleget 17/99. (II.5) kormányrendeletben előírt tájékoztatási kötelezettségnek az alábbi pontokban:
   
   • 2. § (1) a) pontban előírt értékesítő külön jogszabályban előírt nyilvántartásba vételi számáról,
   • 2. § (1) a) pontban előírt értékesítő adószámáról,
   • 2. § (2) pontja szerint a 2. § (1) f) pontban előírt elállás jogáról.
   • 3. § (1) pontban előírt írásbeli tájékoztató eljuttatása

Mindenkinek az a része fáj ennek a rendeletnek, amelyikből neki van hátránya. Ez szerintem azt jelenti, hogy a rendelet nem megfelelően szabályoz...

A helyzet az, hogy teljesen igazad van abban amit írsz, a te részedről, csak éppen annak nincs köze ahhoz a felvetéshez, amire én választ vártam.
Én a tisztességes, korrektül eljáró ruházati webáruház üzemeltetők felől közelítek, mert talán, ha egy mind a két oldalt egyformán Segítő, és védő törvényről lenne szó, ami hajszál pontosan leírja milyen esetben mi a teendő, talán nem kényszerülnének a webáruház tulajdonosok a törvény elhalgatására, vagy annak oldalaikon való egyéni értelmezésére, és feltüntetésére.
Továbbra is várom az eredeti kérdésre, és jelen hozzászólásokra is a tisztelt nagyérdemű válaszait.
Köszönöm.

pez: a szo nelkuli visszavetelre en az indoklas nelkuli visszavetet ertettem nem arra ha hibas a termek, mint ahogy Yoda mester is is erre kereste a valaszt.

egyebkent meg attol hogy mar az elso termeke is hibas az meg semmit nem arul el egy boltrol. mindenbol ki lehet fogni egy rosszat.

Nem is a Teáltalad írt felvetésre reagáltam .

Szerintem a hosszú távú megoldás az lehetne, hogy az érdekelt és érintett fogyasztók és árusítók - vagy ha úgy tetszik a szolgáltatást igénybe vevők és nyújtók - szépen összeülnének egy (virtuális, ) nagy, kerek asztalhoz, és megbeszélnék gondjaikat. Azaz egy érdekegyeztető fórumra van szükség, amely közvetítené az "egységes" álláspontot a törvényhozás felé. A törvényhozők remélhetőleg - belátva, hogy egy jól működő szabályozás valóban serkenti a gazdaságot, míg egy rosszul, illetve sehogyan sem működő visszafogja azt - cselekednének.
Tudom idealista vagyok

Eredeti felvetésedre azt javasolnám, hogy kérdezd meg az ügyfelet, hogy mi volt a probléma a termékkel, és ezek után döntsd el, hogy mit cselekszel:

• visszaadod a pénzt és többé nem szolgálod ki az említett fogyasztót
• megtudva, hogy mi volt a valódi probléma a termékkel megfelelően reagálsz (pl. nem forgalmazol többet olyan terméket, ami előidézi a problémát)
• meggyőzve az fogyasztót, hogy amit csinált az nem tisztességes magatartás eléred, hogy elálljon visszacserélési szándékától
• rosszhiszeműnek feltételezve az fogyasztót megtagadod a pénzvisszafizetést és reméled, hogy lusta lesz pereskedni, vagy a rosszhiszeműségére hivatkozva megnyered a pert

A 30 napos pénzvisszafizetési határidővel élve szerintem könnyedén el tudod érni, hogy ne lehessen hetente ruhatárat cserélni. Azt is fontosnak tartom látni, hogy ez a kicserélős trükk működik a hagyományos esetben is. Nem egy ismerős dicsekedett már el azzal, hogy szezonvégén az adott szezonbeli árut (pl. téli cipőt) visszacseréltette. Hasonlóképp tudok lakodalmat bonyolítókról, akik a boltban pénzvisszafizetési garanciával vásárolt edény- és étkészletet cserélték vissza - természetesen az összejövetel lebonyolítása után.

Nyílvánvalóan minden áruforgalmazásnak megvan a maga kockázata. Ha boltot tartanál fent, akkor lopnának. Ki kellene fizetned a személyzetet, az ingatlan bérlését és a rezsit is. Raktárkészletet kellene fenntartanod, hogy ki tudd szolgálni azonnal az ügyfelet, stb... Magyarán szólva be kell tervezni előre az ilyen formában várható veszteségeket.

Megjegyzem ebben a kérdésben is csak az egyik fél véleményét hallottuk...

Hát kutakodtam, még egy kicsit, gondoltam, megnézem hogy csinálják ezt a nagyok.
A Fotexnet-et néztem meg, itt több nagy cég is saját webshop-ot üzemeltet, és remekül meg lehet nézni a shopok üzletszabályzatában, ők hogyan is gondolják ezt a témát.
Gyakorlatilag csak olyan céget, és webáruházat találtam, legyen az ruházati, műszaki, stb... ami valószínűleg felül írja a hatályos törvényt, ugyanis mindenhol a 8 munkanapon belüli csere feltételeként szabták meg, hogy a kiszállított terméket hiánytalan, sértetlen, gyári csomagolásban kell visszajuttatni részükre, különben nem fizetnek egy garast sem!
Nem írok cég neveket, felesleges, mind ezt írja, sőt van olyan, aki még nem is ad tájékoztatást a 17/1999.-ről!
Szóval, szerintetek mi helyzet?

Ebben igazad van, de...

• Én ezt a heurisztikát alkalmazom, mert csak.
• Nem tudok statisztikát készíteni, mert csak egy mintám van, és nem is akarok, mert annyi idő nincs a világon.
• Leiratlanul, de szükségképpen jelen van az a benyomássorozat, ami a panaszom intézése közben ért engem az említett esetben. Mindent sajnos nem lehet visszaadni írott szövegben.

Az, hogy indolkás nélkül lehetősége van rá, nem jelenti azt, hogy ha megkérded nem fogja elmondani. Él egy törvényadta jogával, de nekem az a megfigyelésem, ha megkérded az emberek elmondják, hogy mi a bajuk, mert szeretnek panaszkodni és azt érezni, hogy foglalkoznak velük .

A 8 munkanapon belüli csere az szavatosság/jótállás (Ptk. szabályozza) és nem a csomagküldés miatti elállási jog.
Ha nem adnak a 17/1999. szerint megfeleő tájékoztatást, akkor 3 hónap az elállás, plusz gondolom ha felhívod a fogyasztóvédők, vagy a GVH figyelmét, akkor rájuk pirítanak. (MJ: valószínű én is ezt fogom tenni).

Asszem igazad van, én írtam rosszul, nem a cserét akartam írni, hanem a visszafizetést. Mivel hogy a fentebb írt, és ezidáig kérdéseimben is taglalt 17/1999. rendeletben szó szerint a következők állnak:
- A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.
- A gazdálkodó szervezet köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A gazdálkodó szervezet azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.

Szóval Én erről beszélek!
Ennél többet, és világosabbat, nem ír egy szóval, sem, csak további semmit mondó, hablaty.
Ez a rendelet nem szabályozza tisztán, hogy mikor, mi a teendő, hiszen nem tér arra ki, hogy mi van akkor, ha Vevő felbontotta a csomagolást, esetlegesen egy hétig rendeltetés szerűen használta a terméket, és azok után kéri vissza a vételárat.
A rendelet alkotók úgy értelmezték - e a dolgot, hogy köteles a már nyilvánvalóan használt termék után is visszafizetni az eladó a vételárat, ha azt a vevő visszakéri a 8 munkanapon belül. Nekem ez nem tiszta.
Erre kértem választ.
És arra is, hogyha eleve használtként értékesítenek egy árut, amiről a Vevőnek tudomása van, (mármint arról, hogy a megvásárolni kívánt cikk használt), akkor annak is vissza kell-e fizetnie az eladónak a Vételárat a Vásárló felé, ha az a 8 munkanapos elállási jogával kívánna élni.

Sziasztok!

A következőben szeretnék segítséget kérni: az öcsém rendelt két videokártyát egy cégtől. 8 napon belül (09.03-án) bejelentette elállási szándékát a céghez e-mail-ben, amire a cég másnap azt válaszolta, hogy tudomásul veszi és visszafizetik a pénzt amennyiben a kártyák visszaérkeznek. A csomag ajánlott levélként lett feladva, e-értesítést kérve a postától. 09.05-én a csomag kézbesítésre került a posta értesítése alapján.
A pénzt a cég 10.05-ig nem utalta vissza. Tegnap előtt lett egy újabb e-mail írva a cégnek, hogy elfelejtették a visszafizetést, de nem is válaszoltak.
Mi a teendő?