(Joooe @ 2006.04.26, 11:34)

De ha minden kikerül belőle, amitől méz a méz, akkor mi értelme, ennyi erővel cukrot is ehet az emberke...
Ferenc: hogyan szokták még hamisítani/rontani a méz minőségét? Hogyan tud az ember meggyőződni a minőségéről (az ízlelésen túl...) ?
Faterom vett most nem rég próbaként egy kis üveg akácmézet (nem boltban), elég furcsa az íze is, és az álaga is. Van akác íze, de van valami furcsa mellékíze is. Ezen kívül olyan furán nyálkás érzés tapintásra, nem olyan, mint amit méztől megszoktam. Lehet azt valahogy házilag vizsgálni, hogy átvertek-e? Azt hogy nem akarok belőle venni és enni, azt így érzésből is megmondom

de jó lenne tudni, hogy mi is ez.
Az izlelésed a legfontosabb. A vizsgálati pramétereket itt most talán nem érdemes taglalni.
A legfontosabb az eredetére utaló virágpolenek összessége. Ezt kicsapatás, centrifugázás után egyszerűen mikroszkóppal vizsgálni, számolni lehet. ( érdekesség: a régi MSZ szabványban az akácméznek 30 %-nyi akácpolennek kellett lenni. Később leváltozott 20-ra, ma meg az eus direktrívában nem is szerepel számszerűen . ) A jó akácmézben nem lehet 8%-nál több keresztes virágú polen. ( repce, mustár pl.)
Mérik a diasztáz aktivitást, elektromos vezetőképességet, természetesen víztartalmat ( régen 18 %, ma 20-ig is jó) HMF tartalmat ( ez támpontot ad a méz korára. Az idő előrehaladtával a HMF nő. Nem jó. )
A magas szaharóz tartalom esetleg mesterséges cukorbevitelre utal.
A jó akácnál a fruktóz glükóz arány nagyon meghatározó. ( a fruktóz nem kristályosodik )
A nyálkás tapintású méznél az lehet a probléma, hogy hamarébb pergették a kelleténél, nem volt a méz beérve. Ez azt jelenti, hogy a víztartalom magasabb a kelleténél, a méhek enzimjei nem tudták kellőképpen elvégezni a feladatukat, ( a méhek a virágról nektárt hordanak, a közreműködésükkel lesz belőle méz. Enzimjeikkel bontják a cukrokat , a szaharózt egyszerű cukrokká változtatják stb. ) Az említett méznél előfordulhatott, hogy a tetején megerjedt, azt eltávolították, s a többit jónak gondolják. ( az ejesztő baktériumok viszon maradhattak a mézben. Ez ipari célra még kitűnő. )
Ha nem érett a méz, előfordulhat, hogy nyitott edényben felveszi a környezet páratartalmából a vizet, s egyszercsak már sok lesz. De azt hiszem írtam már a méz higroszkóposságáról.
A méz bizalmi termék.
Nem szeretnék írni a különféle méhész ügyeskedésekről, mert sokkal többet ártana a méz presztizsének, hisz a rosz dolgok hatásosabban megmaradnak az emberekben.
Maradjunk annyiban, hogy a jó méz az kész csoda.
Csak olyat fogysszatok, ami ízlik, amiben bíztok. Szerencsére a probléma elenyészően kevés. Most a repce sárgállik a határban és utána jön az akác nem soká.