Tájékoztatás
a szavatossági jogokra vonatkozó szabályok változásairól



1. A szabályozás szintjei



A szavatossági jogok tartalmára, illetőleg a jogérvényesítés szabályaira vonatkozó rendelkezések módosítását elsősorban a tagállamok hibás termékekért való felelősségre vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, az 1999/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 85/374/EGK tanácsi irányelv indokolta. A hivatkozott EU-norma eredményeként született meg a 2002. évi XXXVI. törvény, amely a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) módosítása mellett több, a fogyasztóvédelemmel összefüggő törvényi változást beiktatott.



A törvénymódosítás az alacsonyabb szintű jogszabályok megváltoztatását is szükségessé tette: 2003. szeptember 1-jén lép hatályba a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII.30.) GKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely a jogérvényesítés eljárási rendjét határozza meg, az anyagi jogot a Ptk. adja.



2. A szavatossági jogok tartalma



A Ptk. a szavatossági jogokra vonatkozó rendelkezéseit a hibás teljesítésre vonatkozó szabályok között helyezte el. A jogszabályi definíció szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Ez azt jelenti, hogy a meghibásodás oka nem a termék rendeltetésellenes használata, hanem olyan körülmény, amely az áruban már a vásárláskor is benne volt (ún. rejtett hiba). Fontos, hogy amennyiben a vevő a vásárlás időpontjában ismerte a hibát vagy ismernie kellett, vagy a hiba a vevő által adott anyag hibájára vezethető vissza, akkor szavatossági igénnyel nem léphet fel.







2.1. Felelősség a címke és a reklám tényállításaiért



Az első fontos módosítás e tekintetben, hogy a Ptk. kiterjeszti azt a követelményrendszert, amelynek a szolgáltatás (vásárlás esetén az áru) meg kell hogy feleljen ahhoz, hogy a teljesítés hibátlannak minősüljön. A Ptk. rendelkezései alapján a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában



a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és

B) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó — különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő — nyilvános kijelentését, és

c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint

d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.



A felsorolásból kiemelendő, hogy a kötelezett nem csupán azokért a tulajdonságokért felel, amelyek a termék címkéjén vagy a használati útmutatóban megjelennek, hanem akár a reklámban közölt tényállítások is számon kérhetők - elsősorban - a gyártón. Mivel a fogyasztóval közvetlenül a kereskedő lép szerződéses jogviszonyba, a szavatossági jogok érvényesítésekor a kereskedőnél kell kifogásolni, hogy a termék nem felel meg a reklámban leírtaknak, és a kereskedő csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie, vagy

B) a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették, vagy

c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.



Fontos tehát, hogy a bizonyítási teher ez esetben a kötelezettet terheli, tehát neki kell bizonyítania azt, hogy nem ismerte a tényállítást, stb.



2.2. Felelősség a hibás összeszerelés miatt



Ha hibás teljesítésről beszélünk, jellemzően egy kész áruban megjelenő rendellenességre gondolunk. A Ptk. módosított szabályai alapján hibás teljesítésnek minősül az az eset is, amikor az árut szakszerűtlenül szerelték össze, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett - tehát a kereskedő/eladó — vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős (pl. ha erre a tevékenységre vállalkozási szerződést kötött egy vállalkozóval).



Nem egyszer előfordul, hogy egy árut - pl. bútort - a fogyasztó szétszerelt állapotban veszi át és otthonában - a mellékelt összeszerelési útmutatóban leírtak alapján - maga rakja össze. Ez esetben is felmerülhet a kötelezett felelőssége abban az esetben, ha a fogyasztó által elvégzett szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza.



3. A szavatossági jogok érvényesítésének sorrendje



A Ptk. módosítása a fogyasztók számára előnyös irányba változtatta meg a jogérvényesítés sorrendjét. A korábbi szabályozás szerint a fogyasztó elsősorban a hiba kijavítását, illetőleg megfelelő árleszállítást kérhetett, és csak abban az esetben kérhette az áru kicserélését, ha a hiba nem volt rövid idő alatt (8 napon belül) értékcsökkenés nélkül kijavítható, vagy a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem volt lehetséges.



Egyrészt az új szabályozás alapján a fogyasztó már első körben választhat, hogy kijavítást vagy kicserélést kér, tehát a kicserélés, mint igény teljesítésének nem feltétele a javíthatatlanság. Vagyis: a fogyasztó akkor is igényelhet cserét, ha az áru javítható. A fogyasztó választási lehetősége csak akkor korlátozott, ha a kicserélés lehetetlen (pl. nincs azonos vagy hasonló termék a kereskedő készletében) vagy ha a csere aránytalan többletköltséget eredményezne (pl. azonnal és minimális költségigénnyel járó javíthatóság esetén).



Másrészt az szabályozás alapján a szavatossági jogok érvényesítésének sorrendjében második helyre került az árleszállítás igénylésének a lehetősége, illetőleg az elállás (azaz a vételár visszakövetelése), mely utóbbira akkor kerülhet sor, ha a jogosultnak sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, illetőleg ha a korábbi igények teljesítését a kötelezett nem vállalja vagy nem tudja teljesíteni. Fontos szabály ugyanakkor, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak.



4. A szavatossági jogok érvényesítése



A legjelentősebb új szabály, hogy fogyasztói szerződéseknél a szavatossági jogok érvényesítési határideje a korábbi egy évhez képest két évre nőtt. A fogyasztónak kedvez az az új rendelkezés is, hogy a szavatossági idő első hat hónapjában jelentkező hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell tekinteni), hogy a hiba már a teljesítéskor is megvolt.



4.1. Az első hat hónap



A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vásárlástól számított első hat hónapban jelentkező hiba esetén a kereskedő köteles bizonyítani, hogy a hiba a vásárláskor nem volt benne a termékben, hogy a hiba nem a teljesítéskor is meg lévő körülmények miatt keletkezett, hanem az áru rendeltetésellenes használata okozta. Lévén, hogy új szabályról van szó, nem alakult még ki a gyakorlatban, hogy mi tekinthető olyan bizonyítéknak, amely alkalmas a vélelem megdöntésére. A Rendelet ugyanakkor több kötelezettséget is felállít a kereskedő részére. Mindenekelőtt a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyen rögzítenie kell a vásárlás tényét, illetőleg a kifogás beazonosításához szükséges adatokat, továbbá amennyiben a kifogást a fogyasztó igényétől eltérően rendezi, ennek indokát is.



Természetesen ez az indokolás nem merülhet ki általános okoknak (pl. a Ptk. „kimentő” szabályainak) a felsorolásából, szükségképpen szakvélemény beszerzésével lehet minden kétséget kizáróan igazolni azt, hogy a meghibásodás nem gyártási hiba eredménye. Mivel szakvélemény kiállítására sem a Ptk., sem a Rendelet nem jelöli ki kizárólagosan a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, ezért ebből a célból valamennyi független akkreditált laboratóriumtól is kérhető szakvélemény, ugyanakkor - a korábbi gyakorlat és a vizsgálati tapasztalatok okán - a Főfelügyelőség is rendelkezésre áll.



A törvény vélelem miatt az első hat hónapban a kereskedő köteles bizonyítani, és a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos valamennyi költséget viselni – így a szakvélemény beszerzési költségét is.



4.2. Hat hónap után



Hat hónap leteltével a bizonyítási teher megfordul és a továbbiakban nem a kereskedőnek kell a hiba keletkezési körülményeit bizonyítania, és ennek a bizonyításnak a keretében az esetlegesen szükséges szakvéleményt beszereznie, hanem - a Rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében - a fogyasztó közvetlenül fordulhat a Főfelügyelőséghez. Ez esetben a fogyasztónak tudnia kell azt, hogy egyrészről a vizsgálat költségeit neki kell megelőlegeznie és az csak abban az esetben jár vissza neki, ha a kifogása alaposnak minősült. A vizsgálati díjat - mivel ez esetben az a szavatossági igény teljesítésével kapcsolatban felmerült költségnek minősül - a kereskedő köteles visszatéríteni, de a visszatérítési kötelezettséget az FVF nem állapíthatja meg, csak a bíróság.



4.3. A Főfelügyelőség szakvéleményének jogi minősítése



A korábban is élt az a tévhit, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakvéleménye egyfajta hatósági aktusnak minősül, azaz mintegy államigazgatási határozat, közvetlenül kötelezi a kereskedőt az abban leírtak szerinti magatartásra. Több Legfelsőbb Bírósági ítélet is megfogalmazta - majd az LB Közigazgatási Kollégiumnak nyilvánosságra hozott véleménye is alátámasztotta - azt a körülményt, amely szerint a fogyasztóvédelmi felügyelőségek a látszat ellenére sem kötelezhetik a forgalmazókat kijavításra, cserére vagy meghatározott mértékű árleszállításra. Az LB szerint ugyanis a vásárlók minőségi kifogásait a vállalatnak (és nem a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek) kell a Ptk. alapján rendezni, a fogyasztó - vita esetén - a bíróság előtt érvényesítheti szavatossági jogait.



Fontos, hogy a Főfelügyelőség szakvéleménye önmagában nem garantálja azt, hogy a kereskedő elfogadja majd a szakvéleményben foglaltakat és automatikusan intézkedik.



5. Eljárás a jótállási idő alatt



A szavatossági jogok érvényesítéséhez képet eltérőek a szabályok, ha a termék a jótállási idő alatt hibásodott meg. A Ptk. a jótállást a következők szerint határozza meg: aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.



Látható, hogy a jótállás teljes időtartama alatt ugyanaz a helyzet, mint a szavatosság első hat hónapjában, azaz a bizonyítás kötelezettsége a kereskedőn van.



Nagyon fontos kiemelni, hogy jogalkotó szeptember 1-jétől az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szóló 117/1991. (IX.10.) Korm. rendeletet nem helyezték hatályon kívül, azaz az abban foglalt szabályok továbbra is változatlanul alkalmazandók.

Ezzel kapcsolatban:
Hogyan változott a 72 órás csere? Van még, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?

Szavatosság esetében nincsen kötelező csere. Ez csak jótállás esetén van, és csak akkor, ha a termékről 3 napon belül bebizonyosodik, hogy nem működik. Tehát csak alapvetően a működtetést akadályozó minőségi kifogás esetén köteles a kereskedő 3 napon belül kicserélni a terméket. Amennyiben az nem illik a szobába, nem tetszik a színe vagy egyéb, akkor nem köteles a kereskedő azt kicserélni. Megteheti, de nem köteles.

1., Tisztába lehetne tenni, hogy pontosan a szavatosság, és a jótállás fogalma micsoda? Nem biztos, hogy akár én, akár más pontosan tisztába lenne vele.
2., A javítási határid?k, amik ediig voltak (15 ill. 30 nap) a jótállási id?n belül, azok megmaradtak, vagy hogyan változtak? Korábban jótállási id?n belül, ha cserekészülék nélkül 15 napon belül nem javítottak ki a készüléket, akkor lehetett a cseréjét kérni. ost ez hogy m?ködik?
3., Amennyiben cserélik a készülék f?alkatrészét, vagy az egészet, akkor a csere naojától újrakezd?dik a jótállási id??

Én mindent nagyon szivesen elmagyarázok 100x-ra is, de azért néha, kíméletből, el lehetne olvasni az itt belinkelt jogszabályokat, hogy ne kelljen sokadszorra is megtennem! Végtére is nem ez a napi feladatom.

A cserekészülékes eset nincsen már.

15 napon belüli ügyintézésre kell törekedniük.

A jótállás csak a mellékletben felsorolt tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, 1 év hosszáig.

A szavatosság az minden termékre érvényes, 2 évig. Ezen belül fél évig egyet nem értés esetén a kereskedőnek kell bizonyítania igazát, míg a második másfél évben már a fogyasztónak kell tennie ugyanezt.

Sajna a fórum rendszerezése nem "tökéletes", így els? nekifutásra nem jöttem rá, hogy mit-hol keressek, de most, hogy végigolvasom az összes hozzászólást, a fenti kérdéseim is világossá válnak. Elnézést, de az els? része nem az én felel?sségem.
Köszönöm a türelmet!

Szia!
Remélem nem lerágott csont amit kérdezek.
3 hete vettem egy új motorkerékpárt;2 év jótállás km korlátozás nélkül. Egy hete leállt a motor, most javítás alatt van, de a hiba okát még mindig nem tudták megállapítani. A jótállási jegyben nem tudom értelmezni az alábbiakat: "az eladó a kijavítást vagy a kicserélést megfelelő határidőn belül, a vevőnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül végzi el." Mi az esélyem/lehetőségem, hogy minél hamarabb motorra üljek, elvégre azért vettem, hogy használjam (esetleges kijavítási határidő, cseremotor stb.) ?
Köszönettel

Sziasztok!

Tudna valaki nekem a következőben segíteni? Az iránt érdeklődnék, hogy vásároltam tegnap egy víz- és jégpárologtatással hűtő berendezést (olyan mint egy klíma, csak nem kompresszoros) az Auchan-ban 33.55 Ft-ért. A problémám az, hogy nem vagyok megelégedve a teljesítményével. A termék nem azt nyújtja számomra, amit az eladó és a termékismertető alapján kellene nyújtania! Ha én holnap, azaz 3 napon belül visszaviszem a terméket, akkor kérhetem a vételár visszafizetését?

Választ előre is köszönöm!

Kérdésem: 12 hónapos jótállású termék (HP PS 735-ös digitális fényképezőgép br. 75000-ért) meghibásodott az 5. hónapban. A forgalmazó szervíze garanciális cserét intézett a HP Márkaszervíznél, így lett egy új masinám (július elején), de nem adtak hozzá új jótállási jegyet (amin ugye ott virít a típus, gyártási szám, eladás dátuma és forgalmazó pecsétje, aláírása).
Azt mondták forgalmazóék, a régi jótállási jegy + szervíz munkalap a cseréről elegendő... Így - bár új masinám van!, - jótállásából már "feléltem" közel 6 hónapot.
Az új gépnél nem attól az időponttól kellene pörögnie a jótállási időnek, amikor én azt a csere folytán megkaptam???

De, a cserétől pörög. A szervízkönyv és az eredeti jegy alapján minden egyértelmű.

Kedves FVF!

A hatályos jogszabályok böngészése közepette az alábbi kérdések megválaszolása során kerültem bajba:

1) Létezik-e a fődarab csere fogalma és mivel jár, mi számít annak?

2) Milyen alkatrész szállítási kötelezettsége van a gyártónak EU-n belül és kívül a készülék jótállási, szavatosági idejében és azon túl a szerviz felé (határidő, késedelmes szállításból eredő kártérítési igény, jótállás hosszabbodás plussz költségei)?


A 35/1978. MT. rend. ugye már hatályon kívül..

A hatályos jogszabályok között nem találom: a) a fődarab fogalmát meghatározó rendelkezésket (mondhatja-e egy bmw gyár, hogy neki a motor nem főlalkatrész?)
a kötelező alkatrész utánpótlásra vonatkozó rendelkezéseket.

Lehet, hogy nincs a hatáylos joganyagban?

a segítséget előre is köszönöm

A fődarab kérdése nincsen szabályozva, jelenleg tulajdonképpen nincsen ilyen fogalom a szabályozásban.

Nincsen összefüggésben a szállítás az EU-val, de ha felállnak majd az EU fogyasztói központok, akkor egyszerűbb lesz az EU-n belüli ügyintézés. MInden esetben a szerződő féllel állunk jogviszonyban, akit kötelezni csak a bíróság tud, a szerződési feltételek betartatásával kapcsolatosan.

Először is köszönöm a gyors választ.

érthetem tehát így a válaszodat?:

- jelenleg a hatályos magyar jogszabályok nem ismerik a fődarab fogalmát; tehát nincs olyan alkatrésze egy árunak - hacsak a felek nem határozzák meg ettől eltérően - amely javítása miatt a jótállási/szavatossági igényérvényesítési idő ujrakezdődne.

- ha nincs ellentétes kikötés akkor sem gyártónak, sem pedig a forgalmazónak nincs alkatrész utánpótlási kötelezettsége - még tartós fogyasztrásra rendelt árúk esetén sem.

Nekem furcsának tűnik..

további segítségedet előre is ksözönöm..

Nekem is furcsának tűnik, de így van.

Tisztelt FVF!

Szeretném a tanácsukat kérni:

Idén májusban vásároltam egy notebookot 300.000.-Ft-ért, melyet másnap kicseréltek mert hibás volt, a második gépet harmadnap újra kicserélték, mert az is hibás volt.
Kaptam egy harmadikat, ami két hete meghibásodott, elvittem a szakszervízbe, ahol egy hétig volt a gép. A szervíz szerint tele volt a számítógép vírusokkal, melyet ők leszedtek, mivel ez software hiba, melyet én is elismertem, kifizettem a javításért kért 10.000.-ft-ot.
Másnap a gépet bekapcsolva ugyanaz a hiba állt elő, amivel bevittem.
A fogyasztóvédelem ingyenes hívószámán azt az infót kaptam, hogy kérhetem a gép cseréjét vagy vételárát, mert nem kell javíthatatlannak lennie a gépnek, hogy többet ne bízzak ebben a típusban.
Visszavittem a kereskedőhöz és kértem a gép cseréjét, ahol közölték, hogy ilyen jogszabály nincs, és én köteles vagyok legalább 5 alkalommal megjavíttatni a készüléket ahhoz, hogy ezt kicseréljék.
Felhívtam a szakszervizt, ahol azt mondták, telepítsem újra a softwaret és minden rendben lesz, mert más hibája nem volt, de ezt meg sem tudom tenni, mert a gép kikapcsol.
Azt hiszem részemről abszolút jóhiszemüen álltam a dolgokhoz, de érthető okokból nem bízom ebben a márkában többet.
Szeretném pontosan tudni, hogy ebben az esetben milyen jogaim vannak, mert a kereskedő cég osztályvezetője szerint amit nekem a fogyasztóvédelem mondott, az nem létezik.
Válaszát előre is köszönettel.

Sajnos nem kötelezi jogszabály őket a cserére, az már pozitívum, hogy 5 alkalom után cserélik, csak azt ugye ki kell várni.
A rendszer újratelepítéséhez nem kell elindítani az op. rszt, ha úgy is lekapcsol, akkor nem software-es a hiba.

Ezt sajnálattal hallom.

Igen tudom, hogy nem kell elindítani, de a gép sem indul el, mert ahogy bekapcsolom rögtön kikapcsol, mintha az áramból húznám ki...minden eltünik.

Arra van jogszabály, hogy amennyiben nem javítható, akkor cserélni kell, arra viszont nincs, hogy csak 5 javítás után kell cserélni. Igaz, más sincs. Vidd vissza még kétszer:)
Sajnálom, ez tényleg egy rossz helyzet.

Asszem volt már róla szó, de most istennek sem használom:
Gáztűzhelynél, stb. a vásárlástól, vagy a beszereléstől indul a 72 óra?

Amennyiben a kereskedő/gyártó szerel be, akkor beszereléstől.

Azt szeretném megérdeklödni, hogy ha a szakszerviz csereigazolást ad ki hogy a termék nem javitható, és azzal visszatérek az üzletbe, ahol azt érvényesiteni lehet. milyen terméket sózhatnak rám?
Ugyanis vitába keveredtem az eladóval mert állitja hogy csak cseregarancia van és ő add nekem egy másik készüléket ezzel az ügy megoldva.
A konkrét eset egy az idén Márciusban vásárolt LG4081B tipusu DVD író ami már harmadszor hibásodott meg, eddig mindig kaptam cserekészüléket, most ugynéz ki hogy nem lehetséges pont ugynolyan (LG4081B) készüléket biztositaniuk.

Köteles vagyok e más készüléket elfogadni, avagy kérhetem a vételár visszafizetését?

Az eladó érvei, Nagy a romlás a számitógépiparban és ma már feleáron forgalmaznak hasónló készüléket!
Arra hivatkozik hogy ö nem fizeti ki a különbözetet, csak add egy hasonló készüléket.

Tisztelettel Várom válaszát.

A jogszabály értelmében a csere az ugyanolyan típusú készülékre való cserét jelenti. Amennyiben egy hibás terméket sem kijavítani, sem kicserélni nem lehet, akkor vagy árleszállítást kell alkalmazni, de ha ez a fogyasztó számára elfogadhatatlan, akkor ő elállhat a szerződéstől, magyarán vissza kell neki fizetni a vásárláskor kifizetett összeget.
Az árleszállítás magyarázata nincsen meg, de nyilvánvalóan olyasfajta engedményeket tartalmaz, mint hogy gyengébb termék kedvezménnyel, jobb termék ráfizetés nélkül, de amennyiben ez a fogyasztónak nem megfelelő, akkor vissza kell, hogy kapja a pénzét.
És ez minden termékre vonatkozik, az informatikai termékekre nincsenek külön jogszabályok!!!!!!!!!!!!

A lentebbi szakfórumokon kábé 1000 hasonló panasz van, nézegesd azokat, okulván belőlük!

A következő kérdéssel fordulok Önhöz:
Tavaly vásároltunk egy gázüzemű átfolyó rendszerű használati-vízmelegítő készüléket. A beszerelést a vételár tartalmazta. A kötelező jótállás két évre szól. Most, egy év után elromlott a melegítő, amikor is a garanciális javítást végzők címjegyzékéből felhívtuk a hozzánk legközelebb esőt. Ki is jöttek, megjavítani, viszont kifizettettek velünk 2500 Ft-ot kiszállás címszó alatt, ezenkívül szó nélkül ú.n. víztisztítást végeztek, amiért pluszban elkértek 1500 Ft-ot. Összesen 4000 Ft.-ot fizettünk a garanciális javításért. Jogos-e kiszállást fizetni egy olyan termék javíttatásáért, amit mi laikusok nem tudunk, és nem is szerelhetünk le, hogy magunk vigyül el a szervízbe? Ezenkívül kéretlen plusz szolgáltatásért előzetes bejelentés nélkül miért követelnek pénzt?
Ha jogos a kérdésem, mit tehetek így utólag?
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel: Ági

Nem jogos, teljesen egyértelmű, bár azért nem árt elővenni a jótállási szerződést, mi is van benne. Az ilyen termékekre 1 év a kötelező jótállás, a másodikat csak önként vállalta a gyártó/kereskedő. Az első egy éven belül semmiképpen nem lehet kifizettetni az ilyen költségeket.
Ilyenkor a szerződés átfutása után - ha az nem tartalmaz olyan kitételt, hogy a jótállás második évében kiszállás díját nem vállalják - akkor fel kell hívni a kereskedést, ahol vették, s szólni kell ezért. Ezt az összeget velük, mint jótállásra kötelezettel ki lehet fizettetni. Remélem van róla bizonylat, mert anélkül semmit nem lehet tenni.
Milyen márkájú a vízmelegítő, s kb mennyiért vették?

A következő kérdéssel fordulok Önhöz:
Vásároltam egy Samsung típusú porzsák nélküli porszívót 2003 dec. 3.-án.
Sajnos idáig 4 alkalommal már meghibásodott, a hibát a szerviz korrekten megjavította. A jótállási jegyen 4 db szelvény volt javítás céljára ezek a szelvények a 4 javítás alkalmával el is elfogytak, mert a szervízben levették.
Most megint meghibásodott a készülék immáron 5. alkalommal. Abban a hiszemben voltam, hogy most csereutalványt fog kiadni a szervíz, mivel a javítási jegyek elfogytak. De helyette közölték, hogy a Samsungtól szerezzünk be egy újabb jótállási jegyet, mert csak akkor érvényes a garancia, és ők csak akkor javíthatják garanciában.

Kérdésem : szakszerűen járt el velem szemben a szervíz, vagy csere utalványt kellett volna adniuk a javítási jegyek elfogyása után?

Ha szakszerűen jártak el akkor sajnos itt állok egy sűrűn meghibásodó 40.000 FT-os készülékkel a nyakamban, amit 2005. januárjától márt saját zsebből kell javítattnom, mert akkor már lejár a garanciális idő. Ilyen esetben hol az érdekvédelem?

Válaszát előre is köszönettel:
Buzablans

A vízmelegítő a Fég nevet viseli, és kb. 48.000 Ft-ba került. Márciusban szerelték fel. A garancia szerződés nem tér ki kiszállásra. Szerencsére ez a rendes ember aki nálunk járt, adott számlát is az elkért pénzről, úgyhogy vissza fogunk menni a gyártóhoz.
Köszönöm a segítségét!
Ági

Sziasztok!

Egy érdekes kérdésen morfondírozok már napok óta, de nem tudok zöldágra vergődni vele.
Hogyan alakul a jótállás és a szavatosság abban az esetben, ha úgy vásárolok hibás terméket, hogy tudok a hibáról (pl.: megvásárolok egy kompresszor hibás hűtőberendezést)?
És, hogy még érdekesebb legyen! Hogyan alakul az egész, ha a gyártótól beszerzett alkatrésszel szakszervízzel megjavíttatom a berendezést.
Előre is köszönöm, ha ezt elmagyarázzátok nekem.
Smici2

Porszívó:
A készüléknek a szervízben töltött idejével - illetve amíg nem volt használható - meghosszabbodik a jótállási idő. Ez már egy bíztató pont. Másodszor: olyan termékekre, melyekre jótállás vonatkozik (garantáltan tartós fogyasztási cikkek) 3 év szavatosság van a vásárlástól számítva, ez nem járt le. Így ha meghibásodik a termék, a szavatosságra hivatkozva továbbra is javítani kell, de már nem a szervízbe, hanem a kereskedőhöz kell menni. Én szólnék a négy jegy miatt is, mert lehet, hogy kicserélik, ha eljajgatjátok nekik a problémát, s beszéltek a szavatosságról is. Egyébként nem jogszerű ez a küldözgetés.

Vízmelegítő: tegyetek így, az a jogszerű.

Smici: Ez a jótállás lényege, hogy rejtett hiba van a termékben. Hiszen vagy rejtett hiba miatt romlik el (nincs rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban), vagy nem rendeltetésszerű használat miatt. Előbbi esetben ő a kötelezett, második esetben nincs helye reklamációnak, vagy elutasítják.

Ha garanciális idő alatt történik a meghibásodás, akkor egyértelmű, ha utána, akkor meg az a tény, hogy a javításokra is vonatkozik szavatosság, sőt: fél év jótállás is. Akkor ez az irányadó.

Tisztelt FVF!

Röviden szeretném szíves tanácsukat kérni. 2004 májusában vásároltunk egy kenyérsütőgépet, 1 év jótállással, MediaMarkt-ban. Széthullott az üstje, szervizbe vittem két hete. Azóta nem javították még meg.
Jól értem a rendeletet (vagy egyáltalán érvényben van-e még), hogy eleve választhatok cserét a javítás helyett? Egyébként a nyolc nap eltelt már, és 1 napjuk van a 15 napon belüli megjavításig is.
A cserét egyébként a MediaMarkt-nál végeznék el? Csak abban a konkrét üzletben, vagy másik MediaMarkt-ban is érvényesíthető?

Előre is köszönettel:
Oli

Üdv!

csak egy egyszerű,(de lehet,hogy nem is az??)kérdésem lenne.Mégpedig,hogy tényleg igaz-e hogy ha egy termék ára meghalafja a 10.000 Ft-ot akkor kötelesek arra 12hónap szavatosságot vállani?Most konkrétan egy cipőről van szó ami úgymond megbukott nálam,de a tájékoztatón az áll hogy csak 6 hónap garanciát vállalnak, ezért nem tesznek semmit. Én tehetek vmit?
Válaszukat előre is köszönöm.-Jobbszeretném e-mailban!

Kenyérsütő: választható eleve a csere, de a kereskedő ezt aránytalan többletköltségre hivatkozva elutasíthatja. Ezért nehéz érvényesíttetni. A szokás normális esetben az, hogy többszöri meghibásodás után jár a csere.

Cipő: Eleve 24 hónap jár minden termékre, a 49/2003-as GKM rendelet szerint (két fórummal lejjebb bemásolva), ebből csak kedvezményezett az első hat hónap. Ennek a lényege az, hogy ha letelt az első hat hónap, két éven belül akkor is jár a szavatosság (nincs árkorlátozás), csak a fogyasztónak kell bizonyítania. Magyarán befizetsz mondjuk nekünk 7000 Ft-ot, bevizsgáljuk a cipőt, s ha tényleg hibás, akkor ki kell cserélni, vagy javítani.
Az eladó valószínűleg nem tudja a megváltozott rendeletet, nyomtasd ki, vidd el neki, s lehet, hogy még a bevizsgálást is kifizeti.

Sziasztok!

A következőt szeretném megkérdezni:

Vettem egy DVD írót, mely december elején elromlott.
Visszavittem a kereskedőhöz, aki továbbküldte a szakszervízbe.
Egy hét múlva felkerestem, hogy mi a helyzet, de semmit sem tudott mondani, csak azt, hogy elküldte.

Egy héttel később újra felkerestem, és mivel továbbra sem volt semmi hír, mondtam, hogy lejárt a 15 nap.

Erre azt mondták, hogy ilyen már nem létezik, egy novemberi jogszabály eltörölte, és a szervíz külön felhívta a figyelmüket, hogy ezzel a továbbiakban nem kell foglalkozni.

Mondtam, hogy mindenképpen szükségem lenne rá, éslegalább adjanak egy fél napra kölcsön egy dvd írót, mert tele van a gépem. Erre aztválaszolták, hogy nem tudnak adni, inkább vegyek nálukegy másik vinchestert.

A harmadik héten sem tudnak semmit a dvd írómról.

Az írót nem magánszemélyként vettem, hanem cégem nevére.

mi a teendő?

Várom válaszukat.

Giu

Amennyiben megnézed, itt ezen topic alatt benn van a 151/2003 kormány, s a 49/2003 GKM rendelet, melyek pontosan meghatározzák, hogyan kell eljárni jótállási, szavatossági ügyekben. A 15 nap is benne van. Kaptál jótállási jegyet a termékhez? Nem az az érdekes, hogy mikor romlott el, hanem, hogy mikor vetted:)

Sziasztok!

A problémám az, hogy kb 5 évvel ezelőtt vásároltam egy gáztűzhelyet, ami most meghibásodott, és mivel ez a szavatossági idő után történt, illetve az importáló ezt a terméket már nem árusítja, az alkatrész ellátási kötelezettségét nem ismeri el. Meglepődve olvastam a fórumban, hogy 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet a tartós fogyasztási cikkek alkatrész ellátásáról szóló jogszabályt hatályon kívül helyezte, ami azt jelenti - ha jól értelmezem a korábbiakat -, hogy a kérdés jelenleg nem szabályozott.

Jelenleg is hatályos viszont a belkereskedelemről szóló, módosított 1978. évi I. törvény, melynek 17. § (1) bekezdése szerint az áruk üzembentartásához, illetve javításához szükséges alkatrészekről és tartozékokról a termelőnek, illetve az importálónak a kereskedőkkel együttműködve az áru szokásos élettartama alatt folyamatosan gondoskodnia kell.

Mit gondoltok, elég ez a jogszabályi rendelkezés - melynek megsértéséhez szankciót a jogszabály nem kapcsol - az alkatrész-ellátáshoz fűződő vásárlói jogok érvényesítéshez?

Amikor 5 éve megvetted a tűzhelyet, akkor még hatályos volt minden, általad emlegetett jogszabály. Ki kell állni amellett, hogy Te evvel a tudattal, ezekkel a feltételekkel vásároltad, s ezek a feltételek Téged megilletnek. A kérdés egyébként ismereteink szerint ismét szabályozva lesz, sajnos átmenetileg tényleg nincsen, ami most védené a fogyasztót.

Szavatosság esetén, ha nem működik a termék, akkor van 3 munkanapon belüli közelező csere?
Vagy az csak jótállásnál van?
Elküldheti ilyenkor szervízbe a készüléket, akkor is ha egyértelműen hibás?
(Pl. nem lehet bekapcsolni egy porszívót.)
Másik kérdésem, ha egy jótállásra nem kötelezett termék esetén, (akár egy céges vásárlónak is) ha az eladó aláírta, lepecsételte a jótállási jegyet, akkor annak megfelelően kell eljárni?

A jótállási jegy egy szerződés bizonyítéka. Lehet nem átadni, ha a vásárló nem fogyasztó, de utólag megtagadni nem lehet.

Szavatosságnál nincsen kötelező csere 3 napon belül.

Porszívóra kötelező jótállás vonatkozik....

A fogyasztó kérhet kijavítást vagy kicserélést. A kereskedő pedig anyagi lehetőségei szerint teljesíti azt, az elutasított kérést meg kell indokolni.

Még egy kérdés:
a három napon belüli csere arra vonatkozik, hogy ha 3 napon belül meghibásodik, akkor visszaviszem és azonnal cserélik, vagy bevizsgálhatják, ha tényleg gyári hibás, akkor cserélnikük kell egy ugyanolyan újra, de ennek nincs hatrárideje?
Tehát el lehet húzni a cserét hetekig amíg ,megállapítják, hogy tényleg a gyár a hibás?

A 3 munkanapon belüli csere azt jelenti, hogy nem lehet javítással megoldani a kérdést. A többi egyéb kérdést ez nem szabályozza, tehát természetesen bevizsgáltathatja, hogy kizárja a nem megfelelő használatot. Ez azonban nagyon ritka.

Tiszteletem.

Tudom, lerágott csont és megpróbáltam már kihámozni az előző hozzászólásokból, de...
De nem igazán értem, hogy mi történik abban az esetben ha a >> 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet - 4. § / (2) A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. << mégsem valósul meg.
Mi a teendő teszemfel a 16-ik napon vagy a 26-ik napon?
Milyen jogaim vannak a gyártóval/forgalmazóval illetve a szervízzel szemben?
Vagy semmi? Csak így egyszerűen törekednie kell és kész?
Előre is köszönöm segítségét.

Ez majdnem ugyanaz a helyzet mint az, ha veszek egy új lakást, és ott elkezd penésszel telítődni a fal. Figyelmeztetem a kivitelezőt a hiba elhárítására. Ha nem teszi meg, akkor nincs más lehetőségem, mint békéltető testülethez, vagy bírósághoz fordulni. Itt is ugyanez a helyzet. Ez egy szerződéses jogviszony, itt a feltételek teljesítését a feleknek be kell tartaniuk, mert ha nem teszik, akkor a másik fél bírósághoz fordul, ahol szankcionálhatják ezt a tettét. Akár semmisnek is nyilváníthatják a szerződést, ez a legkellemetlenebb nekik.

Tiszteletem.

Köszönöm szépen a válaszát. Lenne még egy kérdésem, a 15 nap. Mármint a 15 nap az csak a munkanapok vagy minden nap beleszámít, a munkaszünetinap és a hétvége is?
Előre is köszönöm. Bill.

A 15 nap az nem munkanap. Amennyiben az munkanapként van a jogszabályban feltüntetve, akkor munkanap csak. Ez tehát 1 nappal több, mint két hét.

Tiszteletem.

Köszönöm szépen.

Bill.

Tiszteletem.

Lenne megint kérdésem.
A problémám az, hogy a készüléket bevittem a szervízbe, és ott ellégé félválról vettek, kioktattak. Közölték, hogy nem is hibás a termék, csak én vagyok a hisztis, és 3 nap múlva mehetek érte. 3 nap elteltével, érdeklődésemre azt mondták, hogy a központi márkaszervízbe szállították a készüléket és a továbbiakat ott intézik (amit ugye ők a panaszaim meghalgatása után hibátlannak tituláltak>>látatlanul).
A 15 nap vasárnap (2005. április 3-án) letelik, minden bizonnyal addig nem fogják megjavítani a készüléket, vagy ugyan olyan állapotban (ha nem roszabban) kapom vissza ahogyan bevittem. Én ezek után a "szerződéstől elálhat, a termék visszavásárlását kérheti", jogommal kívánok élni, mivel a "vevőnek a cseréhez fűződő érdeke megszünt". Erre minden bizonnyal majd rá akarnak arra beszélni, hogy álljak el ettől a szándékomtól, illetve, hogy nem is hibás a készülék (pedig szerintem az).
Szóval három kérdésem lenne:
1. Letelt a 15 nap, a javításra leadott készülék a központi márkaszervízben van (ki tudja még meddig)...
2. az 1.-ban foglaltak azzal a kiegészítéssel, hogy többszöri telefonállás után azzal biztatnak, hogy 1-2 napon belül megkapom a készüléket és ez vagy javítva lesz vagy "nem is volt hibás"
3. A készüléket úgy kapnám vissza, hogy az általam felsorolt hibajelenségek nem lettek kijavítva, mert ez nem hibája, hanem sajátossága a készüléknek és együtt kell vale élni ...
Tehát ezekből azt hiszem kitűnik, hogy ha nem hibátlanul működő tökéletes készüléket kapok vissza, inkább a készülék visszavásárlását kérném. (Itt jegyezném meg, hogy egy 860.000 HUF értékü készülékről van szó, tehát nem unalmamban írosgatok, hanem igen nagy öszeg sorsáról döntünk.)
Van -e jogom kérni a készülék vételárát, mert 15 nap elteltével nem kaptam vissza a készülékemet, még akkor is, ha a szervíz hibátlannak minősíti, de nem tudja határidőn belül visszaadni a készüléket. Illetve ha a 3.-ban ismertetett jelenséggel állok szemben.
Várom válaszát.

Jogszabály nem rendelkezik arról, hogy ilyen késés esetén megilleti -e a fogyasztót a csere, vagy a szerződéstől való elállás. Ezt csak bíróság hivatott megítélni. Én azért várnék maximum egy hónapot, mert a jogszabályban is az van, hogy "törekednie kell" a kereskedőnek a 15 napon belüli ügyintézésre, a fogyasztónak azonban nem szabad jelentős kényelmetlenséget okozni.

Ha akkorra sincsen válasz, akkor el lehet gondolkozni jogi lépéseken. Persze lehet kérni a vételár visszafizetését, de azt a kereskedő nem köteles megtenni. A felmerülő vita esetén pedig, mint azt említettem, bírósághoz lehet fordulni, vagy békéltető testülethez.

Tiszteletem.

Köszönöm szépen a válaszát.

Sziasztok!

Fogyasztóvédelemből írom a szakdolgozatomat, és készítek egy kérdőívet a fogyasztóvédelem közismertségéről.
Szeretném megkérni, a fórum résztvevőit, hogy segítsen növeleni a mintám elemszámát, ezáltal pontosítani a felmérés eredményét.


http://fogyvedkerdoiv.uw.hu/kerdoiv.htm


Minden kitőltőnek nagyon köszönöm,

NA,
BMF

Tisztelt Fórum tagok,

Egyrészt örömömnek szeretnék hangot adni, amennyiben létezik ez a Fórum - a létezése és müködése önmagában jó jel.

Egy konkrét ügy kapcsán kérdéezném a következöket:
Kicsit utánajárva az új EU-s szabályoknak értem, hogy a vitás esetek rendezésének utját a bíróságokra terelik, illetve a nyilvánosságot gondolják, mint piacszabályozó eröt.
Úgy gondolom, sok esetben a bíróság "ágyu a verébre" ezért a nyilvánosságot fontosabbnak gondolom, ugyanakkor nem látom azokat a lehetöségeket, helyeket, ahol mindez megtehetö és valóban nyilvnánosságot jelent.
Gondolok itt például egy bejelentési nyilvános adatbázisra, ahol akár kereshetök is lennnének az egyes esetek - idünként összefoglaló jelentéssel, ami már média érett is lehet, stb.
Egy FVF-es kollégával telefonbeszélgetve egyetertettünk, hogy a magyar piac még nem igazán érett meg ezen szabályokra, mert hiába a szabályok, ha nincs szankció, azt nem tartják be, és a fórum hozzászólásai is azt igazolják, hogy a piac önszabályozó funkciója is még segítségre szorul.
A fejletett gazdaságokban milyen technikái, eszközei vannak a nyilvánosságnak?
Nálunk a "TV ügyvédjén" túl, van-e bármi más ?

Van-e arra terv a jogszbályalkotásban, hogy
1. a jogszabály exact legyen -"törekedni", "lehetöség szerint" kifejezések helyett konkrét pontos követelmények, szabályok legyenek
2. a szabályok be nem tartása elöre definiált, ismert jogkövetkezményekkel járhatóak legyenek.

A mostani szabályozás ugyanis ebben a formájában úgy kedvez a fogyasztóknak, mint annak a bizonyos prímásnak a viccben, akinek mostantól már 2 szelet rántott hús is járna, csak éppen nem jut .... de a pereskedhet érte.

Köszönettel,
Mop

Én erre gondoltam:
http://www.fogyasztovedelem.com/forums/ind...p?showtopic=519


Úgy gondolom ezzel úgy kb mindannnyian egyetértünk itt a fórumon, legalábbis én ezt tapasztaltam.