Remélem, olyan témát vetek fel, amin a FVF segíthet, legalább ötlettel.
A lényeg röviden : 2005. június 1-től a károsanyag-kibocsájtás szigorításával lehetetlenné teszik a kétütemű autók használatát-
Ezeket az autókat az állam forgalmazta, az utolsó darabokat 1991-ben adták át, tehát még csak nem is a "múlt rendszer" kizárólagos termékei.
Bővebb műszaki részletek nélkül csupán 3 dolgot jegyzek meg:
1. A katalizátor nélküli, jó állapotú, megfelelően beálított autó határértéke kb. 3000, a megszabott pedig 2000. Utóbbi gyakorlatilag semmivel sem károsabb, mint az előbbi, de katalizátor nélkül teljesíthetetlen. A jelentős környezetvédelmi előrelépés kb. 500 alatti lenne, ám az katalizátorral IS teljesíthetetlen.
2. A kétütemű motorra szerelt katalizátor nemcsak, hogy rövidebb életű, de az első kb. 15 percben nem is működik. Ráadásul hideg állapotban nyeli is az elégetlen szénhidrogéneket, amik alapvetően és drasztikusan tovább csökkentik az élettartamát.
3. A jelen pillanatban forgalomban lévő kétüteműek három csoportja létezik :
a. Erre telik, soha nem is lesz más - ők általában jelentéktelen futásteljesítményt produkálnak, mert ugye a közlekedés is drága...
b. Hobbiból, szerelemből tartják - ők szintén nem sokat futnak, féltve az autót az elhasználódástól, a közlekedési moráltól.
c. Olcsó, igénytelen autóként tartják, igáslóként... Ők valóban sokat futnak, de nekik a környezetszennyező öreg kétütemű eldobása után a csereautó egy öreg, környezetszenyező dízel lesz...
Kérdésem : A fentiekből, illetve az alaposabb műszaki utánjárásból is kitűnik, hogy a döntés elhibázott, a várt hatást nem éri el, ráadásul a valamikor ezeket az autókat megvásárló embereket bünteti, Európában eddig példátlan módon, lehetetlenné téve a birtokában lévő, eredetileg az államtól vásárolt tulajdon használatát. Ennek szóvá tétele, napirenden tartása belefér-e a Fogyasztóvédelem hatáskörébe ?
Köszönettel :
- prokee -
http://prokee.trabant.hu