Az után érdeklődnék, hogy amikor a Fogysztóvédelmi Egyesület szakembere résztvesz egy adott termékcsoport kommandós-szerű vizsgálati folyamatában, akkor a vizsgálat eredményei felett, ki gyakorolja a mindenható birtokló szerepet.
Joga van-e a bevizsgált termék előállítójának megismerni a vizsgálati eredményeket, és a teljes lebonyolítás folyamatát.
A jóhiszemű érdeklődés az esetlegesen felmerült hibák, problémák kiküszöbölése, és a minőségbiztosítási rendszer működtetéséből adódó kötelezettségek megtételéhez szükséges.
Ha valaki e laikus kérdésre válaszolna, nagyon köszönöm.

Erre valszeg FVF tud pontosan válaszolni, addig ideírom a mézre vonatkozó előírást, bár ez lehet hogy nem újdonság:

méz szabvány

Annyi biztos, hogy a "Fogyasztóvédelmi Egyesület" nem ugyanaz, mint a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, tudtommal csak ez utóbbi hivatalos szerv, ellenőrzési és bírságolási jogkörrel. A Felügyelőség pedig a honlapján nyilvánosságra szokta hozni az átfogó vizsgálatok eredményeit, így tett a chipsekkel és még pár dologgal. Ha egyéni ellenőrzés volt, akkor is biztosan el kell küldeniük az eredményt, itt találod a területi felügyelőségek címét, elérhetőségét.

Nem vagyok szakértő, csak a fórumon eddig tapasztaltak alapján próbálok segíteni.

Azért küldök egy virágot a méhecskéknek, legyen elég alapanyag a mézhez!

Ariadne!

Igaz nem méz, elnézést a topic nyitójától, de nem értesz véletlenül a szövetkezeti joghoz, lenne egy kérdésem...

Hmmm, két éve tanultam, utánatúrhatok, írd meg privátban, ha nem közérdekű! Szívesen segítek, amiben csak tudok. Meg vannak kapcsolataim szükség esetén... Családiak...

Hát akkor treljessen szétoffoljuk ezt a topicot...
Közben megvan a megfejtés, rosszul értelmeztem a oszthatatlan tulajdont, de kiderült, hogy a tagot nem lehet kizárni a vagyonból, mindenképpen ki kell fizetni a az oszthatatlan vagyonból rá eső részt, csak nem abból, hanem másból.
Én meg azt hittem, hogy abból nem jár neki rész azért oszthatatlan..

Ariadne!
Köszönöm a reagálást, s a virágot.
Az ügy annyiban körérdekű, hogy egy általános jelenséget reprezentál, miszerint egy giga-vállalkozás különféle segédletekkel el akar taposni minden útjában álló kisebb céget. Gazdasági erejével, befolyásával, hatalmával visszaélve, a szakmai érdekvédelem vezetőinek magamelléállításával, s a fogy.védelmi civilszervezet szerintem félrevezetett egy képviselőjével karöltve vizsgálandó mintákat gyüjtöttek. Mivel általuk is elismert és nyilvánosságra hozott hírek szerint a Hatóságok nem támogatták ezt az elfogult, és kifejezetten célirányos kommandós akciót, így külföldön vizsgáltatták a mézeket. Az eredményeket nem közlik az esetleg érintettekkel, hanem zsarolgatós módszerrel részleteket szivárogtatnak ki a szakmai összejöveteleken.
Kérdésem költői volt, inkább csak a figyelmet akartam felkelteni az iránt, hogy nem a fogyasztók érdeke az első a szakmai csatározásokban, hisz akkor a hiba megszüntetése végett az első és legfontosabb, az eredmények dokumentálása lenne. Az eredmények ismerete nélkül nem tudok az állítólag engem is érintő probléma megoldásában semmit tenni. A saját érdekképviseleti vezetőm mereven elzárkózik a vizsgálat, és eredményeinek megismerhetőségétől.
A Fogy.védelmi Egyesületet nem merem zavarni, a nagy konkurens cég meg aki ezt az egész ügyet szponzorálja és irányítja lelkesen szemelget az eredményekből.
Nagyon érdekes a téma, de nem akarok visszaélni a türelmekkel.

Hát igen az a mezőgazdaságban általános jelenség.
Mjad FVF megmondja, de ha ők rendelik el a vizsgálatot, akkor az nyilvános, ha kérésre, fizetés ellenében történik egy magán/jogi személy kérésére, akkor az nem, hiszen fizetett érte.
Erre csak egy megoldás van, saját szervezet felállítása, én már jártam ilyíet tanulmányozni Ausztriában, szerintem meg kell szervezni a "Mézeseknek" is.
Tanulságos.
Ott minden a termelői csoportok kezében van, ők irányítanak.
Ha saját, általatok fizetett érdekképvisleti vezetők elzárkóznak az eredmények megmutatásától, az már gond...
Igazából ez a probléma nem tartozik a fogyazstóvédelemre...
Össze kell fogni és kivágni a korrupt, alkalmatlan vezetőket, más megoldás nincs..

Ráadásul egy civil fogyvéd szervezet képviselőit nem vagy köteles beengedni mintavételre (gondolom azért volt "kommandó-szerű", mert "házhoz jöttek"). Az ántsz meg a fogyvéd felügyelőség persze más, de egy civil szervezetnek semmire nincs jogosultsága.

És szerintem nyugodtan zavard őket, hiszen ha a fogyasztókat védik, és félrevezették őket, akkor örülni fognak, ha rávezeted őket erre.

Egyébként nagyon drága egy ilyen bevizsgáltatás? Mert lehetne akár egy nyilvános eredményű ellen-vizsgálatot is készíttetni. Vagy tippet adni a fogyvéd felügyelőségnek, hogy a chips után esetleg átfogóan tanulmányozhatnák a mézeket is. Egy "méhes" ismerősömtől hallottam, méz és méz között mekkora különbségek lehetnek...

Ha már méz, múltokr véletlenül a ptk-t olvastam mivel nem foglalkozik, pl. ha egy méhcsaládot két nap alatt nem fogja abe a gazdája, akkor bárki befoghatja.
(Legalábis ha jól emlékszem..)

Tényleg! Bár laikus számára nem lehet egyszerű befogni. Ez nem olyan, mint kismacskát találni az utcán, ami jön az ember után.

És még mondják, hogy a jog unalmas és száraz tudomány!

A kedvencem volt az a példa, ki felel és miért, ha az épületre rosszul felfüggesztett cégtábla póráz nélküli pitbullra esik... Meg hogy jogszerűen tartózkodik-e az őz az úton vagy sem...

Bocs az offolásért.

A " mézkommandó " kifejezés a kezdeményezők megfogalmazása, gondolom a a nagyobb hatás elérése érdekében.
Az ANTSZ, az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás , a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség folyamatos szúrópróbaszerű vizsgálatokat végez . Ők hatósági mintákat vesznek a termelés folyamatából, a nyersanyagból, a késztermékből, és a kereskedelemből egyaránt. Ezekkel nincs probléma. Ha esetleg hiba van , a közölt eredmény alapján a minőségbiztosítási rendszeren keresztül megtörténik a szükséges intézkedés. Az élelmiszer nyomonkövethetőség megkövetelt rendszere olyan fokon van, hogy a termelő méhész x-számú hordójáig visszakövethető az alapanyag milyensége. A termékért persze mi kiszerelők felelünk. Előfordul, hogy minőségvédelmi bírságot kell fizetni. Ez egy tiszta átlátható hatósági ügymenet.
Az, hogy kipanaszkodtam magam, hogy kifújtam a mérgem itt ezen a fórumon, az azért volt, mert a szakmai fórumunk az " érdekvédelem " kezében van, s ott még ennyi empátiát sem tapasztalhatunk.
Kössz.

Rájuk kell uszítani a méheket és kész

Jujj Méhkommandó

Külföldről ugye nem hoznak be mézet? Remélem az mind jó magyar méz, amit a polcokon találunk - ugye ebből nem várható "kínai dömping"?

Ezek szerint bármilyen mézet vesz az ember, az biztosan jó minőségű, olyan a rendszer vagy van valami, amire vigyázni kell?

Sajnos igenis jön be külföldi méz . Magyarországon termelünk kb. 20 000 tonna mézet. Ebből idehaza a kereskedelembe , és a közvetlen fogyasztókhoz kerül a 15-20 %-a. A többi főleg Nyugat-Európába ki szokott kerülni. Most azonban még a tavalyi méz nagy része is bent rekedt, mert az olcsó kínai és argentín mézzel nem tudtak a kereskedőink versenyezni. Erre jött az idei közepesnél jobb termés és a kiszállítás még mindig akadályoztatva van. Ez a rákfenéje a kialakult helyzetnek.
A hazai kiskereskedelmi forgalomban egyre több külföldi kiszerelésű méz található. A LIDL-ben cseh mézek vannak, a többi multi is jeleskedik az idegen csomagolású mézek forgalmazásában, pl.: Spárban Osztrák méz, Tescóban Szlovák méz, s egyes hálózatokban Bulgár, Francia, Román méz található.
Sajnos ezek cimkéjén a kötelező tájékoztatás szerint olvasható, hogy EU-s, és EU-n kivüli mézek keveréke. Hát ilyenkor már lehet gondolkodni. A polcokon található mézek állandó ellenőrzés alatt vannak, így biztosan jók, csak az ár-érték arány a multik gyilkos erőszakolásában a megengedhető paraméterek alsó határértékén mozog.
Sajnos a hazai gazdasági helyzet nem teszi lehetővé, hogy a fogysztók ne a legolcsóbb felé forduljanak. Így bizony már sokan kínai és argentin mézet fogyasztanak.

Egy dolgot lehet csinálni, önszerveződéssel TÉSZ-eket kell alakítani és ezeknek összefogni.
Más megoldás nincs.

Jelszó: Támogasd a magyar méheket, vegyél magyar mézet!

(Én mindig termelőtől veszem, ahol van kb. 4-5 féle méz egyszerre, és nincs mindig mindegyik, csak amelyiknek szezonja van. Azt hiszem, ez így normális...)

Igen, ez így nagyon jól van. De gondolni kell azokra a tömegekre is, akik nem tudják így megoldani az ügyüket. A tömegfogyasztás a boltok polcairól történik, ezért volt fontos ez a mézügy.

Hmm mi is termelőtől tudjuk beszerezni. Bár jópár éve már termelővel is jártunk rosszul, valami cukros vackot kaptunk méz helyett...
De egy jó ideje már van megbízható forrás.

A külföldi mézeket meg egy az egyben ki kéne tiltani, sok más termékkel együtt (fú de csúnyagonosz antiliberális vagyok... ), a magyarországon metermelt mennyisőg jóval több mint a helyi szükséglet, és annak minősége sem indokolja a külföldi importot, sőőt.

A Magyarországon megtermelt méz kb. ötszöröse a itthoni igénynek, mégis áramlik be a külföldi. Az Európai Unió a mézigényének az ötven %-át sem termeli meg, mégis EU-n kivülről áramlika méz befelé, a mienk meg a méhészgazdáknál dekkol. Nem tudunk mit tenni a globaliációval szemben. Ilyen a piacgadaság.
Itthoni mézkiszerelő is van, aki importál mézet, jobban jön ki, mintha itthon vásárolná.
Állítólag Kínában a minimálbér 17 000 Ft körül van. A higiéniai körülmények katasztrófálisak, ,rozsdás vas, és faedények, a termelési eljárás elmaradottsága, a vegyszerek sokasága, a technológia fejletlensége mind a mézük rovására megy. Ott a termelési kényszer miatt korai mézelvétel van, igy még magas marad a víztartalom, azt mesterségesen dehidratálással távolítják el, de így a természetes beérlelődése elmarad a méznek.
A szigorú szermaradvány vizsgálatok egy darabig gátat szabtak a beáramló szennynek, de kereskedelemben a pénz az úr, a nagyobb haszon miatt most csak beengedik . Szigoritották a vizsgálatokat, tehát méztől félni nem kell, csak a mi helyzetünk válik egyre nehezebbé.
Kínából akácméz, Argentínából virágméz jön, a szállítás ellenére olcsóbban, mint mi termelni tudunk.
Más: A mézek fruktóz-glukóz arányától függ a kristályosodási hajlamuk. Tehát amikor azt mondja a fogyasztó, hogy becukrosodott, akkor nem kristálycukorra kell gondolni, hanem , mivel a méz egy túltelített oldat, a kristályosodás megindulása történik. például a repceméz gyorsan kőkeményre alakul, az akác meg több évig is folyékony marad.
Bocs, hogy ennyire belemerültem.

Hmmm köszi az infókat tényleg!

A kikristályosodással semmi baj, azt tudjuk, hogy a méz természetes tulajdonsága.
Ott valamiért arra gyanakodtunk, hogy vizzel+cukorral lett hígítva de annyira nem emlékszem már hogy mi volt, én nem értek hozzá, lehet hülyeség (de az biztos hogy nagyon rossz volt )

Néhány évvel ezelőtt valóban volt olyan, hogy a kukoricából gyártott izocukor hozzáadásával gyarapítottak egyesek esetleg.
Azt is tudni kell, hogy a méhészek használnak étkezési kristálycukrot a méhek etetésére, de ennek az anyagnak nem volna szabad belekerülni a pergetett mézbe. Ez csak élelempótlásra használható a méhek részére. Mert az ember a legfejlettebb ragadozó ugyebár, s az igazi kzsákmányoló, elveszi a méhektől a létfentartásukhoz szükséges mézet is és cukorral pótolja nekik, már amikor a méz sokkal drágább mint a cukor. Most nem kell félni, a cukor és a kései virágméz között elenyésző a külömbség / nagybani felvásárlási ár /.

Csak a méz finomabb, és jó a megfázásra, míg a cukor nem. Ez viszont jelentős különbség!

Tényleg, a méhek egészségére nincs rossz hatással a cukorral etetés?
Nem rontja ez a megtermelt méz minőségét?

A méz a nagy tömegében cukrok összességéből áll, a 18-20 % víztartalma mellett, de ami csodálatossá teszi, az a méhek által hozzáadott, anyagok sokfélesége.
A méz feldolgozásánál vigyázunk, hogy a műveletek során a hőmérséklete ne emelkedjen 40-45 fok fölé, igy a különböző hőre érzékeny összetevői ,enzimek aminosavak, aromaanyagok, külömböző mikroelemek, mind-mind jótékonyan hatnak az emberi szervezetre.
Itt most nem győzném felsorolni milyen sok nem említett csoda anyag van a mézben.
Fogyasszuk!

Az eltelt idő alatt még mindig nem sikerült megismernem a vizsgálati eredményeket.
Úgy tűnik fontosabb érdek is van a fogyasztók védelménél.
Jön a megfázós rossz idő, fogyasszuk a mézet.

Az utóbbi időben Görögországban és Olaszországban nagy ellenkampány zajlott le a mézzel kapcsolatban. A média teljes erőbedobással ügyködött azon, hogy riogasson a mézfogyasztás ellen.
Még jó, hogy itthon nyugalom van, s a rossz idő beköszöntével emelkedni kezd a mézfogyasztás.
A gyógyszergyártók ereje határtalan a reklám területén, sajnos a méznek nincs ilyen összefogott háttere.
A prevenció területén pedig mellékhatás nélkül olcsóbban fejthetné ki hatását a méz.

Kampány a méz ellen???
Ezek tényleg satu hülyék

Itt a rossz idő, ne hanyagoljuk a mézet.
Mi a véleményetek a biomézről? A méhészek körében nagy harc dúl a bio- nem bio kifejezésről mézzel kapcsolatban. A méhek ugyanis csak tiszta, szermentes egészséges nektárt hordanak be a kaptárba, s érlelnek mézzé.
Sokan csak marketing fogásnak tartjuk, az elvakult " biózást "

Megnézném én azt a méhészt, aki ráveszi a méheit, hogy válogassanak a virágporok között... Elég abszurdnak tűnik kifejezetten bio mézről beszélni tényleg, a méhek már csak tudják már maguktól, mi a jó nekik.

Végül is hozzávetőleg ráveszi őket, ha már egyszer van külön akác, repce vaddohány, stb.méz és nem csak vegyesméz a méhek kénye-kedve szerint

Én pl úgy vagyok vele, hogy nem tudom eldönteni a pro és kontra vitákban bizonyos szerek károsságáról felhalmozódásáról vagy kimutathatalanságáról stb stb szóló érvek közül melyik a helyes, legszívesebben olyat fogyasztanék bármiből, amiről tudom, hogy semmivel nem kezelték az előállítás semmilyen szakaszában...

Más kérdés, hogy ez max úgy lenne lehetséges, hogy veszek jó sok hektár földet, körbevesszem magam valami erdővel és mindent magamnak termelek.... hát erre nem sok az esély

Ezek tudtommal nem egyszerre virágoznak, és a méhecske egyébként sem töri magát, hogy messze menjen, jó neki a legközelebbi "beszerzőhely" is, ami mellé a szemfüles méhész lerakta a házikóját. Szóval a válogatást arra értettem, hogy nem lehet megmondani nekik, hogy lányok (vagy vannak fiúk is? nem tudom... ), csak biot hozzatok, vegyszeressel be ne tegyétek a lábaitokat a kasba.

Egyébként kicsit sajnálom is őket, hogy a fáradságos melóval összegürizett mézüket mi megesszük, nekik meg marad a cukor...

na ja de nem úgy van, hogy az egyik szál bio a másik nem, hanem mondjuk az egész mező az

Néhány figyelemre méltó érdekesség van azért a biomézzel kapcsolatban.
Ha egy méhész át akar állni bioméz termelésre, több év átmeneti időszak van. Le kell csrélődnie az egész lépkészletének / a viasz miatt /, vegyszermentesen kell a különféle állategészségügyi ellátásokat biztosítania / atka elleni védekezés /, és a technológiájában csak korr. anyagokkal dolgozhat, /Pl. nem használhat műanyag edényt a mézzel érintkezően /, s a mézelvételt is stresszmentesen, kíméletesen kell megoldania. Nem telepedhet méheivel autójárta forgalmas közút közelébe, s a mézeltetési cél növény sem lehet az út menti kipufogógázokkal terhelt növényzet. A méz tárolása, kezelése során tilos a melegítés, ezáltal a beltartalmi érték talán még kedvezőbb maradhat. Ennyit hirtelen, figyelemfelkeltésként.

Hazai fajtamézek jellemzõi

Az én kedvencem, a vaddohány nincs benne

Most hallom eloszor a vaddohany izt, mondjuk a linknel szereplok tobbsege is ujdonsag erejevel hatott.

Pedig errefelé gyakori "gyomnövény", elég sok helyen van.
Nagyon erős jellegzetes illata van.

O az?

Igen igen, bár ez már nagyon őszies kép

Amikor virágzik nagyon erős illata van...

Így néz ki nyáron:

Köŝzönöm, ĥoĝy ilyen lendülettel foĝlalkoztok a mézzel. /meĝérdemli /.
A vaddohánymézről annyit, hogy az a selyemkóró / asclepias syriaca / méze.
Klasszak a képek róla.
A méze valóban émelygősen édes illatú, és jó hatásfokkal ízesít is.
Az Alföldön, a Duna mentén és a Szentendrei-szigeten elterjedt.

Pont kéthónapja, szeptember 11.-én jelentkeztem problémámmal, hogy mézemet vizsgálta az Országos Magyar Méhész Egyesület a Fogyvéd. Egyesület egy prominens emberével karöltva. Mikor, hol, s mi az eredmény, a mai napig sem közölték! Október 19.-i dátummal viszont mentek a multihoz, a beszerzőhöz, hogy probléma van a mézzel, ne vegyenek belőle, s másnap a nagy konkurens, aki fő szponzora az OMME-nek, már ment is ,hogy tőle vegyenek.
Nem hivatalos úton betekinhettem a cégjelzéses ,körpecsétes egy aláírós OMME levélbe, melyben azt írják, hogy a melléklet szerint az egyik minta glicerin tartalma többszöröse a megengethető fogyaszthatóságnak.
Megint megkérdezem, miért nincs joga a kiszerelőnek megismerni a vizsgálat dokumentációját , hátha valóban van probléma, s miért csak suttogó propaganda keretén belül a méhészek felé történő hangulatkeltés révén juthat nem beazonosítható információhoz.
Hol van a fogyasztók érdeke. A mintavétltől lassan fél év telik el . Az eredmények első konkrétum nélküli hangzatos kiszivárgtatása is augusztus 8.- án történt a jászberényi mézvásáron.
Konkrét kérdésem: A beszerzők ilyen zaklatása kimeríti-e az 1990. évi LXXXVI. Törvény I. fejezet 6. paragrafusának tényállását, miszerint: " Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely kifejezetten a harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrjöttének megakadályozását célozza. "
Persze, csak költői kérdésnek szántam hisz nekem az a fontos, hogy a méz presztizsét ne nehezítsem , a mézfogysztást népszerűsítsem, s az országban még bent lévő sok-sok méz kiáramlását hangulatkeltéssel ne akadályozzam.

A méznek jó reklámot, nem pedig problémázós nyűgös magyarázkodós ködösitést akarok, ezért nem értem az egészet.

Más : Propoliszosmézet a kereskedelemben egyre kevesebbszer látni. Kevés jóváhagyott gyártmánylap van e témában, pedig szinte csodaszer.
Aki teheti, fogyassza, hatékony különlegesség.

El is felejtettem megköszönni a vaddohány mézről az infókat... köszi

Hmm... a glicerin mitől olyan szörnyű?? mi bort szoktunk csinálni, és bornál általában elégedetten nézegeti a termelő, hogy milyen jó glicerines...
De egyáltalán hogy kerül az mézbe? Mitől lesz túl sok? Tán ártalmas az egészségre vagy mi?

Az 1990. évi LXXXVI. törvény már rég nem hatályos, helyette az 1996. évi LVII. van most.

Még 1x leírom, hogy a Fogyvéd Egyesület nem hatóság, nem vagy köteles beengedni sehová.

Csak minőségvizsgálatot végezhettek, aminek nem vagy kötelező alávetni magadat.

VAddohány? Alföldön tengerével van, s nagyon szeretem a mézét!!!!:))

Köszönöm a reagálásokat. Ezt a maguk által megfogalmazottak szerint " Mézkommandó " nak nevezett önkéntes aktivistákat nem kell beengednem sehova. Az ország egész területén fellelhető láncokban vásárolnak állítólag a vizsgálatokhoz. Ezt én nem neheztelném, ha korrektül járnának el, s a tevékenységük nem a konkurencia harc része lenne. /lásd az előzőekben elpanaszoltak./ A hatóság rendszeres ellenőrzést, mintavételt, és pontos vizsgálati eredményeket közöl. / ha kell büntet /. Ezzel nincsen problémám,
s a fogyasztók is az ország egész területén jó forgalom mellett tesztelhetik az
árút. Nekem a legfontosabb bírám a fogyasztó.
Megtaláltam a mostani " versenytörvényt ". Köszönöm a jelzést.
Arról, hogy hogyan kerülhet a mézbe, a glicerin, nem akarok beszélni, mert olyan lenne mint az orvosi pálya szépségeiről áradozva a belek sebészeti átszabásának módozatain, és szakmai érdekességén keresztül kellene a laikus érdeklődését megnyerni.
Ha mégis kell írnom róla , akkor majd elmondom, hogy a glicerin szesz származék, és erjedés következménye az élelmiszerekben.

jelentsd be a GVH-nál az ügyet, hátha tesznek valamit....

Az a baj, hogy minden ilyen nyüzsgés rossz reklámot csinál a méznek. Egy régebbi alkalommal hasonló esetben a sajtó nagy nyilvánosságát vettem igénybe, s hiába én nyertem mindenhol, a méznek nem használt, s a kabátlopás esete forgott fenn, bizalmatlanságot szült a mézzel szemben. Akkor a felhajtás eredményeként felére esett a méz felvásárlási ára./ országosan /
A mézzel kapcsolatban csak szépet és jót szeretnék látni a médiában.

Más: Méz nagyhatalom vagyunk, a megtermelt mézünknek csak töredékét , / 15-20 % / fogyasztjuk itthon, most mégis egyre több külföldi kiszerelésű méz van a hazai polcokon is.
Milyennek találjátok ezt a felhozatalt.?

Engem ez rendkívüli módon felháborít, mint azt már írtam is. Nem csak mézzel van így, elég sok élelmiszerfajtában a kínai meg mindenféle külföldi moslék kezd etalonná válni, amihez sajnos lassan a magyar termelők is igazodnak, gondolom hogy a fennmaradás érdekében.

Nemrég pl füstölt sertéscsülköt sikerült olyat venni, hogy kukában landolt végül is... szerintem ha lenne kutyám még az is fintorgott volna, hogy mit követett el, miért kell ezt ennie én már sok húst megettem életemben, de hogy ennek valami undorító mellékíze volt... nem tudom hogy mit evett az az állat, vagy több napig döglött volt mielőtt feldolgozták, vagy mi lehetett, de disznóhúsnak nem olyan íze van... A vízízű paradicsomot meg ilyeneket azt haggyjuk, úgyis természetes

Maguk a fogyaztók is hibásak, elég sok embertől hallottam/láttam már igénytelenségeket, amolyan csak az ár számít hozzáállást.

És akkor csodálozunk a soksok megmagyarázhatatlan civilizációs betegségen.

SZóval én is bátorítok mindenkit, együnk természetes tiszta mézet, természetes, tiszta élelmiszereket... csak arra nincs ötletem, hogy ezeket honnan szerezzük be.

Na már megint nagyon belelovalltam magam

Elnézést kérek, hogy én elfogultan, szemellenzősen csak a mézzel foglalkozom.
Csak érdekességként elmondom, hogy a régi magyar mézszabvány sokkal szigorúbb volt, mint a most érvényben lévő EU- direktríva alapján hatájos Élelmiszerkönyvi előírás.
A verseny abban áll, hogy a pengeélén egyensúlyozunk az ár-minőség arányok kialakításában.
A multik beszállítói versenyeztetése azt eredményezi, hogy a beszállítók a megengedhető paraméterek határmezsgyéjére szorítják az árú minőségét, tehát nyugodtan fogyasszunk mézet, ami a forgalomban van megfelel az Élelmiszer törvény előírásainak. Nagy a nyomás a Hatósági ellenőrzések és a minőségbiztosítási kontrol révén, tehát nyugodtan ajánlhatom mindenkinek.

Más: Vannak olyan terrmékek, amelyeknél csak a cimke, vagy rákötött tájékoztató mikrobetűs írásából derül ki, " természetes mézet nem tartalmaz "
A fő látómezőben még Fenyőméz- ként kínált portéka okozhat ilyen meglepetést.
/Termékek konkrét megnevezését itt nem engedhetem meg magamnak. /