Annyit tehetsz, hogy küldesz nekik fizetési felszólítást. Ezt állítólag nem piskóta kitölteni, én még (szerencsére) ilyet nem csináltam. Tuti olvastam már a fórumon, hogy hogy megy ez (Ariadne írta le valahol), de sajnos már nem emlékszem hol.

Fizetési felszólítást tetszőleges szöveggel küldhetsz (persze tértivevénnyel kell, hogy bizonyított legyen). Ha nem fizetnek, akkor fizetési meghagyást kell küldeni. Ennek menetét többször leírták már a www.jogiforum.hu-n. Ha a FMH-ra nem válaszolnak (pontosabban: nem mondanak ellent x napon belül), akkor a követelés végrehajtható, ellenkező esetben perelni kell.

Választhatod a Békéltető Testületet is, ennek határozata azonban nem kötelező.

Sziasztok!

Több topikot elolvastam itt az elállás jogával kapcsolatban. Engem is az érdekelt, hogy mi van akkor, ha egy "jóindulatú" fogyasztóm vesz tőlem valamit (pl. ruha) azt hordja 7 napig majd eláll a szerződéstől és visszaküldi. Ezek után vesz egy másikat és ezt így csinálja amíg tönkre nem megyek. Elvileg úgy tűnik megtehetné. DE!

A 17/1999 Korm. rendelet világosan felsorolja azokat az eseteket, amikor a terméket nem szabad felbontani. Ezt nem tilthatom meg, mert a ruha nem tartozik ide. Azok a cégek akik ezt megtiltják az ÁSZF-jükben hibáznak. Az elállás jogát sem tilthatom meg.

Viszont senki nem írt itt arról, hogy elállás esetén nem csak jogai vannak a fogyasztónak hanem kötelezettségei is keletkeznek. Ezek pedig a Ptk.-ban találhatók meg.

Mi történik ugyanis akkor amikor a fogyasztó él az elállás jogával? A fogyasztó a köztünk lévő szerződést szeretné megszüntetni, amihez természetesen joga van. Viszont én mint eladó követelhetem a szerződés elötti állapot visszaállítását!

Ilyen szerződés elötti állapot, hogy a termék legyen visszacsomagolva és ne legyen 7 napig hordva.

Végül is normális esetben az elállási jognak itt az volna az értelme, hogy valaki vesz tőlem egy ruhát, megkapja, szépen kibontja és megnézi, hogy tetszik -e neki és jó -e rá. Ha nem azonnal visszacsomagolja ahogy volt és rögtön visszaküldi.

Összefoglalva tehát nem kell megtiltani a fogyasztónak, hogy kibonthassa a csomagját. Elég arra kötelezni, hogy elállás esetén állítsa vissza az eredeti állapotot.

Hát jót kacagtam önejlölt jogászunk trükkös gondolatmenetén.

De sajnos a jogszabályok nem kizárólag a kereskedők szája íze szerint lettek megfogalmazva. Főleg nem a 17/1999 kormányrendelet, amelyre pont azért volt szükség, hogy korlátozzák a pimasz csomagküldők gátlástalanságait. Tehát nem csak az az értelme a rendeletnek, hogy a fogyasztó ránézhessen a termékre, hanem hogy például kipróbálhassa, a "csodálatos" gépezet úgy működik-e, ahogyan azt hirdették (sokszor kiderül, hogy nem). Ezt pedig használat nélkül nem nagyon lehet megállapítani.

A fogyasztó elállási jogát nem korlátozhatja a kereskedő, például azzal, hogy adott módon kéri vissza az árut (csomagolás, állapot). Kimondja ugyanis a kormányrendelet, hogy "A rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni." Megengedett, hogy a nem rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést a kereskedő követelje a fogyasztón.

Márpedig ha a kereskedő csak "nem használt" állapotban veszi vissza az árut, akkor a fogyasztó hátrányára tér el a rendelettől. De meg lehet próbálkozni egy ilyen "eredeti állapot" szabályzattal, hiszen ennél sokkal vadabbak is találhatók egyes honlapokon. Gondolom, csak addig működnek, amíg a kereskedő meg nem kapja érte az első bírságot, vagy el nem veszti az első pert.

Mellesleg, ha szó szerint ragaszkodna a joggyakorlat az "eredeti állapot" visszaállításához, akkor egyáltalán nem is létezhetne elállás: ekkor ugyanis az árut csak az eredeti dobozában, az eredeti csomagolóanyaggal lehetne visszaadni (ki őrzi meg kibontás után a hungarocell darabkákat?), az árun nem lehetne egyeteln karcolás sem stb. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy inkább az eredetihez minél közelebbi, ésszerűen megvalósítható állapotot kell visszaállítani. Ezen pár nap rendeltetésszerű használat nem tud sokat változtatni.

A hozzászólás elején leírt "jóindulatú" fogyasztóval egy baj van: nem létezik. Ki az a marha, aki veszi a fáradságot, hogy hetente vigye a ruhát a postára (és fizesse a viszaküldés postaköltségét)? Maximum három hónap után többe lenne neki a postaköltség, mint a ruha értéke. Egy-egy esetben előfordulhat (elő is fordul), hogy a fogyasztó hoobbiből küldi vissza a terméket, pedig annak semmi baja nincs. De olyat még nem hallottam, hogy ebből rendszet csinált volna valaki.

Ha mégis előfordul ilyen, akkor nem kell semmilyen furfangos védekezés. Magyarországon ugyanis szerződéses szabadság van: a kereskedő nem köteles bárkit kiszolgálni. Ha úgy gondolja, hogy nem értették meg egymást a vásárlóval, nem köteles a következő rendelést elfogadni tőle. Ennyi. Ez a módszer nem véd ugyan a hetente más néven vagy más címre rendelő roszzindulatú vevőtől, de az már elég paranoid feltételezés. Eddigi olvasmányaim alapján egyértelmű, hogy sokkal gyakoribb a fogyasztókat megtévesztő, a nehéz elérhetőséggel visszaélő, reklamációkra nem válaszoló vállalkozás és "üzletember", mint a jogaival visszaélő vásárló.

A válaszomat már csak ebbe a topikba irom le, hogy ne fusson két helyen párhuzamosan.

Ha figyelmesen olvastad volna el a hozzászólásomat, láthattad volna, hogy én nem akarom megtiltani a fogyasztótól, hogy a megrendelt terméket kipróbálhassa! Vegye csak fel a ruhát, hogy jó -e rá.

Az eredeti állapot visszaállítását természetesen nem szó szerint kell érteni, hanem ahogy Te is irtad "az eredetihez minél közelebbi, ésszerűen megvalósítható állapotot kell visszaállítani". Egyetértek.

Az eredeti kérdés úgy szólt (a másik topikban), mi van akkor, ha találkoznék olyan fogyasztóval aki 7 naponta vesz tőlem ruhát, 7 napig hordja, majd mindig visszaküldi. (Legyen ez egy márkás ruha, így a postaköltsége elenyésző lenne a ruha árához képest). Ha nincs ilyen fogyasztó akkor jó. De mi van ha van. Csak úgy. Ahogy irtad hobbiból.

Erre lett volna a válaszom, hogy szerintem így lehet védekezni ez ellen. A kereskedő részéről is elvárható, szerintem, hogy a fogyasztó amíg nem biztos abban, hogy kell -e neki a termék vagy nem addíg úgy vigyázz rá, hogy ha vissza akarja küldeni akkor az az eredetihez minél közelebbi állapotban kerül vissza.

A jogi részéről pedig, csak egy gondolat. Az elállási jogot sehogyan nem korlátoztam. Nem kell a ruha? Rendben, tessék visszahozni. De itt nincs vége a dolognak. Azzal, hogy elállt a fogyasztó a vásárlástól a köztünk kötött fogyasztói szerződést is bontani kell. Ez nem korlátozás. Ennek pedig vannak kötelezettségei. Pl. eredetihez közeli állapot. Ez nem az elállás korlátozása! És ha a ruhán látszik, hogy 7 napig hordta, mosta akkor hiába használta rendeltetésszerűen nem kell visszavennem.

Szerintem alapvetően téves az álláspontod. De próbáld ki, aztán hajrá. De ne csodálkozz, ha esetleg vitáid lesznek, és netán a Békéltető Testület vagy bíróság elé kerülsz, ahol elmarasztalnak.

Egy biztos: én nem vennék olyan kereskedőtől semmit, aki ilyen nyíltan szembeköpi a jogszabályokat. De lehet, hogy lesz elég balek...

errol az indok nelkuli elallasrom meg mindig az ingyenkolcsonzo fogalma van bennem ami egy nagyon rossz intezmeny. Ha nem teccik neki akkor valasszon mast vagy NE RENDELJE MEG! NEZZEN UTANA AZ INTERNETEN(ha mar megrendelni meg tudja ott) hogy az megeflel e neki jokait irnak e rola stb.
ha a boltba bemegy az ember ott sem mondanak el mindent a termekrol csak amit kerdeznek. kerdezni meg lehet emailben telefonon kulombozo forumokon.

De az tenyleg minimumnak kellene lennie most is hogy nem egy szetganyolt csomagolasu ujra(ujkent) aligha eladhato cumot kuljenek vissza egy ilyen esetben.Ha valaki nem biztos benne hogy ez megfelel neki akkor amig el lehet allni a szerzodestol addig igenis tartsa meg a csomagolast es lehetosegekhez kepest jo lenne ha nem csak megorizne a csomagolast hanem normalisan is nyitna ki(lehetosegekhez kepest) hogy azt ujszerunek ujra el lehesen adni.

nahmind1. bocsi hogy megint kifakadtam es hogy huszadszor irom le ugyanazt.de ez meg mindig egy rossz jogszabaly.

Nyilvánvalóan vissza lehet az indoklás nélküli elállás lehetőségével. Ezt gondolom, a rendelet alkotói is tudták. Az a kérdés, hogy a vásárlók hány százaléka használja az on-line boltokat „kölcsönzőnek”. Amint már írtam, szerintem ez nem életszerű, mert
- a postaköltséget visszafelé a fogyasztónak kell állnia, tehát nem ingyen van, hetente elmenni a postára sem tartozik a legtöbb ember hobbijai közé.
- a kereskedő azt szolgál ki, akit akar, ezért ismételni elég nehéz a mókát.

Lehet, hogy a kereskedőknek más a tapasztalata, érdekelnének az ezzel kapcsolatos konkrétumok. (Lehetőleg nem egy-egy eset vagy anekdota, hanem például előfordulási gyakoriság.)

Ti úgy látjátok, a jog túlságosan védi a fogyasztót, én pedig ellenkezőleg, szerintem a magyar kereskedők átlagos szavahihetőségét és tisztességét figyelembe véve nem eléggé védi.
Én például szinte semmit nem veszek on-line. Nem azért, mert egy elmaradott, konzervatív alak vagyok, hanem azért, mert a 17/1999 kormányrendelet ellenére nem látok elég biztosítékot arra, hogy ne fázzak rá rendszeresen. Próbálkoztam eleinte, rosszak voltak a tapasztalataim. Mára csak a Vatera maradt (ott legalább látom mások véleményét) és egyes ételfutárok.

Ezzel nem vagyok egyedül. Lásd például a GKIeNet felmérését, 2007-ből, idézem: „Az internetes vásárlás elterjedésének egyik legfőbb akadálya az alacsony penetráción kívül a fogyasztói bizalom hiánya.” Például az összes előrefizetés aránya (bankkártya, banki utalás) 5% körül volt. A többiek készpénzben, átvételkor fizetnek. Szerintem teljesen indokolt: a legtöbb vásárló nem paranoid, de nem is buta.

Általános tapasztalataim az internetes kereskedelemmel a következők:
- Gyakran nem érkezik meg határidőre az áru.
- Rendszeres, hogy a honlapon szereplő áruk jó része valójában nincs készleten. (Pl. megrendelek egy csomó tételt, amelyeknél már a postaköltséggel együtt is megérné a vásárlás. Aztán megkapok belőle egyet-kettőt – a postaköltséget hozzáadva így a bolti ár kétszeresét fizetem.)
- Az áruk minősége gyakran silány. (Pl. étteremben még nem sikerült drótdarabot vagy zacskót találnunk az ételben. Az egyik ételfutár egyszer egy kemény műanyag huzaldarabot hozott az étellel. Még jó, hogy a kicsi gyerekünknek volt annyi esze, hogy nem nyelte le. Reklamáltunk, elnézést kértek, küldtek egy desszertet kárpótlásul, majd az eset nemsokára megismétlődött: akkor a levesben lévő nejlonzacskó-darab volt a nyeremény - ezen már elkezdett fulladozni a kicsi. Total Food a cég neve.)
- Az „elnézést kérünk” kifejezést a kereskedők általában nem ismerik. „Elfelejtenek” értesíteni a várható késedelemről és a készlethiányról.

Úgyhogy amit kinézek az Interneten, azt inkább elkocogok személyesen átvenni. Legutóbbi, tipikus példa: www.libri.hu. Fél áron kínálják Szinetár Csaba Pókok című munkáját. Lazúrdeák rutinos, nem dől be a „majd elküldjük” maszlagnak, elmegy a Libri áruházba érte (szerencsére pár sarokra van a munkahelytől). Minő meglepetés! A könyv nincs készleten. És raktárról sem tudják megrendelni. Elbeszélgetek az áruházvezető nőcivel, hogy legyenek olyan drágák, vegyék má’ le az Internetről, amiből nem tudnak kiadni a vevőnek. Ezzel vége is lenne részemről, de felajánlja, hogy megszerzik a könyvet a kiadótól. Megadom a telefonszámomat, és csodák csodája, egy-két napon belül hívnak, hogy mehetek a könyvért. Kell-e mondanom, hogy a kasszánál megpróbálták a teljes árat felszámítani? Nem mintha belerokkannék a plusz ezresbe, de nehogy má’ a nyúl vigye a puskát. Ez hetekkel ezelőtt volt. A könyv azóta is ott van a honlapjukon, továbbra is akciós áron. Pókok könyv

Ez a helyzet 2008-ban Magyarországon.

Természetesen mindenki álmodozhat arról, milyen jogszabályok lennének igazságosak. Ha rajtam múlna, persze másképp néznének ki:
- Az indoklás nélküli elállás lehetőségét lehet, hogy megszüntetném. Van benne valami, hogy igazságtalan. Természetesen hibás teljesítés esetén (nem a leírásnak megfelelő áru) továbbra is a kereskedőnek kellene állnia a cserével / javítással kapcsolatos teljes többlet költséget (posta stb.).
- Fogyasztói szerződések esetén betiltanám a telefonon történő üzletkötés minden formáját, kivéve egyes meghatározott, kis értékű áruk és szolgáltatások esetén (pl. ételkiszállítás adott értékhatárig). Bármiféle szerződés csak akkor lenne érvényes, ha a fogyasztó az összes szerződéses feltételt bizonyítottan, írásban vagy e-mailben megkapta és a szerződést visszaküldte. (A cégek közötti szerződésekre ez nem vonatkozna.)
- A kereskedők kötelesek lennének konkrét határidőket vállalni a kiszállításra. (Pontosabban postára vagy futárhoz átadásra, ha nem saját futárszolgálattal viszik ki az árut.) Az „5-10 munkanap” jellegű feltételeket tiltanám, megszegőit fogyasztóvédelmi bírsággal büntetném.
- Kötelező minimum kötbért vezetnék be késedelmes teljesítésre (pl. a vásárlás értékének 0,5%-a naponta) és a kereskedőnek a szerződéstől való elállására (pl. a vásárlás értékének 25%-a). A kettő összeadódna: ha a kereskedő 20 nap múlva ismeri el, hogy nem tud szállítani, akkor 35% büntit fizethetne a vásárlónak. Ezzel kárpótolnám a felelőtlen ígéreteknek bedőlő vevőket. Kivétel: hatóság által igazolt vis maior.
- Ezen túl késedelmes teljesítés esetén a fogyasztótól előre beszedett összes díjra a szállítási határidő leteltével kötelező kamatot (jegybanki alapkamat kétszeresét) írnék elő.
- Minden honlapon, ahol vásárolni lehet, kötelező lenne az értékelési lehetőséget biztosítani. Minden rendeléssel kapcsolatban a vásárló egyszer jogosult lenne értékelni, pontszámmal és szövegesen. (Mint a Vaterán.) A cég az értékelések tartalmát nem változtathatná meg, de megjegyzéssel elláthatná őket. Köteles lenne az összes értékelést egyrészt jól látható helyen megjeleníteni a honlapján, másrészt továbbítani egy államilag fenntartott, központi fogyasztóvédelmi adatbázisba, ahol bárki elolvashatná őket. Megadott körnek tilos volna értékelni, akkor is, ha vásároltak (a cég és kapcsolt vállalkozások alkalmazottai, velük egy háztartásban élők…) Adott árbevétel feletti cégeknek az értékeléseket független külső céggel legalább évente ellenőriztetni kellene (nehogy a cég magáról írjon értékeléseket, kamu vásárlások alapján).
- Adott átlagpontszám alá csúszó és az értékeléseket manipuláló kereskedők esetén automatikusan betiltanám az on-line kereskedelmet. (Azaz a honlapot csak információadásra használhatnák, rendelésfelvételre nem.)

Szóval ha én lennék a fogyasztóvédelmi főjogszabász, akkor a kereskedők többsége rosszabbul járna, mint a 17/1999 kormányrendelettel. Jó részük pár éven belül lehúzhatná a rolót és meg is érdemelnék. Úgyhogy szerencsétek van...

en mar nem dolgozok kereskedelemben, de ettol fuggetlenul tartom rossznak az indoklas nelkuli elallast.nem is tudom hanyan elnek vele de abban biztos vagyok hogy sokan nem is tudnak rola meg akkor sem ha leirtak nekik a szamla hatoldalara mert ugysem olvassak el.
meg igazabol a lehetoseg ami nem teccik hogy lehet ilyennel elni.
Jelenleg ha valaki akarna egy hetvegi projektoros hazimozizast tartani otthon akkor megussza a szallitasi koltsegbol. de igazabol nem csak ez a baj(mert azt meg lenyelem hogy jarjon jol a kiskocsog ha masnak nincs belole baja) hanem az hogy ha esetleg ugy kellett megrendelni az illetonek a cumot ami amugy nem lett volna a kereskedonel akkor ott van neki egy olyan cumo ami senkinek nem kell es meg fel is van bontva hasznaltan.
tehat az elmelet hibazik most attol fuggetlenul hogy a gyakorlat mit mutat mert azt nem tudom.

Nekem is van olyan barátom, aki webshopot üzemeltett a kezdet kezdetén, de bezárta, mert akkoriban egy hónapig lehetett elállni. Ezt is meg tudom érteni.
De a másik oldalt is meg tudom érteni: egy weboldalon az infók nem feltétlenül egyeznek meg a valósággal (marketing hazugság...), másrészt nem ugyanúgy látod a terméket a valóságban mint egy fényképen.
Szóval szükség van az elállási jogra, és szerintem arányos így, hogy a visszaszállítást a vásárló állja.
Olyan értéket, mint egy házimozi tudtommal senki se forgalmaz weben, és ne felejtsd el, hogy a pénz visszautalására nincs semmiféle határidő megfogalmazva a törvényben...
Szóval nem olyan fényes az az ingyenbérlet, mint amilyennek tűnik...

Azért itt két különböző dologról van szó: ha a közölt információ nem egyezik meg a valósággal, akkor az "hibás teljesítés" és függetlenül attól, hogy hol és kitől vettük a terméket, lehet követelni, hogy javítsa ki vagy adjon helyette másikat úgy, hogy most már megfeleljen a leírásnak. Ha erre a kereskedő nem hajlandó, akkor lehet elállni. Tehát a "marketing hazugság" elvileg nem megengedett a boltban, piacon stb. sem.
Másik kérdés a hamis beállítás a fényképeken (tipikus példa, hogy valami mütyürről úgy sugallják, az egy komoly darab és nem írják mellé a méretet vagy súlyt, vagy ha mégis, akkor csak elrejtve). Hát az ilyesmi ellen véd az indoklás nélküli elállás joga és ez csak a távollévők közötti szerződésnél van meg.
Én ugyanakkor el tudom fogadni a másik oldal érvelését is, mert ez tényleg elég erős fegyver a fogyasztó kezében és valóban vissza lehet vele élni (főleg akkor, ha majd jobban elterjed az ismerete, mert jelenleg a többség nem tud róla). Alapvetően az a kérdés, hogy ki az elsődleges felelős a fogyasztó tájékoztatásáért: az eladó köteles mindent leírni a termékről, vagy a vevőnek kell utánajárnia vásárlás előtt az őt érdeklő összes tulajdonságnak. Ebben nehéz igazságot tenni.

Én egyébként azért nem ragaszkodnék foggal-körömmel az indoklás nélküli elálláshoz, mert a nagy átvágások ellen a többi jogszabály (Ptk, Fogyasztóvédelmi törvény) is véd. A kisebb ferdítések ellen pedig előzetes információkéréssel lehet(ne) védekezni. Ráadásul a 17/1999 elállási kötelezettsége alól a legtöbb kereskedőnek most is elég könnyű nagyjából jogszerűen kibújni (csak nem akartam tippeket adni rhorvathnak és esetleg erre kószáló társainak).

Egyébként nem csak házimozit lehet venni a weben, de mindenféle más értékes árut is (nem tudom, mekkora rá a kereslet; én biztos nem vennék drága cuccokat, amelyeket meg sem néztem előtte...) és a kormányrendeletben van visszafizetési határidő: 30 nap (valószínűleg a hasonló "házalós kormányrendelettel" keverted össze, abból tényleg kifelejtették bölcs jogalkotóink a határidőt).

Nemtom mi rosszat irtam, de úgy látom lazurdeak-nak nem jött át a mondandom, de fikázni már tud.

Lehet hogy Te csak kaját veszel (vettél) a neten, de vannak akik házimozit, Tv-t, telefont stb. Ezek nem pár ezer Ft.-ba kerülnek, hanem több százba.

Ma vesz valaki egy drága mobilt, villog egy hétig a haverok előtt majd visszaküldi, hogy bocsi nem kell. Ilyenkor nekem jól jönne, ha megvolna az eredeti csomagolása és nem nézne ki használtnak, hogy esetleg én szemét kereskedő el tudjam még adni valakinek. Tudom téged ez már nem érdekel.

Ezért irtam, hogy megőrizni a csomagolást, vigyázni rá 8 napig amíg nem vagyok biztos benne hogy kell -e vagy nem, elvárható lenne a fogyasztótól és semmiben nem korlátozza. Ha meg látom, hogy csak poénból hozta vissza, akkor én is ragaszkodhatom a jogaimhoz és kérhetem az árut eredeti állapotában vissza. Nem emlékszem hogy irtam valaha, hogy minden vevőt ezzel küldök el. Egy ruhás példára válaszoltam.

Amúgy, az emberek többsége, nem az interneten találkozik először az áruval amit meg akar venni. A többség megnézi élőben, kipróbálja, majd ha akar spórolni utána néz a neten hogy ott mennyibe kerül.

A kereskedők többségének nincs raktárkészlete és megrendeléskor rendeli meg ő is a beszállítójától az árut. Ezért is lehet olcsóbb mint a hagyományos üzlet. Azt hogy valami időközben kifogy, de a neten még fent van, köszönd a beszállító multik frissítési módszereinek. Vagy szerinted nekem kellene végighivni mindenkit, minden nap, hogy akkor most mi van még raktáron és mi fogyott el?

Az hogy a könyved még mindig fent van a neten, lehet hogy azért van mert közben rendeltek belőle. Hm?

Amúgy elkönyveltél egy szemét kereskedőnek és bíróságokra küldesz, hogy majd ott úgyis megszívom. De hogy mit értelmezek félre szerinted a jogban sosem irtad le. Sokan mindig csak azokat a paragrafusokat találják meg, amík kedvezőek a számára és a többit szeretik elfelejteni, mintha nem is léteznének. Sajnos itt elő kell venni egy másik törvényt, mert olyan hogy "Rendelet a Távollévők között kötött szerződések felbontásáról" nincsen, de van egy polgári törvénykönyv amiben le van írva hogyan kell felbontani egy szerződést.

Hát pont ez a baj a hozzáállással és ezért tartom tisztességtelennek a magyar internetes kereskedők többségét. (Sőt most már a hagyományos boltok is kezdenek felzárkózni, mert sok mindent ott is csak rendelésre lehet vásárolni, ami ki tudja, mikor érkezik meg.)

Nem fogadom el a multikkal való takarózást. A hamis információért az felelős, aki azt felteszi a honlapjára, annak ellenére, hogy tudja, hogy nem igaz, amit állít. Ha ugyanis a kereskedő nem biztos abban, hogy valóban mindig megkapja-e a rendelt árut, akkor ezt világosan fel kellene tüntetnie. De én még olyat nem láttam honlapon, hogy "szállítási határidő bizonytalan, de várhatóan 4-8 hét, mert a ... partnerünk nem szokott időben szállítani". Ehelyett inkább kamuznak egy határidőt, amire aztán fütyülnek.

Úgy tűnik, a magyar kereskedők nagy részével együtt nem érted, hogy a vásárlónak teljesen mindegy, azért nem kapja meg az árut, mert a kereskedő adja tovább lassan a rendelést, vagy azért, mert a beszállító nem szállít, vagy más okból. (A vevő nem is tudja ellenőrizni, hogy a kereskedő állításaiból mi igaz.) A vásárló a kereskedővel köt szerződést és tőle várja annak teljesítését - teljes joggal.

Igen, a kereskedő felelőssége lenne, hogy csak olyan partnerekkel szerződjön, akik megbízhatóan szállítanak, vagy a megbízhatatlan szállítók termékeiből tartson raktárkészletet. Igen, az ő dolga lenne, hogy naprakész legyen a készletnyilvántartása. Hogy ezt hogyan éri el: telefonálgatással vagy más középkori módszerrel esetleg elektronikus adatkapcsolattal, az nem tartozik a vásárlóra. Persze a megbízható készletnyilvántartás megszervezésénél kényelmesebb kitenni fűt-fát a honlapra, aztán kamuzni a vevőnek, hogy mindjárt kapja a szállítmányt.

Hát ezért nem szoktam rá az internetes vásárlásra. És ezért javaslom mindenkinek az óvatosságot.

Sziasztok!

Kerestem, de nem találtam sehol információt arról, hogy az elállás joga akkor is érvényes-e, ha a megrendelt terméket személyesen veszem át. Igazából én nem tartanám jogosnak. Mondjuk cipő és számítógép alkatrész miatt érdekelne. Személyes átvételnél a cipőt fel tudom próbálni, a számítógép alkatrészt meg amúgy sem tudnám kipróbálni, tehát sok mindent nem változtat, hogy interneten rendeltem-e meg, vagy sem. Mégsem találtam erre semmi kikötést.
Végül is mi a helyzet? Ha spórolni akarok a postaköltségen, akkor ugrik az elállás joga?

A törvény a termék megrendelési módját veszi alapul, nem pedig az átvételéét.

Sziasztok,

az előttem szólókhoz hasonló problémába futottam én is. Extreme Digital Online Webáruházában rendeltem egy LCD-TV-t, személyes átvételt választottam. A tévé sajnos hibás volt, a számítógépemre kötve remegett a képe, ezért visszavittem. Ők mindenáron vásárlási utalványt akartak adni, de mivel a többi tévéjük lényegesen drágább, mint más áruházakban, ezért szerettem volna elállni a vásárlástól. Ők azzal védekeztek, hogy mivel az online rendelés során személyes átvételt választottam már nem érvényes rám az elállás lehetősége - azt állítva, hogy az átvétel során kipróbálhattam volna a tévét az átvevőhelyen.
Érdemes fogyasztóvédelmi eljárást indítani, vagy tényleg van valamilyen kiskapu, ami mellettük szól?

Előre is köszönöm.

Nincs kiskapu, az EDigital (Big Extreme kft.), csal, csalt és csalni fog. Ezért olyan olcsók. Igazad van, csak győzzed bebizonyítani. Egy fogyasztóvédelemnél történő bepanaszolást mindenképp megér a dolog.

Köszi, akkor megpróbálom.

Sziasztok

1 hónapja vásároltam webshopon keresztül egy ismeretlen cégtől egy drágább videokártyát, ami 1 hónapi szenvedés árán kiderült hogy hibás. A hiba okát most nem részletezem, létezik. Felhívtam a céget és mondtam, hogy mi a helyzet, erre közölték, hogy gariba kicserélik ha a szervíz szerint is rossz, de akkor kb 2 hétig nem lesz kártyám. (Persze cserekártyát nem ajánlottak fel a szervíz idejére.) Mire én közöltem, hogy nekem az nem jó mert a munkámhoz nélkülözhetetlem és hogy akkor inkább becserélném egy drágább darabra, persze a különbözet kifizetsével. Tehát még rá is fizetnék. Erre ők: másmilyenre nem cserélik csak ugyan olyanra, és csakis akkor ha hibásnak bizonyul.

Kérdésem ez lenne: Mi van akkor,- és most jön a lényeg- ha sem a weboldalukon, sem az átvételkor nem tájékoztattak a 8 napos elállási jogomról? És semmi külön kikötés nem volt erre vonatkozóan. Akkor ez elállási jogom most meghosszabodik 3 hónapra, így még élhetek vele?

Élhetsz vele, de úgy látom te most visszaélsz vele. :-) Nem kötelesek cserealkatrészt adni, és ha két héten belül cserélik, akkor jók. Drágábbra cserélésre se kötelezhetők.
Elvileg jogod van elállni a vásárlástól, kérdés, hogy ezt hogyan érvényesíted, és hogyan bizonyítod, hogy nem tájékoztattak.

Igen, egyikre sem kötelesek, de nekem ezzel károm keletkezik a munkaidőm kiesése miatt, ha nem tudok beszerzni valahonnan egyet. Ha kapnék egy másik eszközt bármilyen formában a szervíz idejére máris jobb lenne a helyzet. Sőt ők még jobban is járnának(drágábbra cserélés esetén), mert ugye a szervízelés díját is a gyártó fizeti nem ők.

Nem tudom hogy lehet bizonyítani, hogy nem tájékoztattak az elállás jogáról.

Ezért KELL meggondolni érdemes e vásárolni neten keresztül!
A cég teljesen jól jár el, 15 napra kell törekedni a javítás, csere során, tehát semmi jog az elállásra. Ha az oldalukon megtalálható a vásárlási feltételek, és ott említve vagyon az elállási lehetőség, semmi esélyed. (sajnos egyébként se lehet ez bizonyítani)

Én már szinte mindent a neten keresztül veszek. A jogszabályokkal van baj. Itt van ez az 8 napos elállási jog, ami pl nem értesít arról -és ez most derült ki, egy másik céggel való ügylet kapcsán- . hogy ezt nem lehet érvényesíteni a termék meghibásodása esetén! Hibás termék/készülék esetén ott a gyári garancia illetve a 3 napos azonnali cseregarancia. Mondom akkor ez mégis mire jó? Erre közli, hogy ez csak arra van, ha esetleg meggondolná magát a vevő, de csak akkor ha még nem használta a készüléket. Ez azt jelentené például egy mobiltelefonnál, hogy csak akkor érvényesíthető az elállás, ha pl a mobillal a vevő nem fogadott/kezedeményezett még hívást. Tehát még ki sem próbálhatta.

A 8 nap az tényleg arra van, hogy kipróbáld nem teszik visszaküld, nem hibás termékre. Arra ott a garancia és a 3 napos cseregarancia. Abba nincs igaza, hogy nem lehet kibontani, használni.
Nem lehet minden problémát egy kaptafára venni, mert sok minden függvénye milyen rendelet mire vonatkozik.

ez a 8 napos más országban tuti müxik, de itthon az ember 90% paraszt

megveszi majd a navigációt webshopon, elmegy nyaralni a család, majd hazaérkezés után visszadaadja.

ez olyan mint a minimálbér, nem azért lett kitalálva hogy a 200. ezres fizu helyett a fél ország erre legyen bejelentve, hanem hogy pista bácsi ne kereshessen ennél kevesebbet

Eleve az ilyen árgép és tarsainál vásárlók (akik 500 ft-ért képesek átmenni a 11 kerből a 17-be) megérdemelnék, hogy átverjék őket. Én csak olyan helyen veszem, ahol rendes bolt is van, nem csak egy mobilszám !

De kérdésem is lenne :

ha személyes átvétel van, hogy bizonyítom, hogy webes rendelés volt? tudtommal egy visszaigazoló mail nem perdöntő, ha mindkét fél mást állít, és a számlán szó sem esik rendelésről