Azon gondolkodtam pontosan milyen szabályozás vonatkozik arra az esetre, ha a forgalamzó/gyártó úgy vállal jótállást, hogy az rendelet alapján nem lenne kötelező?
Pontosabban szabhat-e ilyenkor jelentősen szigorúbb feltételeket?
Egyáltalán számít-e, hogy garanciának, vagy jótállásnak nevezik?

Vannak elképzeléseim, de azért jó lenne egyeztetni

Ha jól sejtem a 151/2003-as korm. rendelet ilyenkor nem kérhető számon, így pl. a 3 napos csere vagy 10 kg feletti áruk szállítási kötelzettsége sem, hiszen az csak meghatározott árucsoportokra vonatkozik.

Viszont a ptk előírja, hogy a szavatossági jogokat jótállás esetén is alkalmazni kell. Tehát ha jól sejtem önként vállalt jótállás esetén sem köthetők ki olyan dolgok, hogy vételárat nem adnak vissza, vagy hoszabb határidőket jelölnek ki az ügyintézésre, stb...

Tekinthető akkor a szavatosság első 6 hónapja úgy, mintha önként vállalt jótállás lenne? Illetve mondjuk egy 2 éves ilyen jótállást legalább ugyanúgy kell tekinteni, mintha a szavatosság első 6 hónapja hosszabodna meg?

Ebben az esetben szavatossági idő alatt nincs jogi lehetőség a szavatossági jogoknál bizonyos szempontból kedvezőtlenebb (ami esetleg más szempontból kedvezőbb) semmilyen minőségbiztosítás vállalására? Ha vállal legalább annyi, vagy nem vállal...?

Mi a helyzet a szavatossági időn túl? Akkor már gondolom azt csinál amit akar...
Pl az új fejhallgatomra "örök garancia" van, és szerpel a következő mondat a jótállási jegyen: "A Koss Corp. fenntartja a jogot, hogy bármely, már nem gyártott terméket azonos értékű újabb típusra cseréljen". Gondolom ha szavatossági időn belül próbálnak élni ezzel a "joggal", akkor az szabálytalan. De utána semmi gond vele, igaz?

Dear Joooe,

Kicsit utánanéztem ennek a dolognak. Namármost olyan, hogy "garancia" hivatalosan nincs, gyakorlatban általában magára a jótállásra vagy (pl. autó) kifejezetten a gyártó által vállalt, a kötelezőnél kedvezőbb "önkéntes jótállásra" értik.

A GVH szokott ilyennel foglalkozni (pl. 275/1996 VJ), de az biztos, hogy ha "garancia" van valamire, az nem biztos, hogy jótállás, lehet mondjuk csak szavatosság is, vagyis mindig meg kell nézni, mit ért pontosan alatta. Ennek egyszerűen az az oka, hogy nincs benne semmilyen hatályos jogszabályban a "garancia" mint olyan meghatározása. (Valami régi, hatálytalan jogszabályban benne van, úgy rémlik, de én sajna nem találtam meg. Azt hiszem, emiatt van ez a kavarodás. Országomat egy ügyes emberért, akinek sikerül. )

Itt éppen jótállás=garancia...
http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/ugyle...bizt/szerzmeger

Itt viszont "jogász válaszol", én vele értek egyet.
http://totalcar.hu/tanacsok/autojogasz/ki50520/
(a gond ezzel az, hogy szó szerint egy GVH határozatból vette, de ott csak a "megtámadott" fél védekezésében volt ez, a GVH nem mondta rá, hogy szerinte is így van... )

Az "örökgaranciáról" egy GVH döntés:
http://www.gvh.ionlab.net/index.php?id=2460&l=h
("reklámjaiban a törvényes garanciát jóval meghaladó időtartamú 10 éves garanciát vállalt az érintett termékekre" - mondjuk ezt én sem tudom, hogy jött össze nekik, ez alapján most akkor mi? Törvényben a jótállás és a szavatosság is benne van, garancia viszont biztosan nem... )

Az az egy biztos, hogy a 12 hónapnyi jótállás és az (általában) 2 éves szavatosságnál kevesebbet semmilyen indoklással sem lehet kikötni, mindkettőnél ott van, hogy a fogyasztó hátrányára való eltérés tilos. És a 6 hónapig a kereskedő számára kötelező bizonyítás is ilyen.

Magánvéleményem summázata tehát, hogy jótállás meg a szavatosság mindig van, mindenképp, a garancia viszont szerintem nem létező fogalom.

Még egy helyen azért megnézem majd, de az kicsit sokára lesz.

Hey, Joooe, , megtaláltalak egy másik fórumon is, Pjotr-ral meg Shia-ko-val egyetemben, de jó! Terjesztitek a "tanokat" ezerrel, király!

Bocs, rossz linket tettem be az örökgaranciához , erre gondoltam:
http://www.gvh.ionlab.net/index.php?id=2030&l=h

Kedves(nem 'dear' ) Ariadne!

Köszönöm a hozzászólásod, főleg, hogy még külön energiát is fektettél bele hogy utánanézz

Teljesen egyetértek, én is úgy gondoltam, hogy hivatalosan "garancia" nincs sehol kimondva.

Én úgy gondolom, hogy a garancia szó a köznyelvben teljesen egyenértékű, ekvivalens a jótállás szóval. Garantálja a termék minőségét, jót áll a minőségéért.

És mivel a garancia jogilag nem létező fogalom(veled egyetértésben ), akkor kijelenthető, hogy jogilag is a garancia=jótállás a helyes értelmezés? Olyan mintha személygépkocsi helyett azt írnánk autó?

Az örökgaranciával kapcsolatban megkérdeztem ez eladót (szakboltban vettem), hogy ez mit is jelent mert elég furán hangzik, ő azt mondta, "bármikor visszahozom ők gond nélkül tudják cserélni". A jótállási jegyen ez van: " A Koss Corporation ezzel a lehetőséggel biztosítja a javítását a nem működő sztereó fejhallgatónak, vagy ha a javítás nem lehetséges, visszafizeti a termék vásárlási árát." Meg még az hogy a gari érvényesítése személyemhez kötött, szóval a piszkok átvertek, mégsem örök, legkésőbb akkor érvényét veszti amikor elpatkolok Talán akkor nem is fog érdekleni...
(Most hagyjuk a jótállási jegy ellentmondásait )

A többi kérdésemre esetleg megtudod erősíteni/cáfolni a feltételezéseimet?


Jaja épp egyházat készültünk alapítani, csak még nem tudtunk megegyezni ki legyen a főpap

Kedves, drága Joooe!

Szerintem nem mondható általánosságban, hogy egyenlő a két fogalom, mivel a garanciának nincs olyanja

Szóval köznyelvileg kb. 99%-ban azt jelenti szerintem is, de ha egyszer garancia nincs... Az a régebbi, '96-os GVH határozat pont arról szólt, hogy a Suzukira x év "általános garanciát" vállaltak, aztán magyarázták, hogy ez tulajdonképpen jótállás meg szavatosság... Merthogy garancia nincs... Ezért gondolom hogy vigyázni kell az egyenlőséggel, de én is ezt láttam legtöbbször, pl. amikor rákerestem a neten arra, hogy "jótállás" és "garancia" egyszerre, rengeteg helyen egyértelmű szinonimaként írták.

Ugye rám hagyod a fülesedet, ha szépen megkérlek? pleeeease... Én tudok várni egy ilyen darabra... Öööö, mondjuk 2 évvel idősebb vagyok nálad...

Hát egye fene, úgyis elfejetteték ráírni a jegyre a nevem! De azért várnod kell még egy darabig, tök jól vagyok

A szuzukis dolgot nem olvastam, mert azt mondtad azt rosszul linkelted meg se néztem. De most nekiesek...


Hehe ez pont a 666. hozzászólásom, félelmetes

Bocs, azt nem is tudtam belinkelni, mert csak 97től vannak fenn a határozatok... Nemigen merem feltenni egészében, de ha érdekel, egy-két érdekesebb részt beidézek!

Egyébként köszi, jelentkezem úgy 60-70 év múlva.

Jujj, ez a 666 - akkor biztos nem lesz füles, bocs, hogy kértem!

Mondjuk nem annyira bízok a GVH-ban mióta saját ügyemben teljes szakmai hozzánemértésről tanúbizonyságot tevő indoklással utasítottak el De a joghoz lehet értenek végülis

Kérlek ha teheted, idézd ami szerinted fontos!

Nnna, lássuk:

"Gépkocsira nyújtandó jótállás megtévesztő reklámozása:

A Versenytanács megállapítja, hogy a S****I S***t gépkocsit bemutató kiadványokban szereplő azon állítás, hogy „az átadás napjától számított 3 év, vagy 100 ezer km általános .... garanciát ad” alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.
...
Az I. r. eljárás alá vont [ő a nagyker, azt hiszem] a magyar autópiacon gyártó és nagykereskedelmi forgalmazó tevékenységet folytat 5 éve. Védekezésében kifejtette, hogy a szavatosság és jótállási feltételeket tartalmazó szervizfüzetet a KERMI megvizsgálta, a javasolt változtatásokat pedig átvezették. A fogyasztókat nem tévesztették meg, az általuk gyártott és forgalmazott kiadványokban. A garancia szó nem jogi szakkifejezés, ezt sem a Polgári Törvénykönyv sem a 117/1991. (IX. 10.) Korm. rend., mely a jótállási kötelezettségekről szól nem használja. A kereskedelmi életben a garancia azt jelenti, hogy a szolgáltató az árú hibátlanságáért, minőségéért - az erre vonatkozó jogszabályok szerinti jogi tartalommal - adott módon helytállást vállal. Ez megvalósulhat akár jótállás, akár szavatosság révén. A jótállás mint a szavatosság teljes körű helytállást jelent azért, hogy az áru az átadáskor megfelelt a törvényes és szerződéses feltételeknek. A többoldalas, színes, gépkocsit esztétikai és műszaki értelemben bemutató reklámanyagnak az utolsó oldalán legalul egészen kis betűkkel utaló, összefoglaló jelleggel szerepel a sérelmezett mondat, de rögtön mögötte zárójelben szerepel az, hogy részletek a Márkakereskedőknél. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vásárlók részletes és kimerítő tájékoztatást kérnek és kapnak a megvásárolandó gépkocsikról a márkakereskedőktől. A szervizfüzet rögzíti a jótállás részletes feltételeit, az 1 évet alapgaranciának tekinti, a motorra és hajtásláncra viszont az alapgaranciával azonos mértékű helytállást, vagyis tartalmában jótállást vállal. A meghosszabbítás szón nem időbeli kiterjesztést, hanem a szavatosságnál szigorúbb felelősségi formát kell érteni. Kérésre ezt a márkakereskedők részletesen megmagyarázzák. Sem a kereskedelmi gyakorlatból, sem a nyelvtani értelmezésből, sem a jogszabályokból nem következik az, hogy a garancia szón jótállást kéne, vagy lehetne érteni.
...
A II. r. eljárás alá vont [kisker, asszem:] ... A jótállással azonos tartalmú a garancia, amely a hibás teljesítésért való helytállás elvállalása meghatározott időre. A II. r. eljárás alá vont kialakult gyakorlata szerint a gépkocsi vásárlástól számított 3 éven belül minden gyári hibára visszavezethető javítást térítésmentesen elvégez.
...
[a döntés]
Az 1990. évi VI. törvény 11. § (1) bekezdése mondja ki, hogy a kelendőség fokozása céljából tilos a fogyasztókat megtéveszteni. Nem vitás - az I. r. eljárás alá vontak előadása szerint is - a kiadványokat a S****I S***t gépkocsi népszerűsítésére, az eladott szám növelésére hozták forgalomba. A Versenytanácsnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a kiadványok hátoldalán feltüntetett sérelmezett garancia vállalásáról szóló mondat az adott szöveg környezetben alkalmas-e az átlagfogyasztók megtévesztésére. A Vtv. 13. §-a kimondja, hogy a jogsértésnél használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a szöveges tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e. Tekintettel arra, hogy jogszabály kötelezően 1 éves jótállást ír elő gépkocsik esetében a fogyasztó becsalogatására irányuló reklámozásban ennél hosszabb időt célszerűbb megjelölni, ami jelen esetben megtörtént. Az „álalános garancia” pedig a köznyelv szerint a mindenre kiterjedő teljes helytállás képét idézi fel az átlagfogyasztó számára, akinek az első benyomás a fontos, mert ennek alapján indul meg a döntési folyamat, ha tehát, ez a közlés pontatlan, akkor az átlagfogyasztó választási szabadságának korlátozása megtörténhet. Az I. r. eljárás alá vont az általa kiadott Útmutatóban kifejezetten 1 évi jótállást vállal a gépkocsira, ezt követően meghosszabbított szavatosságról beszél, amely már csak a motorra és a hajtásláncra érvényes a 13. hónaptól a 36. hónapig."

Huhh, ez is sok, szólj, ha valami logikai láncszem hiányzik, gyorsan vagdaltam...

Itt ha jól értem, a garancia és a jótállás különbözősége nem a GVH álláspontja, a Suzuki képvisejője fejti ki védekezésként, de az ő szavaiból is következik, hogy a garancia(akárhogy is értelmezzük) nem lehet kevesebb mint a szavatosság. Itt asszem úgy képzelik el a garanciát, hogy egy évig az a kötelező jótállásnak megfelelő, utána pedig annál kevesebb de a szavatosságnál több. Viszont a GVH kimondta, hogy ezt így egybevenni megtévesztő, mert a 3 év garancia arra utal, mintha az eredeti jótállás meghosszabodása lenne 3 évig.


Tehát akkor garancia=jótállás
Ellenkező esetben a fogyasztó megtévesztése garanciáról beszélni.

Jól értem?

Közben azon gondlokodtam,lehet a szavatossági idő lejártával sem lehet kevesebb az önként vállalt jótállás, mit a szavatosság?

PTK. 248. § (5) A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.

Itt ezt nem köti a szavatosság érvényességéhez...

Sőt ha jól értem, a kötelező szavatosságnál hosszabb jótállási idő esetén a szavatosság is hosszabodik:
PTK. 308/A § (1) [...]Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó.[...]

Ezek szerint a nyitó hozzászólásomban elkövetett fejtegetés a szavatosság utáni jótállásról teljesen értelmetlen, olyan nem létezik, a jótállással párhuzamosan létezik a szavatossági jog, mégpedig a bizonyítási teher a kötelzetten van.

Na a kövektkező kezd kikristályosodni bennem:

Garancia=Jótállás ami legalább a ptk feltételeinek megfelel, ez lehet hogy csak a bizonyítási kötelezettségben több mint a szavatosság.

Teljeskörű garancia/jótállás = a 151/2003-as előírásainak is megfelelő jótállás.

Tessék a fejemre koppintani és leültetni ha nagy hülyeség

Épp most láttam egy cif vagy valami hasonló trugymó reklámban, hogy "felületi garanciával". Ez gondolom valami olyanra vonatkozhat, hogy nem karcolja meg a felületet.

Szóval akkor a garancia mégis általánosabb fogalom?

Bár jobban belegondolva az akár felületi jótállás is lehetne... az még hogy mire értjük nem jelenti azt hogy mást jelent.

Akkor legyen mégis gari=jótállás

Jól tolom itt a monológokat valaki szóljon má hozzá!

Azt hiszem, én személy szerint egyetértek (szinte) mindennel, amit az utolsó hozzászólásom óta írtál. Azóta figyelem én is reklámokban, és tényleg a jótállásra használják a "garancia" fogalmát!

Az idézett résszel csak annyiban nem értek egyet - bár lehet, hogy ugyanarra gondolunk, csak rosszul értettem -, hogy garancia=jótállás, ami legalább a a jótállás szabályainak (Ptk+rendeletek) megfelel.

Egyébként a jótállás és a szavatosság viszonyát nézve a jótállásra is érvényesek - az általad idézett 248. § (5) alapján - a szavatosság szabályai, csak jótállás nincs minden termékre, és nekünk, fogyasztóknak sokkal kedvezőbb plusz szabályokat tartalmaz, pl. a jó öreg 15 napos javítási határidő (azért lehetne jobb is, mert ez így nem sok mindenre jó), vagy hogy ki kell töltenie a kereskedőnek azt a hibabejelentő lapot, stb, stb. Persze ezeken túl ugyanúgy kijavítást, kicserélést, stb. kérhetünk jótállás és szavatosság alapján is.

Akcióztak az egyik hipermarketben szuperjó függvényes számológépet azt hiszem 5000 Ft körüli összegért. Erre nincs jótállás az értéke miatt, de szavatosság van, vagyis ha gond van vele, az első 6 hónapban ők bizonyítanak, és ugyanúgy meg kell javítaniuk vagy kicserélni, ha gond lenne vele. Ezért nyugodtan megvásároltuk, mert végülis mindegy, mi alapján tartják életben azt a cuccot.

A joghurtnak például csak szavatossága van, mégis volt olyan gyártó, amelyik - legalábbis így reklámozta - visszavette, ha elégedetlen voltál vele, vagyis önként vállalt egyfajta "visszavásárlási garanciát", ami azonnali elállást tett lehetővé (hivatalosan fogalmazva). Erre viszont nem mondhatjuk, hogy garancia=jótállás, hanem csak egyszerűen garancia=azonnali elállás (pénzvisszafizetés).

Az a "felületi garancia" is érdekes, és kicsit nehezen értelmezhető: ha mégis megkarcolja a kádamat, vigyem vissza a súrolószert, és adnak másikat, ami nem karcol??? Meg persze ez alapján ki kellene fizetniük az új kádat vagy a karcok javítását... Végülis a reklámban szereplő tulajdonságoknak meg kell felelnie, lásd Ptk 248.§ (2)...

Joooe, nagyon jó ötlet volt ezt a garancia-problémát felvetni, egész érdekes dolgokra jutottunk!

Nagyon érdekelne FVF véleménye erről a témáról, mert lehet, hogy ő szakmai ártalom következtében többet tud... Legjobb tudomásom szerint írtam a dolgokat, de ettől még mindig a "szerintem" kategória marad amit leírtam...

A joghurtnak nem szavatossága van, hanem minőségmegőrzési ideje. Az már egy következő kategória, ugyanúgy, mint az építési célú termékek esetében a kötelező alkalmassági idő.

Az önkéntes jótállás fogalma azért érdekes (a szavatosságról nem írnék, mert az szerintem egyértelmű), mert ki tudja meddig lesz nálunk ez a jogi kötelezés erre vonatkozólag, hiszen az EU régebbi tagállamai közül a legtöbben ilyen nincsen, csak a 2 év szavatosság. Lehet, hogy pár év múlva nálunk sem lesz.

Az a lényege, hogy a gyártó/forgalmazó vállal többet, mint azt a jogszabályok előírják. Ez pedig bármi lehet, ami több a jogszabályban meghatározottnál.

Persze a jótállás fogalmát azért szem előtt kell tartani, így a Ptk erre vonatkozó passzusai irányadóak.

Írok még erről, de ez csak ilyen vészbeugrás volt, majd visszanézek, csak jönnek engem zaklatni. Este "benneleszekatévében" egy kis sokkolóval:))))

Sziiiiaaa FVF! Rég olvastunk tőled, bár látni azért láttunk téged . Ezek szerint nem falt fel a kínai krokodil és nem kaptál chipsmérgezést sem. Megnyugodtam(tunk).

Nnnna, szóval tévedtem a joghurttal kapcsolatban, gondoltam ez is a Ptk 308. szerinti hat hónapnál rövidebb kötelező alkalmassági idő esete ...

))

Na akkor most végigolvasom:)

MA meg van itt egy sokkoló toll, mely méréseink szerint akár 891V feszültség leadására is képes...

Igaz az, hogy a magyar nyelvben anélkül honosodott meg a garancia szó a jótállás értelmében, hogy jogilag egy itthon nem létező fogalomról van szó. Az Eu több tagállamában, ahogy Ariadne is írta, egy önkéntes jótállást fedő kifejezésről van szó, ott az államok többségében nincsen kötelező jótállás. Az Eu területén mindenhol érvényes a 2 év szavatosság, minden termékre.

Ezen felül vállalnak a cégek (gyártó vagy forgalmazó) külön jótállást.

Jó példát hoztatok, mert az autókereskedők az egyik legismertebb példája ennek, hiszen amig egyéb területeken csak most kezd el fejlődni az önkéntes jótállás, a N***N már x éve 5 év jótállást vállal (ő is garanciának hívja), de a S***I is 3 évvel büszkélkedhet (mint az a GVH határozatban is benne volt:)). VAn azonban itt is, aki az 1 évnél nem ad többet, de mostanra nagyon kevés.

Szia FVF, köszi!

Na akkor megpróbálom összegezni nekem mi jött le ebből az egészből:
Ha valamilyen formában helytállást vállanak a termékre, teljesen mindegy, hogy jótállásnak vagy garanciának nevezik, akkor ennek feltételei megegyeztéstől függenek, de nem lehetnek kedvezőtlenebbek a szavatossági feltételeknél (ide értve a ptk és a rendeletek(kivéve:151/2003) által szabott szabályokat), még akkor sem, ha ez a kötelező alkalmassági idő hosszabb mint a kötelezően előírt szavatossági idő. + a helytállás lényegéből adódóan természetes, hogy annak időtartama alatt a forgalmazóé a bizonyítási kötelzettség.
Ha a rendelet alapján jótállási kötelezettség van a termékre, akkor a 151/2003-as rendelkezéseit is alapnak kell tekinteni. A kötelező egy év leteltével lehet ehhez képest korlátozott jótállást vállalni, amely esetleg a termék nem minden részére terjed ki, és esetleg feltételeiben nem felel meg a 151/2003-as előírásainak, de megfelel a szavatossággal kapcsolatos előírásoknak. De ehhez a jótállás részleteit megfelelően közölni kell a fogyasztóval, csak annyi, hogy 5 év jótállás vagy 5 év garancia, akkor az a teljes időtartamra változatlan felételekkel értendő.

Akkor ez így helyes?

Még valami! Pjotr kezdeményezésére elkezdtük (Pontosabban csak én kezdtem el, nem dógozik a lusta banda ) összeírni a válaszokat a leggyakoribb kérdésekre, hogy ne kelljen mindig újra és újra leírni, vetnél rá egy pillantást, nem-e nagy butaságot írtam? http://www.fogyasztovedelem.com/forums/ind...p?showtopic=736

Túlbonyolítod, igazából nem is mindent értek abból, amit írtál. Csak a Ptk az alap, attól eltérőt, azokat a jogokat megvonandó nem lehet adni.

Fontos figyelembe venni a tájékoztatási kötelezettséget, azaz: nem reklámozhatod a plussz jótállás pénzért akciót, ha nem mondod el, mi az, ami amúgy is van. Erre volt/van most példa a kereskedelemben, volt róla szó tegnap a KOssuth Rádióban.

Olyan termékre is adhatsz jótállást, amire amúgy nem lenne: pl.: alkatrészek, 10000 Ft alatti termékek.

Megnézem!

Csak egy adalék, amit most találtam: a "garancia" szóhasználatot tartalmilag jótállásként kell értelmezni egy bírósági határozat szerint. Ez persze csak egy döntés, nem kötelező, de azért irányt mutat. Adott esetben, pl. autónál azért ez nincs mindig így...

Ismét belédkötök, szeretem az okosabbakat piszkálni mert attól én is okosodom


Szerintem: semmi nem írja elő, hogy csak a 151/2003-as feltételeinek megfelelő kötelezettségvállalás számít jótállásnak, jótállás lehet az is, ha csak a szavatossági feltételeket teljesíti + bizonyítási kötelezettség a forgalamzón. Ez megfelel a PTK jótállásról szóló előírásainak.
Jótállást különböző feltételekkel lehet vállalni, ebből csak egy lehetőség amit a 151/2003-as kötlezően előír bizonyos esetekben.
Autónál is lehet azt mondani, hogy 1 év jótállás a 151-es szerint, a jótállás hátralevő része egyéni feltételek szerint. Csak ezt úgy kell hírdetni, hogy 1+x év jótállás mert szerintem ha valaki azt írja, hogy 5 év jótállás, az automatikusan változatlan feltételekkel értendő. Ugyanez igaz, ha 5 év garanciát ír.
Nem?

Ha ez az okoskodás helytálló, akkor végül is feltétel nélkül ki lehet jelenteni, hogy jótállás=garancia?

Hűűű, ez így megint kicsit bonyolult lett...

Én spec nem vagyok okosabb, de szeretem, ha piszkálnak olyan jó provokatív problémamegoldó célzatú kérdésekkel, az a jó!

Én egyszerűsíteném a dolgot: az önként vállalat jótállás, ha a korm rend alapján egyébként kötelező is jár az adott cuccra, nem lehet kevesebb annál, de több igen. Olyan dologra viszont, amire nem jár kötelező, mégis jótállást vállal a gyártó, megtévesztő lenne, ha jótállást írnak, és nem a 151-es szerinti feltételekre gondolnak. Viszont ha azt írják, hogy garancia, akkor az elsősorban jótállás a 151-es szerint, kivéve ha kifejezetten feltüntetik, hogy mást jelent (és kötelező jótállásosnál nem kedvezőtlenebb a 151-esnél).

De egyébként meggyőztél: mondjuk azt, hogy egyenlő... Bár engem már az a bírósági határozat is meggyőzött...

Hmmm... az lehet, hogy a complexben hibás értelmezés van?

A jótállásról szóló Ptk. 248 alatt ezt találtam:


Vagy ez csak nem fogyasztó szerződés esetében van így, és a fogyasztói szerződésnél továbbra is érvényes, hogy a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet?

Az előző mondatot is olvasd el: "Amennyiben a felek szerződésben kötik ki a jótállást", szóval a szerződésben vállalt ugye nem feltétlenül ugyanolyan tartalmú, mint a kötelező. Lehet pl csak kijavításra vagy árleszállításra vállalni.

no de ezt a topikot pont a szerződésben vállalt jótállás feltételei miatt nyitottam,és szerintem nem arra a következtetésre jutottunk ami itt van

Valóban, de ez arra vonatkozik, hogy meg lehet jelölni a szerződésben, hogy mire vállal jótállást. Egy szerződésben kis túlzással bárki azt vállal, amit csak akar. Mondhatom azt, hogy erre a nem kötelező jótállásos cuccra én, gyártó, vállalok 1 év jótállást, de ez csak javításra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy ha elromlik, jótállás keretében meg kell javítanom, és ez alól csak akkor mentesülök, ha bizonyítom, hogy blablabla, tudod. De ha nem lehet megjavítani, és a vásárlóm cserét akar, vagy el akar állni, akkor szavatosság alapján neki kell bizonyítania.

A gondok akkor szoktak lenni, és a topikot is erre nyitottad, ha jól értettem eddig, ha a gyártó/forgalmazó nem jelöl meg részleteket, csak simán jótállást vagy "garanciát" vállal.

Egyébként szintén valahol a kommentárban találtam (megkeresem, ha lesz időm), hogy állítólag mégiscsak a szavatossággal kell minimum megegyeznie az önként vállalt jótállásnak, ellenkező kikötés hiányában. Ez pont aktuális a tudodmelyik céggel kapcsolatos vitámban, mert "garanciajegy" nevű papírt adtak nekem a javítás után, holott nem lettek volna kötelesek ilyet adni. De adtak, viszont ez azt jelenti, hogy szavatosságra egész biztosan ki kell terjedjen ez a "garancia", mert nem írtak a papírra semmi korlátozást, megjegyzést, és a "legkisebb" dolog, ami ennek a tartalma lehet, az a szavatosság. Azon már vitatkozhatunk (mármint velük), hogy érthetek-e ezalatt jótállást, vagyis kinek kell bizonyítania, de ez szerencsére jelen esetben nem gond, mert írásban elismerték a javíthatatlanságot, és hónapok óta húzzák a dolgot, szóval abszolút jogos az elállásom.

szerk: vávává, most jutott eszembe, azóta találtam erre egy EU irányelvet, kifejezetten az önként vállaltra! figyu: linkecske Ez a kötelező minimum minden EU tagállamban, de figyelembe kell venni, hogy máshol nincsen kötelező jótállás, csak szerződésben vállalt, és ez az irányelv is "jótállás" alatt csak a szerződésben vállaltat érti! Ez alapján viszont változtattak a Ptk szavatossági és jótállási részein is, mert nálunk nem olyan egyszerű a helyzet... Mellesleg ez is megtorpedózza mistralék helyes kis elméleteit az EUs kisker-kánaánról, ahol csökkentett áron lehet levásároltatni...

Nem! (Felbátorodtam ) Jójó, hogy én vagyok a laikus, de ez így akkor sem kerek Cáfolj meg!
Nem lehet akármilyen feltételekkel vállani, a szavatosság az alap. Annak se lenne semmi értelme, hogy ha javítani kell elismeri, hogy rendeltetésszerűen volt használva ha cserélni akkor nem. Vagy elismeri, vagy nem.

A dolog nyitja az lesz - és ebben már majdnem biztos vagyok, úgyhogy kösd fel a gatyád (vagy amid van) - hogy míg mi itt csak fogyasztói szerződésekről beszélünk az idézett értelmezés általánosságban beszél. És pont itt a különbség, ugyanis:
305.§ (2) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
306. § (5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
stb...

Tehát a szavatossági szabályoknál rendere csak fogyasztói szerződésnél van meghatározva, hogy nem lehet tőle hátrányosan eltérni... de arra megvan!

Szóval minden szerződés esetén a szavatosság a kiindulási alap, de fogyasztói szerződés esetén ettől hátrányosan eltérni nem lehet jótállás esetén sem, hiszen a jótállás ennek tiltását is "örökli" a szavatosságtól.

De csak fogyasztói szerződés esetén.

Nemnem, a topikot többek között annak eldöntésére nyitottam, hogy a mistral félék olyasmi kijelentései, hogy "pénzt soha nem adunk vissza" lehetnek-e jogszerűek, hiszen sok cuccra nincs kötelező jótállás.

És úgy gondolom, hogy ilyet nem mondhat, hiába mondja előre, akkor is vissza kell adnia akár a vételárat, ha úgy alakul. Pont ezért feszegettem a dolog büntetőjogi vonatkozásait is, hiszen anyagi haszonszerzés céljából tévedésbe ejti a fogyasztót ,mert a fogyasztó hiheti azt, hogy neki az ott szabott feltételeket be kell tartania.

Nagyon belejöttél, egyre profibb és zavarbaejtőbb kérdéseket teszel fel...

Ha vállal valamit a gyártó, bár nem kötelező, tényleg minden esetben a szavatosság a minimum. Rosszul írtam az előbb, bocs , szóval lehet olyan, hogy jótállási igényként csak és kizárólag kijavítást érvényesíthet, kicserélést vagy elállást már csak szavatosság alapján.

Ez a gyakorlatban úgy mehet, hogy ha önkéntes jótállásban csak javítást vállaltak, hogy ha a fogyasztó javítást kér, OK, megcsinálják, mert nekik kéne bebizonyítaniuk, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett, az pedig nem megy. Ha viszont a fogyasztó kifejezetten kicserélést szeretne, vagy elállni, mert pl már ötször javították, és elege van, akkor ezt csak szavatosság alapján teheti meg, vagyis neki kell bizonyítani. Más kérdés, ha javíthatatlan, és ezt elismeri a jótállásra/szavatosságra kötelezett ( ), akkor persze muszáj kicserélnie vagy ha nem megy, elállást biztosítania, ez viszont szavatosság alapján megy (a javíthatatlanság elismerése miatt ugye nem kell bizonyítani). Legalábbis azt hiszem...

Az előbb belinkelt irányelv pedig egyértelmű cáfolata mistralék szövegelésének, ott van benne a teljes vételár visszafizetése. A büntis dologgal kapcsolatban meg változatlanul úgy vagyok, hogy meg lehet téveszteni valakit azzal, hogy átdobozolnak egy videókártyát, és úgy adják el, mintha egy jobb típus/márka lenne (blőd példa, de most hirtelen ez jutott eszembe), ez büntetendő, az viszont nem, ha kihasználják, hogy a kedves vásárló nincs tisztában azzal, hogy elálláskor az egész manit vissza kell kapnia. Ugyanígy ha pl valaki aláír készfizető kezességet egy ismeretlen számára, és nem tudja, hogy ez pontosan mit jelent, attól még ezt elbukta, hiába jelenti fel, nem fogják megbüntetni ezt az ismeretlent - nézett volna utána jobban, jogszabály nem tudása ugyebár... (Meg az emberi hülyeség mélységei is végtelenek, de ez más tészta. )

És rádöbbentem arra is, hogy a 151/2003-as nem vonatkozik az önként vállalt jótállásra, a 49/akárhányas viszont igen.

Na akkor tovább zavargok


Nem, szerintem még az sem engedhető meg. Lehet én értelmezem rosszul, de kifejtem jobban.

Szóval, 248. § (5) "A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell."
Én ezt úgy értelmezem, hogy a szavatosság törvényben meghatározott feltételei, (csere, javítás, elállás, hibás teljesítés, jelentős kényelmetlenség, stb. stb.) automatikusan feltételei bármilyen jótállásnak. A jótállást a szavatosságnak amolyan kiterjesztéseként definiálja a törvény, afféle fullextrás szavatosság.
Szerződésben ki lehet kötni ettől eltérő feltételeket is, akkor lépnek életbe ezek a törvéynben megszabott feltételek ha máshogy nem állapodnak meg a felek.
De ez csak nem fogyasztói szerződés esetén van így!!!!!
Fogyasztói szerződés esetén - feltehetően a fogyasztó kiszolgáltattságára tekintettel, a fogyasztók védelmében - az alapértelmezett szavatossági feltételekben kivan kötve, hogy azoktól nem lehet eltérni a fogyasztó kárára. Ezek a feltételek alapértelmezett jótállási feltételek is(248.§ (5) miatt), azokban is ki van kötve, hogy a fogyasztó hátrányára nem lehet eltérni.

De nehéz téged meggyőzni, Joooe!

Idézet az irányelvből, amit előzőleg linkeltem (szerződéses jótállásról szól):

"A jótállás a jótállási nyilatkozatban és a kapcsolódó reklámban meghatározott feltételekkel köti annak vállalóját."

Szóval ha azt mondja, hogy ő csak javításra vállal jótállást (ragaszkodom az álláspontomhoz ), akkor a fogyasztó javítást kérhet választása szerint jótállás vagy szavatosság alapján, de kicserélést vagy elállást csak és kizárólag szavatosság alapján kérhet.

Igazán most azt nem értem, miben nem értünk egyet. Én is azt mondom, hogy ha pl. "garanciát" vagy "jótállást" vállal szerződésben, az minimum szavatosság. De vállalhat többletterhet is, mondván, hogy pl. a kijavítást jótállási alapon elvégzem. Ez a gyakorlatban annyi különbséget jelent, hogy kvázi automatikusan kénytelen lesz javítani a cég, de kicserélni már nem feltétlenül, mivel ez az igény csak szavatossági alapon jár a fogyasztónak a Ptk-ban foglaltak szerint, jótállási alapon (ami itt speciel a szerződésből ered) nem. (Az mindegy, hogy mi van írva a papír fejlécére, a tartalma számít.)

Na, egyetértünk?

Megvan miben nem értünk egyet!

Te azt mondod
"ha pl. "garanciát" vagy "jótállást" vállal szerződésben, az minimum szavatosság."
Meg azt is, hogy
"De vállalhat többletterhet is, mondván, hogy pl. a kijavítást jótállási alapon elvégzem."

És itt esett le hogy mi is különbség az álláspontunk között.

Te ebben az esetben a legalapabb vállalható jótállást úgy tekinted, mint egy átnevezett szavatosság, a bizonyítási teher a fogyasztón van, ha valamikor mégse kell bizonyítania, az már többletvállalás. Ebben nem értek én egyet veled, szerintem a jótállás minden esetben több 1 dologgal mint a szavatosság, ez pedig az, hogy a bizonyítás terhét a forgalmazó magára vállalja, ez a jótállás lényege, ettől jótállás a jótállás, nem létezhet szerintem olyan, hogy egy termékre vagy termékrészre jótállást vállal, de csak akkor, ha bizonyítja a fogyasztó, hogy vétlen a hiba létrejöttében.

Én azt mondom, hogy ha valaki jótállást vállal, akkor ezáltal azt is vállalja, hogy a vállalt időtartamon ő rajta van a bizonyítás terhe vita esetén. Igazából szerintem ez az egyetlen lényegi különbség a jótállás és a szavatosság között, a bizonyítás terhe, hiszen szavatosság esetén sem tiltja senki hogy kedvezőbb (vagy nem fogyasztói szerződés esetén akár kedvezőtlenebb) feltételekkel vállalja azt.

Amit egész eddig írtam, abban végig azzal a feltételezéssel éltem, hogy a jótállás teljes vállalt időtartama alatt az eladón van a bizonyítás terhe, ha egy hiba felfedezésekor a keletkezés okairól vita merülne fel. Ehhez tartom magam, ez a jótállás.

Ennek a jótállásnak lehetnek feltételei, az alap a feltételek ugynazok mit a szavatosságnál. Egy "egyéb" szerződésben ezek csak akkor lépnek életbe, ha más módon nem állapodnak meg a felek. Fogyasztói szerződésben mindig irányadó, ennél csak kedvezőbb feltételekben lehet megállapodni.

Ellenkező esetben még a 151-es alapján kötelező jótállás esetén is lehetne azt mondani, hogy csak javítást vállanak, hiszen konkrétan az a rendlet sem tartalmazza ennek tiltását. Pl veszel egy TV-t 3 év jótállással, és azt mondják, hogy ez olyan jótállás, hogy neked kell bizonyítani, ők csak akkor bizonyítanak ha javítás az igényed. A bizonyítási kötelezettség a rendeletekben sincs szabályozva, az hogy ez az eladón van az abból következik hogy jótállásnak nevezi.

szerk: Jajj nagyon lefárasztottam már magam ezzel a sok jogi vitával, asszem mégsem leszek jogász

Na, talán végre csak révbe érünk... Én is lefáradtam kicsit.

Nem akarok feltétlenül mindig ellentmondani neked, de tényleg, nem azért!!!

Csak épp az általad beidézett Ptk kommentár részlet mondja ki azt, hogy a szerződésben vállalt jótállás nem feltétlenül kell hogy kiterjedjen mindegyik igényre. Ha azt mondja (írja), "jótállást vállalok x ideig", és nem ír mellé semmit, akkor OK, Ptk. 248. + ami bejön szavatosságból.

De - és én erről az esetről beszéltem - mondhatja azt is, hogy pl. csak egyes hibákra vállal jótállást (pl. átrozsdásodásra), vagy szétbontja, és csak javítást vállal. Még 1x leírom, hogy pont ezt mondja az a rész, amit kiemeltél. Plusz egy idézet egy bírósági állásfoglalásból:

"Az sem kizárt, hogy -szerződésen alapuló jótállás esetén - a kötelezett csak valamely jogot, például a hibás dolog kijavítását vállalja jótállási kötelezettségként (részleges jótállás). Ilyen esetben - jótállás jogcímén - a megrendelő természetesen nem választhatja például az árleszállítást, arra azonban joga van, hogy - a jótálláson felül - a szavatosság alapján érvényesítsen más igényt is (például a kijavítás ellenére mutatkozó értékcsökkenés szerint árleszállítást). Arra is lehetőség van, hogy a bíróság a kötelezettet a jótállás körében általa vállalt kijavítás helyett a megrendelő ilyen kérelme alapján - szavatossági jogcímen pl. kicserélésre kötelezze."

Hogy ez fogyasztói szerződésre is igaz, azt számomra a Ptk. 248. § (3)-nak az a része bizonyítja, mely szerint "a jótállás tartalmát" és "a belőle eredő jogok érvényesítésének módját" is fel kell tüntetni a szerződésben vállalt jótállásnál. Szóval ezek szerint a tartalma nem feltétlenül csak totál ugyanaz lehet, mint "a jótállás" á la Ptk.

Vélemény?

Azért egy sör elkel ennyi dumára meg száraz jogra!

Nos igen, egy kis sör jól esik a jogra az biztos
Végre egy kis egyetértés


Igen, azért mert alapból a ptk csak abban az esetben határozza meg a jótállás szabályait, ha nincs külön kikötve a dolog. De fogyasztói szerződés esetében nem igaz, ott a ptk-tól ebben a kérdésben eltérni nem lehet.
Egyébként úgy korlátozzák a felek a szavatosságot vagy akár a jótállást ahogy akarják, de fogyasztói szerződésben nem. SZERINTEM


Nono, ez nem azt bizonyítja. A feltételekről egyrészt azért kell tájékoztatni, mert a mezei fogyasztó nem ismeri teljes alapossággal a ptk-t és a vonatkozó rendeleteket sem, másrészt meg a jótállási feltételek fogyasztói szerződés esetén is ELTÉRHETNEK a PTK-től, de csak POZITÍV irányba (fogyasztó szemszögéből).

Ha önként vállalt jótállás esetén lehetne olyan furcsa feltételeket szabni amit te mondasz, akkor azt a kötelező jótállás esetén is lehetne, hiszen a különbség a kettő között csak a 151/2003-as kormányrendelet, az meg nem a legléynegesebb jogokat tartalmazza.

Szeritnem az a baj, hogy túl általánosan nézed, egy mezei szerződésre szerintem is igaz amit mondasz, de a fogyasztói szerződés egy olyan speciális eset, amire szigorúbb a ptk.

Szerintem az idézett bírósági határozat sem fogyaztói szerződésre voantkozi, nem?

Vagy ha mégis, a számát meg tudod adni pontosan? Hátha megtalálom én is

GK 72. a neve, és ez is mutatja, hogy nem fogyvédelmi, hanem általános(gazdasági), épp ezért mondtam a 248 3-at. Érdekes még a BH 1993. 244 is, ha érdekel, ott vannak ők mind a kommentár alatt, szép hosszú sorban.

Érvelésemet egy szakkönyv is alátámasztja, ami kifejezetten a jótállás/szavatosság legújabb fogyasztóvédelmi harmonizációjáról szól, és két helyen is kifejezetten azt írja, hogy igenis lehetséges részleges jótállást vállalni fogyasztói szerződésben, az utaló szabály erre nem vonatkozik, a szerződéses szabadság világában élünk. Ezt írja a 248 (5)-tel kapcsolatban: "Hangsúlyozni kell azonban, hogy a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződés a jótállással kapcsolatos igényérvényesítés feltételrendszerének meghatározásánál nincs kötve a törvény kellékszavatossági szabályozásához, a felek (mindenekelőtt a jótállás vállalójának) szabadsága e körben csorbítatlan marad." Meg van még egy, de már elfáradtam a gépelésben, bocs . E szerint is bár a szavatosságnál 4 igény van, mégsincs akadálya ennél kevesebbet vállalni.

Huhh.

Nyugi, a másik témában nicsen adu ász a kezemben, az tényleg kicsit joghézagnak tűnik.

Háát megnézem, de tényleg elkeserít, hogyha igazad van
Ezek szerint itt már több mint ezer hozzászólás óta hamisan áltatom az embereket, hogy vannak jogaik, és gyakorlatilag minden hozzászólásra csak annyit kéne válaszolni, hogy nézzék meg bolt jótállási feltételeit... ??

Ne haragudj meg, de egyszerűen ezt nem tudom elhinni! Az én fejemben amit te írsz nem illeszthető be egy konzisztens rendszerbe, minden ellentmondásba keveredik mindennel.

Na azért annyira depi nem lettem, csak ezt így nem tudom hova tenni

Ennek jobban utána kell járnom, mert ha agyonütsz se értem

Nem ütlek agyon, miért is tenném... Örülök, hogy ilyen kitartó és nagyon odafigyelő vitázóval vitázhatok érdekes kérdéseken.

Szerintem ez nem olyan nagy dolog, mert én még olyat nem láttam, hogy valaki önként vállal jótállást (gyakorlatilag kezedbe nyom egy jótállási jegyet), és arra kifejezetten ráírja, hogy ez csak javításra vonatkozik, bocsika. 99,99%-ban egyszerűen odaadja a jótállási jegyet, rajta a cucc adatai, stb, és kész, fullos jótállásod van rá.

Remélem, ez felvidított egy kicsit. Én nem látom ezt tragikusnak egyáltalán, szinte sose szoktak ilyet csinálni. Kivéve az autónál! Ha visszalapozol, ott pl. csak egyes részekre vállalt hosszabb jótállást, akkor elvileg ez sem tetszik neked, mert nem az egészre vállalta? Én inkább örülök neki, ha akkor is vállalnak, ha nem lenne kötelező. Ez csak jó, akármennyi is.

szerk: és ez az egész egyáltalán nem vonatkozik sem a kötelező jótállásra, sem a szavatosságra egyébként.

Na már még annyira sem értem, mert a kötelező jótállásról szóló rendeletben egy-két apróságon túl gyakorlatilag semmi nincs szabályozva, csak annyi, hogy jótállást kell vállani. Ha ez nem jár együtt automatikusan a PTK szavatosságról szóló rendelkezéseinek érvényességével (jótállásként!) akkor semit sem ér.
Elég sok terméknél azért nincs kötelező jótállás előírva, pl alig fél évvel ezelőtt számtech cuccokra sem volt.

Azzal nincs baj hogy a dolognak csak részére vállalnak jótállást.

Ui: Nem bírok magammal, csak írkálok, pedig már abba akartam hagyni

Tisztázásképp (én se akartam már írni, de ez a függőség, kérem szépen...):

A kötelező jótállásra a 151/máreztiselfelejtettemhányas és a 49/akárhanyas vonatkozik, meg persze a szavatosság is!!! Bár a kisokos könyvem is fanyalog, mondván most már tényleg nem túl sokat kedvez az embernek a kötelezős kormi rendelet. Viszont pont ezzel is az a céljuk, hogy fokozatosan az önkéntes is "normális" szinten menjen, ne kelljen állam bácsinak megmondani, mi legyen.

A szerződéses jótállásra a Ptk 248 és a szavatosságból gyakorlatilag minden érvényes, meg a 49/izé kormi rendelet.

És fontos - és ezt már írtam valahol -, hogy pl az EUs irányelv, ami alapján legutób változtatták ezeket, csak szerződéses "jótállást" (guarantee) ismer, ami két év helytállást jelent, az első 6 hónapban fogyasztónak kedvező bizonyítási teherrel. Vagyis a mi szavatosságunknak felel meg, gyakorlatilag egy az egyben, csak az okosok jótállásnak fordították, mert hogy szerződésen alapul, a mi szavatosságunk viszont törvényen, és ez nagyon nagy különbség. És slussz, semmi több nincs előírva! Ezen felül mindent a mi kis állam bácsinknak köszönhetünk... Szóval nem is olyan rossz itt a helyzet.

A két rendelet egyértelmű, mert tartalmazzák az erre utalást, de a szavatosság miért is?

Az eutól meg még sok értelemben messze vagyunk, hagyjuk

Mert a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti. Szóval attól, hogy van jótállás (akármelyik), még van szavatosság is. Nem túl okos mazochista fogyasztó mondhatná, mikor visszaviszi a kötelező jótállásos tévéjét 1 hónap után, mert rossz, hogy kérem szépen, én inkább szavatosság alapján szeretném ezt most itt megjavíttatni... Meg amiről nem szól a rendelet, de a szavatosságnál ott van, pl. a használatból eredő értékcsökkenést nem kell megfizetni dolog, az ugyanúgy él jótállásnál is, a szav. az alapja, pontosabban a háttere mindennek.

Ebben pont jobbak vagyunk jogszabályi szinten az eu-nál, csak az a sokat emlegetett morál mindkét részről ugyebár...

SEGÍTSÉG!!!

Pjotr, Captain Crash, Csaba, FVF, asdf, ityam, vagy bárki, segíítsetek, nem bírok ezzel a nővel pedig akkor is igazam van.



A jótállás feltételei nem lehetnek gyengébbek a szvatosságénál, plusz a bizonyítási teher az eladón van. Pont. Akkor is. Pont.
Tudom hogy Te vagy jogász, de nem tudom megemészteni amit Te mondasz, lehet csak idő kell, de nem érezem magam meggyőzve

DE ÉN IS EZT ÍRTAM...

Segítség... FVF?

Még egy utolsót óvatosan megjegyezhetek? A könyvecském is azt írta, hogy régen benne volt valahol valamiben, hogy a jótállás kedvezőbb kell legyen, mint a szavatosság, de mára sajnos valaki okos kivette, és így nem feltétlenül kedvezőbb. Így jobb egy kicsit?

Jó reggelt

Olyan hosszúra nyúlt ez a vita, összeszedem egy kicsit az érveimet, abban a reményben, hogy így saját gondolataimat is rendbe szedem, és vagy meggyőzőbb, vagy így egybegyűjtve könnyebben cáfolható legyen a gondolatmenetem, és végre pontot tehessünk már tényleg a végére.

A jótállásnál a bizonyítási teherről ezt találtam a 248-ashoz írt kommentárban:
A jótállás lényegi eleme, hogy a jótállásra kötelezett a jótállás időtartama alatt a hibás teljesítésért való felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A mentesülésre kizárólag a törvényben szabályozott ok esetén kerülhet sor, más indokra hivatkozással a mentesülés kizárt.

Ezt összerakva ezzel:

248. § (5) A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.

Tehát a jótállás szabályait a szavatosság szabályai adják. Így a jótállást (és nem csak a jótállással párhuzamosan meglévő szavatosságot, ez két külön dolog, ahogy ezt te is mondtad) a Ptk. 277, 305, 305/A, 306, 306/A, 307, 308, 308/A, 308/B, 308/C, 309, 310, 311, 311/A paragrafusai határozzák meg. Általánosságban ezek csak irányelvnek tekinthetők, és a szerződésben más is kiköthető a jótállás feltételeinek, azonban fogyasztói szerződés esetén a legfontosabb jogok, pl. a jogok érvényesítésének sorrendje, nem vonhatók meg a fogyasztótól. A fogyasztó kiszolgáltatott, ezért a jogszabályok védik és nem köthető vele akármilyen szerződés. HA jótállást vállal az eladó, akkor annak meg kell felelnie bizonyos feltételeknek, és nem elég, hogy jobb legyen, mintha egyáltalán nem vállalna. Ez nem nagy megkötés, hiszen a szavatosság első fél éve úgyis jótálláshoz hasonló jogokat biztosít, a ptk-ban szabályozott módon.

Tehát öszefoglalva, fogyasztói szerződésnél ha jótállást vállal, akkor minden (jótállás alá tartozó) hiba tekintetében az eladón van a bizonyítás terhe. Azon jótállási jogoktól(fent hivatkozott paragrafusok), ahol ez ki van kötve, nem lehet eltérni a fogyasztó kárára. Ha nincs kötelező jótállás az egész termékre, akkor megteheti az eladó, hogy jótállást csak a termék bizonyos részeire vállal, de lényegét tekintve ez sem lehet kevesebb a szavatossági jogoknál. Ha nincs kötelező jótállás, akkor megteheti, hogy csak bizonyos jellegű meghibásodásra vállal (ezt eddig máshogy gondoltam, de most ebben közelítek feléd, ebben belátom, hogy igazad van), de ha ez jellegű meghibásodás következik be, akkor a ptk-ban szabott jogoktól itt sem lehet hátrányosan eltérni. Az egész termékre előírt kötelező jótállás esetén nem tehető meg, hogy csak valamely részre, vagy valamely meghibásodásra vállal, mert ezzel visszaélve akár ki is bújhatna a kötelező jótállás lényege alól.

Úgy izgulok, hogy mit szólsz ehhez

Húúú

Csak az utolsó kettőt olvastam most el, de éppen a napokban volt erről egy hosszabb beszélgetésem, ennek ismérveit írnám le.

Leválasztjuk ugye a szavatosságot és a kötelező jótállást, mert a kötelező jótállás csak a külön rendeletben foglaltaknak megfelelően létezik, amennyiben bármi is más, nem érvényes a 151-es, nem terjed ki a hatálya. A szavatosság pedig minden esetben érvényes a meghatározott feltételek esetén a megfelelő időtartamig.

A maradék esetben pedig nem lehet más, mint hogy a Ptk szabályainak meg kell felelni minden fogyasztói szerződés esetében. Ennél csak kedvezőbb feltételeket lehet megállapítani, hiszen ezt a PTk is pontosan kimondja.

Ez magyarán azt jelenti, hogy amennyiben valaki önkéntes jótállást vállal, annak kikötései és feltételei nem lehetnek hátrányosabbak a Ptk szakaszainál. Egyébként pedig azt ad, amit szeretne.

Köszi!

Na most akkor ha jól értem, akkor ebből az következik, hogy nem igaz, hogy
"Szóval ha azt mondja, hogy ő csak javításra vállal jótállást, akkor a fogyasztó javítást kérhet választása szerint jótállás vagy szavatosság alapján, de kicserélést vagy elállást csak és kizárólag szavatosság alapján kérhet. "

Tehát pl a fogyasztói jogok ptk-ban meghatározott sorrendje nem korlátozható a jótállás keretein belül...

Én pont az én álláspontom megerősíítését véltem felfedezni...